Mutatjuk a részleteket!
A kormány először tavaly februárban, az infláció letörésének egyik eszközeként döntött hatósági árak bevezetéséről, amelynek értelmében hat alapvető élelmiszer ( kristálycukor, napraforgó-étolaj a búzafinomliszt, sertéscomb, csirkemell, 2,8 százalékos tehéntej) árát fagyasztották be úgy, hogy minden kereskedőnek a 2021 október 15-i árait kellett figyelembe vennie, ennél drágábban nem adhatta el ezeket a termékeket. Nem sokkal később a csirke far-hát is bekerült az árstoppal érintett termékek közé.
A vonatkozó rendelet értelmében a kereskedőknek kötelezővé vált ezen termékek árusítása és az intézkedésről megfelelő tájékoztatást kellett nyújtaniuk a vevőknek.
Ha valaki nem tartotta be a rendeletet, annak 50 ezertől 3 millió forintig terjedő bírsággal kellett számolnia.
2022 februárjában a kormány újabb két termékre, a tojásra és az étkezési burgonyára is kiterjesztette az árstopot. Ezen termékek árait a szeptember 30-i szinten rögzítették.
A kormány többször is meghosszabbította a rendelkezést, de június végén,
a kedvezőbb inflációs adatok tükrében a hatósági árak kivezetése mellett döntött, de egyben arról is, hogy nem engedi elszaladni az árakat.
Az alapvető élelmiszerek esetében június 1-től bevezették a kötelező akciókat. A kormány ennek értelmében húsz termékcsoportot határozott meg, amelyen belül legalább egy-egy terméket, minimum egy hétig, több mint tíz százalékkal olcsóbban kell adniuk az élelmiszerüzleteknek. A kötelező akciózást első körben 2023. június 1. és 2023. szeptember 30. között határozták meg. A kereskedőket arra is kötelezték, hogy az akciók időtartama alatt az érintett termékből tartsanak megfelelő mennyiséget a vevők folyamatos kiszolgálása érdekében.
Ahogy Orbán Viktor pénteki rádióinterjújában is elmondta, a hatóságok eddig több, mint 3 milliárd forint bírságot szabtak ki azon kereskedőkre, akik nem tartották be az árstopra vonatkozó szabályokat.
Lapunk két élelmiszerláncot is megkeresett, hogy az árstop kivezetésével megnőtt-e az érintett termékek iránit kereslet, érdekes módon
a CBA és a SPAR más-más fogyasztói reakciókat tapasztalt.
Fodor Attila, a CBA Kereskedelmi Kft. kommunikációs igazgatója lapunk érdeklődésére elmondta: emelkedést tapasztalnak az árstopos termékek forgalmában, ennek mértéke általánosságban 10-15 százalékos. Egyes üzleteinken azonban az UHT-tej, az étolaj, a csirkemell, és a sertéscomb esetében akár 40 százalékos többletet is érzékelnek.
Maczelka Márk, a SPAR Magyarország Kereskedelmi Kft. kommunikációs vezetője ugyanakkor azt írta, hogy a hatósági árban érintett termékek esetében nem érzékelnek számottevően megnövekedett keresletet.
Nyitókép: Az élelmiszerárstopról tájékoztató tábla a fővárosi Corvin Plazában található Príma üzlet bejáratában (Fotó: MTI/Balogh Zoltán)
A 2021-es tapasztalatok birtokában a kormány szerdán dönt arról, újra beavatkozik-e az árképzésbe a magyar fogyasztók érdekében. Elemzés született arról, mi lehet a döntés következménye.
Tavaly augusztus óta megszűntek itthon a hatósági árak, nemhogy drágulás nincs, sok esetben még olcsóbban vehetjük meg azóta a termékeket.
Kelet-Európa ismét süket fülekre talált Brüsszelben, Franciaország viszont megkapta, amit akart.
Már az Egyesült Államok is elismeri, ha nem jönne az EU-ba ukrán csirke, akkor is nőne a gyártók profitja.
A mesterséges intelligencia rengeteg egyéb felhasználási területe mellett forradalmasította az élelmiszer-termelés, -forgalmazás és -fogyasztás módját is.
Az utóbbi hetek benzinár-emelkedése érdemben csak a jövő hónapban jelenik meg az inflációs mutatóban, de a tavaszi telekommunikációs drágulás már márciusban benne volt a friss KSH-adatokban – értékeli a mai adatsort a Makronóm Intézet elemzője.
A francia elnök szerint meg kell vizsgálni, hogy milyen megoldások adhatnak valódi védelmet a kontinensnek.
Az MCC főigazgatója szerint a vita megszűnése rossz hatással lesz a tudományra, a gondolkodásra és az intellektuális fejlődésre is.
