Furán hangzik, de egy virág okozta a világtörténelem első modern pénzügyi válságát. A krach a tulipánhoz kötődik, és a 17. századi Hollandiában zajlott le. A holland tulipánmániát azóta is a spekulációs őrület tankönyvi példájaként emlegetik.
Hegedűs Zoltán írása a Mandiner hetilapban.
Történt, hogy az oszmán-török birodalom terjeszkedésével a tulipán is eljutott Európába a 16. század második felében. A virág hamar nagy népszerűségre tett szert. A nők például gyakran ékszer helyett hordták a tulipán virágát. A növény a gazdagság szimbóluma lett.
Hollandia élen járt a tulipán termesztésében, amely olyan vágyott árucikké lett, hogy elkezdtek kereskedni a jövőben megtermő tulipánnal, illetve annak hagymáival. Miután a tulipánhagymák mindig csak a nyár folyamán kerülhettek az új tulajdonos kezébe, az értékesítés egy „jövőbeni teljesítésre” kötött szerződés volt. A piacon először csak a termelők kereskedtek, de idővel megjelentek a spekulánsok is. A jövőbeni virághagymák ára meredeken emelkedni kezdett. A tömegpszichózis odáig fajult, hogy 1634 és 1637 között a tulipánhagyma ára megötvenszereződött. A tulipánmánia csúcspontján a legnépszerűbb virághagymából három egy teljes ház árával volt egyenlő Amszterdamban. Majd hogy, hogy nem, néhányan rájöttek, hogy itt valami nem stimmel. Futótűzként terjedt el a hír, hogy az árak esni fognak. 1637 februárjában a tulipánhagyma piaca összeomlott. A feljegyzések szerint egy fej tulipánhagyma ára a vöröshagymáéval lett egyenértékű. A hatóságok is léptek – talán kicsit későn –, és elrendelték a tulipánkereskedelem rendszabályozását.
Hosszú idő óta megy a vita, hogy az államnak mikor és mennyire kell vagy lehet beleavatkoznia a piac működésébe. A klasszikus liberális közgazdasági iskola szerint a lehető legkisebb módon, mert működik a láthatatlan kéz, amely a piaci árakat szabályozza. Ez a folyamat alakítja ki a „természetes árat”, és biztosítja a piacon lévő termékek magas minőség melletti alacsony árát. Persze ez csak teljesen szabad és egyenlő verseny esetén igaz.Recseg-ropog a régi (gazdasági) világrend. Csiphiány, a szállítási költségek emelkedése, elszálló energiaárak – mind-mind posztcovid gazdaságiválság-tünet, amelynek következménye a magas infláció. Vannak közgazdászok, akik hozzáteszik: a bajt tetézi, hogy egy sor ágazatban gyakorlatilag monopóliumok alakultak ki. Ezek a multik pedig elérkezettnek látják az időt, hogy nagyobb hasznot hajtsanak maguknak. A helyzet tehát beavatkozást kíván, mielőtt a spekuláció és a tömegpszichózis miatt nehezen kezelhető helyzet alakulna ki. Rendkívüli időkben rendkívüli döntésekre van szükség.
Hónapokig tartó viták után megszavazták a Kijevet támogató hatalmas segélycsomagot Washingtonban: fegyverek, lőszer és pénz érkezhet Ukrajnába. Kérdés, mire lesz elég a segítség. Hajdú Tímea írása.
A korrupciót mint kampánytémát szoros egymásutánban utasították vissza a magyarok, a törökök, a lengyelek, a szlovákok és a horvátok is.
Megy a huzavona: a parlament visszavonná a törvényt, az ügyvivő kormány nem.
Milyen esélyei vannak a jobboldalnak az EP-választáson és az Egyesült Államokban? Mit gondol a Magyar Péter-jelenségről? Interjú az Alapjogokért Központ főigazgatójával.
A CPAC kiváló alkalom a személyes kapcsolatok továbbépítésére.
Kulcsfontosságú választásokat előz meg az idei CPAC Hungary, amelyre a világ minden tájáról érkeznek hazánkba konzervatív politikusok és véleményformálók. Megnéztük, hogyan áll most a jobboldal szénája Európában és az Egyesült Államokban.
Ilyen egy baloldali messiás.
Magyar azzal lehetne „messiása” a kormányváltóknak, ha hozzátenne az eddigi ellenzéki szavazatokhoz, és nem megfelezné azokat.
