„Úgy ismételgetjük, mintha egy mantra volna, hogy ránk erőltetik azt, hogy válaszlépéseket tegyünk. Senki nem akar meghallgatni minket. Senki nem akar megegyezni velünk” – fakadt ki Vlagyimir Putyin egy konferencián Athénban pénteken. Az orosz elnök belengette azt is: ha eddig nem tudták a románok és a lengyelek, mit jelent célkeresztben lenni, most majd megtudják.
„Ha Románia érintett területein eddig az emberek egyszerűen nem tudták, hogy mit jelent célkeresztben lenni, akkor ma arra kényszerülünk, hogy biztonsági intézkedéseket hozzunk a védelmünk érdekében (...) Ugyanez vonatkozik Lengyelországra is”
- mondta pénteken egy athéni konferencián Vlagyimir Putyin orosz elnök a Reuters tudósítása szerint.
Amint az Index beszámolója is fogalmaz: az államfő azért szólt oda a két országnak, mert az elmúlt időszakban az Egyesült Államok és a NATO rakétavédelmi rendszereket telepített a területükre. Romániában május közepén adták át az Aeris rakétapajzsot, amely az euroatlanti katonai együttműködés állítása szerint a Közel-Keletről érkező rakétatámadásoktól védi Európát.
Moszkva viszont nem hiszi el a NATO magyarázatát, mert Iránnal januárban kibékült a nyugati világ a szankciók mérséklésével. Úgy vélik az elrettentési célból fenntartott stratégiai atomarzenáljukat és orosz városokat céloznak az elhárító fegyverek. Putyin és Szergej Lavrov külügyminiszter többször üzentek Washingtonnak, hogy nem nézik jó szemmel a rendszerek telepítését és a katonai erők kelet-európai térségbe vezénylését, de süket fülekre találtak.
Az oroszok erre hivatkozva minden fórumon elmondják, hogy kénytelenek válaszlépéseket tenni a NATO terjeszkedése miatt. A hét elején már el is kezdték a fegyverkezést: új rakétákat kapott az orosz Sz-400-as rakétavédelmi rendszer, amelyeket már akár 400 kilométeres távolságban lévő célokra is hatékonyan lehet indítani
„Úgy ismételgetjük, mintha egy mantra volna, hogy ránk erőltetik azt, hogy válaszlépéseket tegyünk. Senki nem akar meghallgatni minket. Senki nem akar megegyezni velünk” - mondta Putyin pénteken.
A NATO valóban egyre több csapatot vezényelt Kelet-Európába az ukrajnai konfliktus 2014-es kiéleződése óta, de nem szegték meg azt az Oroszság-NATO egyezményt, mely szerint nem visznek bevethető katonai alakulatokat az orosz határ közelébe. Ellenben az USA szerint Moszkva megszegte az 1994-es Budapesti Memorandumot, amikor 2014-ben elcsatolta Ukrajnától a Krím-félszigetet.
Putyin erre utalva Athénban elmondta, lezártnak tekinti a Krím-témát. Közölte, a félsziget demokratikus úton csatlakozott Oroszországhoz, úgy véli, ezt senki nem támadhatja, ő legalábbis nem vitatkozik róla.
A pénteki üzengetés a szovjet-éra diplomáciai kapcsolatait idéző fagyos helyzetet teremtett, hasonlóan ahhoz, mint amikor Szergej Lavrov orosz külügyminiszter egy áprilisi interjúban arról beszélt, ha a semleges Svédország csatlakozik a NATO-hoz, válaszlépéseket tesznek.
A svéd parlament egyébként épp e hét szerdán hagyta jóvá a NATO-val kötött megállapodást, amelynek értelmében háború esetén, illetve hadgyakorlatokban az észak-atlanti szervezetnek nagyobb hozzáférést engednek a katonailag semleges skandináv ország területéhez.
A globális katonai kiadások kilenc egymást követő évben döntöttek rekordot. Tavaly sem volt ez másképp: összesen 2443 milliárd dollárt költöttünk arra, hogy vagy háborúzzunk, vagy felkészüljünk a háborúra.
Gratulálok, Romániában vagyunk – hangzott el a diadalittas mondat egyikük szájából.
Az intézkedés 170 millió amerikait érintene. A TikTok tiltakozik a tervezett, szólásszabadságot korlátozó intézkedés ellen.
„Az egész romániai magyar politikát átszövi a külföldi pénz” – írta Tóta W. Árpád.
A románoknak sem kellett sok, hogy meggondolják magukat.
A francia elnök szerint meg kell vizsgálni, hogy milyen megoldások adhatnak valódi védelmet a kontinensnek.
Az MCC főigazgatója szerint a vita megszűnése rossz hatással lesz a tudományra, a gondolkodásra és az intellektuális fejlődésre is.
