„Kitaszított állam lesz Oroszországból” – Kaiser Ferenc hadászati szakértő a Mandinernek

2022. március 24. 06:38

„Más eszköze nem maradt, mint a nyers erő.” Oroszország megnyerheti a háborút, de akkor is egy „kitaszított” állam lesz, az orosz fegyverzet pedig nem teljesít átütően Ukrajnában – mondja lapunknak Kaiser Ferenc hadászati szakértő, az NKE docense.

2022. március 24. 06:38
null
Maráczi Tamás
Maráczi Tamás

Villámháború lehetett az eredeti orosz cél, de állóháború lett belőle – állítja Kaiser Ferenc az ukrajnai háborúról. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar docense a Mandiner Podcast keddi adásában úgy vélte, az orosz stratégák fejében valószínűleg a krími forgatókönyv szerepelt: 2014-ben alig két hét alatt majdnem puskalövés nélkül foglalták el a területet, így most is arra számíthattak, hogy az ukrán hadsereg nehezen mozgósít majd, és a Nyugat a szankciókkal ugyanúgy meg fog csúszni, mint akkor.

A háború időzítésére vonatkozó kérdésre, miszerint Oroszország számára az afganisztáni és iraki háborúban meggyengült Amerika, a gyenge vezetésű Németország, a kisszámú európai NATO-erő és az ukrán NATO-csatlakozási folyamat felgyorsulása egy olyan konstellációt jelentett, hogy a Kremlnek most volt esélye erővel eldönteni Ukrajna sorsát, az egyetemi docens úgy válaszolt:

Ukrajna az utóbbi években gazdaságilag és kulturálisan levált Oroszországról,

2014 után a főleg az orosz piacra termelő gazdaságát átállította az európai piacokra, 2018-ban pedig vallásilag is elkülönült, levált a moszkvai egyházi központról és így önálló lett a kijevi patriarchátus.

Kaiser Ferenc, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Hadtudományi és Honvédtisztképző Karának oktatója

 

Miért nem az lett, mint a Krímben?

2014 után Oroszország sem gazdaságilag, sem kulturálisan, sem politikailag nem volt vonzó már Ukrajna számára, ezért kellett lépnie Putyinnak. Más eszköze nem maradt, mint a nyers erő” – magyarázta Kaiser. Mint mondta, most is lehetett volna úgy, mint a Krím esetében, ha lett volna lakossági támogatás. De nem volt, még az olyan városokban sem, ahol többségükben oroszul beszélő lakosok vannak, azok identitása is inkább ukrán már.

Emellett 2014 után történt egy jelentős lakosságcsere: az orosz identitású ukrán állampolgárok zöme átköltözött a Krímbe, a szakadár kelet-ukrajnai területekre vagy egyenesen Oroszországba, míg az oroszok ellenőrizte ukrán területekről az ukrán lakosság zöme az ukrán fennhatóságú területekre. Ekképp

nem volt jelentős orosz lakosság, amely felszabadítóként várta volna az orosz csapatokat,

pedig Putyin stratégái ezt várták; valamint azt, hogy nem lesz jelentős ukrán katonai ellenállás, és hogy az ukrán kormányzat elmenekül.

Gyors győzelemre számítottak” – mondta a katonai szakértő. Ehelyett egy elhúzódó,

elkeseredett, gyakran városharcba átcsapó küzdelem lett belőle, a városharc pedig inkább a védőknek kedvez:

egy lerombolt városban, egy monumentális vasbeton törmelék-tömbön áthatolni utcáról utcára a nagy hadseregek rémálma. Ezért Kaiser szerint egy másik forgatókönyv lépett életbe, a szisztematikus ostrom, az állóháborúban pedig szükségszerűen rengeteg az emberveszteség és a technikai kár mindkét oldalon. „Ami borzasztó, hogy ez ráadásul egy testvérháború, két rokon, keleti szláv nép öli egymást” – tette hozzá a podcast vendége.

 

Milyen hadászati okai vannak a villámháború elmaradásának?

Az orosz előrehaladás már a háború első napjaiban fékeződött. Ennek oka, hogy a páncéltörő rakétákkal felszerelt ukrán hadsereg nagy veszteségeket tud okozni az orosz támadóknak, illetve hogy

szisztematikusan megsemmisítik maguk mögött a vasútvonalakat.

Az orosz hadi logisztika pedig vasúti alapú, ezért a sínek megrongálódása miatt komoly élelmiszer-, alkatrész- és fegyverzet-utánpótlási zavarokkal küzdenek. Az orosz hadsereg modernebb harckocsikat használ, ezért az ukrán felvételek, amelyeken hátrahagyott orosz haditechnika látható, valósnak tekinthetők – vélekedett Kaiser Ferenc, hozzátéve, hogy az orosz hadviselés tipikus hibája – amelyet a grúziai és a krími háborúban is elkövettek –, hogy gyorsan haladnak előre, így az ellátmány lemaradt róluk. Az ukránok pedig főleg az ellátmányt támadják, így lassítják az orosz előrehaladást.

Arra a kérdésre, hogy az ukrajnai offenzívából az amerikai és a NATO-elemzők milyen pontos képet kapnak az orosz haditechnika gyakorlati hatékonyságáról, Kaiser Ferenc elmondta: az ukrajnai háború óriási presztízsveszteség katonailag Oroszország számára, nemcsak azért, mert elmaradt a gyors győzelem, de azért is, mert

a gyakorlatban is bebizonyosodott, hogy nem minden területen korszerű az orosz hadsereg.

A szakértő szerint az Egyesült Államok tízszer akkora összeget költött tavaly fegyverzetfejlesztésre, mint Oroszország, amely az elmúlt években elsősorban a hadászati fegyverrendszereket, a nukleáris tölteteket és a hordozóeszközöket fejlesztette, hogy a fegyverkezési versenyben megőrizze pozícióit, de emiatt a hagyományos képességekben elmaradt.

Ukrán katona halad el egy Szu-34-es vadászbombázó maradványai mellett Harkivban március 8-án

 

Mértéktartó becslések szerint halottakban, sebesültekben és hadifoglyokban az orosz veszteség már megközelítheti a 15 ezer főt az első hullámban bevetett 150 ezerből, ami egy 10 százalékos veszteség.

– hívta fel a figyelmet a katonai szakértő, aki szerint Oroszország az ukrajnai háború miatt fegyverzeti piacokat fog veszíteni, ugyanis az orosz fegyverek kínai másolatai modernizált változatban kerülnek forgalmazásra, így a kínai fegyverzet kelendőbb lesz.

A NKE Hadtudományi és Honvédtisztképző Karának oktatója úgy vélte, az oroszok erőből, maguk előtt mindent elpusztítva próbálnak áttörni, beszakítani az ukrán ellenállást – éppen úgy, ahogy 2016-ban a szíriai Aleppóban tették.

De miért bombázzák le azokat a városokat is, amelyeket a háború után orosz területként akarnak megtartani? – hangzott a kérdés. Kaiser Ferenc szerint azért, mert „a polgári lakosság szenvedésén keresztül próbálják megtörni a védőket, mert nagyon nehéz elfoglalni városokat”. Az oroszok a csecsen háborúkban megtanulták, hogy a városharc iszonyatos veszteségekkel jár, így az Aleppóban 2016-ban kipróbált módszert vetik be:

szisztematikusan lehetetlenné teszik a polgári lakosság életét, elüldözik őket, ezzel akarják megtörni a harci morált,

illetve kisebbíteni a bombázások civil áldozatainak számát. Ez utóbbi adat ugyanis könnyen ellenük fordítható lesz a háború után.

Mariupol orosz hódítási célpont, mégis szétlőtték” – hozta a példát a szakértő. Úgy vélte, az oroszok a teljes Azovi-tengeri partvidéket meg akarják szerezni, ezért Mariupol Oroszország része lesz, és az is lehet, hogy az egész fekete-tengeri partvidéket el akarják foglalni, és

a Dnyeper folyótól nyugatra fekvő területeket hagyják csak meg Ukrajnának.

 

Elérheti-e stratégiai céljait Putyin?

Megnyerheti-e Putyin ezt a háborút? Erre a kérdésre Kaiser Ferenc válasza az, hogy igen, sőt, legalább papíron meg kell nyernie a háborút, mert a politikai sorsa függ ettől. Bár

Oroszország egy megnyert háború esetén is egy „kitaszított” állam lesz,

olyan imázsa lett, mint amikor „egy volt gyarmattartó újrakolonizál”. Az NKE oktatója szerint a nyugati szankciók miatt Moszkva rá fog szorulni Peking gazdasági segítségére, és emiatt „Oroszország Kína csatlósává fog válni”.

Oroszország fő követelése, Ukrajna semlegessége is nehezen lesz teljesíthető. Kaiser emlékeztet: Ukrajna a Szovjetunió szétesése után több mint ezer atomtöltetet örökölt, ezeket azonban egy nemzetközi megállapodás-csomag keretében 1996-ig átadta Oroszországnak,

Ha az orosz követelést teljesítve Ukrajna semleges státuszt vállal, mi a garancia, hogy Oroszország nem támadja meg harmadszor is?” – tette fel a kérdést a szakértő.

A Putyin elnök személyes sorsára vonatkozó kérdésre Kaiser Ferenc elmondta: az nagyban attól függ, hogy milyen gyorsan sikerül befejeznie a háborút. A nyugati gazdasági szankciók ugyanis nagyon fájnak, főleg az orosz lakosságnak. Oroszország egy központosított, autoriter rezsim, amelyben egyelőre összezár az elit, de az orosz vezetésben bármikor benne van egy palotaforradalom, a gazdasági elit pedig már nagyon elégedetlen – folytatta a Mandiner Podcast vendége.

Ha Putyin legalább papíron megnyeri a háborút, és kitölti két ciklusát 2036-ig,

És ez borzasztó lesz Európának és az egész világnak” – magyarázta a katonai szakértő. Kaiser Ferenc úgy látja, Putyin a hatalomról magától nem fog lemondani, és ha meg is bukna, nem fogják kiadni Hágának. „Valószínűleg elviszi valamilyen hirtelen fellépő betegség, aminek az orosz történelemben megint nagyon komoly hagyománya van.

 

Nyitókép: Vlagyimir Putyin orosz elnök a Krím Oroszországhoz csatolásának nyolcadik évfordulója alkalmából rendezett koncerten Moszkvában március 18-án.

fotó: Mátrai Dávid, MTI

Összesen 122 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Kivűlálló
2022. március 24. 23:23
Már megint egy spekuláns...!
Mr.Falafel
2022. március 24. 13:56
Honnan a kurva anyádból lesz kitaszítva? A prideról, az LMBTQ-ból, a genderőrületből, a Mekkdonácból? Eredj már, te redva!
luisbathhelena
2022. március 24. 11:05
Elemző úr, tegnap bejelentette Putyin hogy azután rubelben kell fizetni olajért, gázért. És milyen a szent piac? A rubel elkezdett erősödni
Senki Alfonz
2022. március 24. 10:24
Elég szomorú, hogy egy ilyen buta kinézetű és felfogású ember bámilyen magyar egyetemen oktathat!!! Itt bármelyik bármely oldali troll értelmesebb nála!!!!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!