Milyen kihívások érik az újságírást a digitális korban?

2021. november 11. 13:19

A baj az, hogy a riporterek fogyatkoznak, a véleményvezérek szaporodnak – hangzott el az MCC médiakonferenciájának első vitáján.

2021. november 11. 13:19
null

Az MCC nemzetközi médiakonferenciájának első paneljében Boris Kálnoky német-magyar újságíró, az MCC Média Iskolájának vezetője kérdezte vendégeit, Matyas Zrno cseh újságírót, a CNN Prima News külügy rovatvezetőjét, Claude Chollet francia médiakutatót, John O'Sullivant, a Danube Institute elnökét és Szánthó Miklóst, az Alapjogokért Központ igazgatóját.

Kálnoky bevezetőjében leszögezte: a mai nyilvánosságban egyre könnyebben ér el egyre több embert az újságíró, ám az újságíró már nincs egyedül,

nem uralja egyedül a nyilvánosságot, miközben romba dőltek a médiumok eddigi működési modelljei. 

Chollet, aki sok éve működteti Franciaországban az újságírást átvilágító szervezetét, úgy válaszolt a felvetésekre, hogy ha nehezen is, de túlélhet a minőségi újságírás. Ma már mindenki belekezdhet az újságírásba, és ha kitartó, akkor közönséget is találhat magának, és ehhez a helyzethez az újságíró társadalomnak is alkalmazkodnia kell.

Zrno sok mindent csinált már életében, dolgozott a print sajtóban és a cseh kormányzatnak, szolgált a cseh hadseregben is, most pedig a CNN cseh kiadásában dolgozik: ő is reméli, hogy a minőségi újságírás túl tud élni, de elismeri, hogy miközben régen rendkívüli rang volt a tévében szerepelni – vidéken sztárként ismerték fel a tévéből ismert arcokat –, addig ma már ennek nincs ekkora jelentősége, sőt, a fiatalok nem is néznek már tévét. „Küzdünk, harcolunk az új technológiák formálta környezetben, de azért hiányolom a kikopott, hagyományos újságírói iskolákat” – tette hozzá.

Szánthó Miklós a KESMA-t a magyar konzervatív reneszánsz szimbólumának nevezte, aminek szerinte fontos szerepe van a posztkommunista struktúrák lebontásában. Úgy látja, a legnagyobb konfliktusos helyzet az, hogy amíg a liberálisok magukat objektívnek és függetlennek állítják be, miközben konzervatív ellenfeleiket pártosnak és politikailag motiváltnak címkézik, addig a valóságban ez nem így van,

a magukat semlegesnek tartók is ideologikusak és elfogultak.

Amíg a KESMA vállalja konzervatív értékrendjét, addig a liberálisok nem vállalják a sajátjukat, semlegesnek állítják be magukat, ami nem igaz – mondta Szánthó..

John O'Sullivan arra hívta fel a figyelmet, hogy míg régen az újságírók házon belül, a szerkesztőiknek feleltek, most már aktív közönséghez szólnak. Az újságírók természetesen generalisták, nem egy-egy szűk szakterület ismerői, így most ki vannak téve a közönségből érkező kritikának, ha egy szakterületen tévednek. Az újságíróknak ezért óvatosabbnak kell lenniük. A brit publicista hozzátette: az újságírók egyébként mindig is jellemzően balosabb nézeteket képviseltek, ami viszont egy buborékba zárja őket, ahogy például a vezető angolszász liberális lapok újságírói sem értik eléggé az ő világukon kívül eső folyamatokat. O'Sullivan problémásnak látja azt, hogy az új technológia nézeteik szerint csoportosítja, tereli az olvasókat,

a pártos táborok pártosabb újságokat követelnek maguknak.

Emiatt az újságírók maguk is pártosabbak lettek, az attitűd megváltozott, az újságírás versengő doktrínák harctere lett.

A pártosabb, érzelmesebb újságírás kapcsán Szánthó Miklós arról beszélt: a posztmodern a percepciókról és az érzelmekről szól, és mivel az ember érzelmes lény, az érzelmes újságírás is emberi. Problémának látja viszont ő is, hogy a közbeszédben táborok alakultak ki, ami még inkább szkeptikussá teszi az „objektív” újságírással szemben. Példának hozta fel a Black Lives Matter (BLM)-tüntetéseket: a média egyik része szerint ezek jogos és békés tüntetések voltak egy igazságos cél mellett, a strukturális elnyomás ellen. Azonban a tény az, hogy szerte Amerikában és a nyugati világban zavargások, vandalizmus, erőszak kísérte a tüntetések egy részét, ám a BLM felé elfogult média erről nem számolt be. A konzervatív, BLM-kritikus média viszont igen – így két ellentétes narratíva szólt a tényleges eseményekről. A baj Szánthó szerint az, ha ilyen esetekben is az egyik pártos oldal továbbra is semlegesnek és objektívnek állítja be magát.

A cseh vitapartner hozzátette: vannak érzelmek az újságírásban, csak annak mértéke a kérdéses. Chollet Balzac Elveszett illúziók című regényét említette meg, amelyben pesszimista nézetek jelennek meg már a kétszáz évvel ezelőtti újságírásról is. Csak akkoriban a monarchisták és a liberálisok álltak egymással szemben, a narratívák tehát mindig versengtek.

A média jövőjével kapcsolatban O'Sullivan megjegyezte:

a baj az, hogy a riporterek fogyatkoznak, a véleményvezérek szaporodnak.

Szánthó Miklós azt mondta: a korábbi vélekedésekkel szemben a big media, a nagy médiacégek továbbra is léteznek; ahogy a kapuőrök is megmaradtak, csak most már Facebooknak, Google-nek meg algoritmusoknak nevezik őket, amik egyre inkább ideológiák mentén korlátozzák az információk megismerését. Szánthó úgy látja, a woke kapitalizmus fenn fogja tartani a maga woke nyilvánosságát, hiszen ez az érdeke. 

Chollet arról beszélt: lehet, hogy a tehetséges újságíróknak már nem is kell újság, influencerként előlépve önmagukat építhetik. A médiában viszont jó esetben új egyensúlyra kell törekedni – csak ő nem ismeri ehhez a biztos receptet.

Matyas Zrno azt tanácsolja sokaknak, hogy ha meg akarják ismerni a valóságot, akkor lépjenek ki a Facebook- és Twitter-buborékból,

menjenek ki Prágából, üljenek be az első falu kocsmájába,

rendeljenek egy sört, és hallgassák meg, miről beszélgetnek ott, az a valóság. Ugyanakkor az óriáscégek elleni harc kapcsán szkeptikus: úgy gondolja, menekülőutakra van szükség, visszatérve az online levelezőlistákhoz vagy a print lapokhoz, a szórólapokhoz is akár, egyfajta új szamizdatkultúrát létrehozva.

Összesen 1 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
OberEnnsinnen
2021. november 11. 14:07
Ma már újságírásról beszélni: a szavak, fogalmak meggyalázása. Médiaterror, ennyi a mai "újságírás", tisztelet a kevés kivételnek. Ezért a közeg megváltoztatását kell az első helyre tenni a probléma feloldásához. A nyomásgyakorlást kell büntetni, amely a független sajtót ellehetetleníti. Az ún. "civil" szervezeteken keresztül. Először: Btk-ba kell beemelni a terrorizmust. Ugyanis terrorista minden magán személy, jogi személy, amely/aki hivatásszerűen politikai tevékenységet folytat, törvényes választás hiányában. És ezzel a független médiát - a globális pénzoligarchiával fizetve - megszünteti. Másodszor, ami ezt lehetővé teszi, az EU szerveit - Bizottság, Parlament, Bíróság - kell nemzetközi bíróság elé vinni Európa alapérdekeinek/továbbélésének! elárulása, az európai adófizető polgárok kijátszása, kifosztása, idegen hatalmi érdekek kiszolgálása címen.
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!