Az elmúlt tizenkét év európai szinten is kiemelkedő foglalkoztatásbővülése és adóteher-csökkenése a bérdinamikával párosulva elképzelhetetlen mértékben növelte a magyar családok jövedelmének vásárlóértékét.
Sebestyén Géza írása a Mandiner hetilapban.
„Amit az okos ember a fejében tart, nem a szívében” – Jonathan Swift szerint a találós kérdés megoldása a pénz. És bár abban jó eséllyel egyetértünk a Gulliver utazásai írójával, hogy valóban nem szerencsés, ha az anyagi célok az érzelmeinket is maguk alá gyűrik, az életszínvonalunk fenntartásához mégiscsak szükséges, hogy a fizetésünk mértéke megfelelő legyen. Az 1. ábra azt mutatja, hogyan alakultak az inflációtól megtisztított, vásárlóerő-paritáson, dollárban számított bruttó reálbérek az utóbbi húsz évben.
Ahogyan azt az 1. ábra mutatja, a 21. század első éveiben dinamikusan emelkedett a magyar átlagkereset vásárlóértéke, 2004-ben azonban lelassult a növekedés üteme, majd néhány év stagnálás után 2009-ben jelentősen, 6 százalékkal esett. A globális pénzügyi válság csak minket ütött meg ilyen drámai mértékben a szűkebb régióban, a többi V4-es országban stagnált vagy emelkedett a keresetek vásárlóereje.
A magyarországi átlagbér reálértéke egészen 2016-ig stagnált, az utóbbi öt évben azonban újra dinamikus emelkedésbe kezdett. 2021-ben az átlagos magyar munkavállaló jövedelme 25 százalékkal több áru és szolgáltatás megvásárlását tette lehetővé, mint 2016-ban. A magyarországi béreknél egész Európában csak az észtországi és a litvániai fizetések tudtak gyorsabb ütemben emelkedni.
H. Jackson Brown, Jr. szerint ha olyan munkahelyünk van, ahol szívesen dolgozunk, az olyan, mintha öt nappal hosszabb lenne minden hetünk. Sokan azonban már annak is örülnek, ha egyáltalán van állásuk. A bérek előzőekben bemutatott dinamikája is csak azok számára érdekes, akik az adott időszakban foglalkoztatottak voltak. A 2. ábra azt mutatja meg, hogyan alakult hazánkban a foglalkoztatottság rátája az utóbbi húsz évben.
Ahogyan azt a 2. grafikon megmutatja, a 21. század első évtizedében hazánk foglalkoztatási mutatója lényegében be volt betonozva az 57 százalék körüli szintre. Ez azt jelenti, hogy a munkaképes korú magyar lakosság alig több mint felének volt csak bejelentett állása. Ez a szint európai összevetésben nagyon alacsonynak számított, és számos családnak tette nehézzé vagy egyenesen lehetetlenné a saját erőből való boldogulást.
2010 után gyökeres változást láthatunk a dinamikában. A foglalkoztatottsági ráta gyors ütemű növekedésbe kezdett, mely lendület még 2021-ben is tartott. Az elmúlt bő egy évtized kormányzati politikája tömegeket vont be a munka világába. A foglalkoztatási mutató több mint 15 százalékpontos emelkedése európai szinten egyedülálló. A 2010 utáni magyarországi bővülési dinamikát egyedül a balti államok tudták megközelíteni, ma pedig már ott tartunk, hogy a munkahellyel rendelkező munkaképes korú lakosság arányát tekintve hazánk a kontinens legjobban teljesítő országai között szerepel. Ez egyben azt is jelenti, hogy a fentebb bemutatott erőteljes bérnövekedésnek széles rétegek élvezhették a kedvező hatásait.
„A német feldolgozóipar zsugorodik, eközben a hozzá kapcsolódó magyar bővül – ez élesen mutatja, hogy a magyar konnektivitási stratégia működik” – mondja lapunknak az ír közgazdász, a Magyar Külügyi Intézet vendégkutatója. Kifizetődő közvetítő államnak lenni a Kelet és a Nyugat között? Milyen mozgástere lesz Magyarországnak a multipoláris világrendben? Interjúnk.
Megbecsülésre méltó, világszerte irigyelt regionális integráció részei lettünk, de van még mit elfoglalni. Brüsszelt, vagy legalább a méltó helyünket benne. Kohán Mátyás írása.
Nem lettünk még szegényebbek náluk, bármit is ír vagy sugall a balos sajtó. Nézzük, mi maradt ki az elemzésükből!
Suppan Gergely, a Nemzetgazdasági Minisztérium vezető közgazdásza kijelentette, „gyorsulhat a gazdasági növekedés”.
Márciusban ismét növekedett a vendégéjszakák száma Magyarország minden régiójában. A turizmust jellemzően az Európából érkező vendégek hajtották, de érdemben nőtt a belföldi vendégéjszakák száma is. Ezek a tendenciák hozzájárulnak a magyar gazdaság növekedéséhez.
Matolcsy György után a kamarai elnöknél járt a gazdasági miniszter, aki szerint változhat a vállalkozások besorolása.
A Momentum EP-képviselője továbbra is büszke rá, hogy gátolják hazánk uniós forrásait.
Galló Vilmos és Bálizs Bence is kemény kritikát fogalmazott meg a kudarcos találkozó után.
