Az alkotmány biztosította veszélyhelyzeti jogrend alkalmazásának és az ösztönző gazdaságpolitikának köszönhetően Magyarország az elsők között lábalt ki a válságból. Ezt a kormányzati rugalmasságot állítanák követendő példaként amerikai kutatók az energiaválsággal küszködő nyugati országok elé.
Lovászy László Gábor írása a Mandiner hetilapban.
Az emberiség története válságok története. Csakúgy mint az embereknél, a nemzetgazdaságoknál is két kritikus tényező van: a válságra való reagálási képesség (intézményi-strukturális tényező), illetve a válaszok gyorsasága (időtényező). Ebből a szempontból modellváltásról is lehet beszélni, hiszen intézményi oldalról alkotmányozási folyamat erősítette meg a reagálási képességet, az Alaptörvény elfogadása újradefiniálta az államszervezet működését. Ennek része a veszélyhelyzeti jogrend mint jogintézmény új alapokra helyezése. Ami az időtényezőt illeti, egy hatékony államnak és államigazgatásnak olyan peremfeltételeknek kell megfelelnie, amelyek egy sokkszerű esemény menedzselésekor gyorsan és biztosan alkalmazhatók. Az Alaptörvény első látványos tesztje a koronavírus-járvány volt. A veszélyhelyzeti jogrend alkalmazása során megmutatkozott, hogy amiről nyugaton a kutatók beszéltek, azt itthon megvalósították: az államigazgatás és a nemzetgazdaság erőforrásainak gyors és határozott koncentrálását a válság megoldására.
A Kaliforniai Egyetem két kutatója, Nicola Ulibarri és Tyler A. Scott ugyanis már a koronavírus-járvány előtt, 2019-ben a Global Environmental Change című folyóiratban méltatta a magyar jogrendet. A kutatók Magyarországot pozitív példaként állították a tudóstársadalom elé, utalva arra, hogy a sorozatos árvizek következményeként az Alaptörvény biztosította intézményi keretek között létrehozott jogi környezettel átfogó, országos szintű és hatékony árvízvédelmi programot fogadtak el. A szerzők rámutattak arra, hogy a sokkszerű, lényegében feketehattyú-szerű jelenségek hatékony kezelése rugalmas és alkalmazkodó – más szóval: ösztönző – kormányzati infrastruktúra kiépítését igényli, ami jelenleg hiányzik a nyugati demokráciák nagy részében.
Az intézményi és az időtényező együttese járulhatott hozzá ahhoz, hogy a válság alatt a hazai költségvetési és jegybanki politika példa nélküli összhangban működjön együtt. A keleti vakcinák beszerzésével lényegében egy-másfél hónappal előbb sikerült újraindítani a magyar gazdaságot, amely így 1-1,5 százalékpontos GDP-növekedésbeli előnyhöz jutott vetélytársaival szemben. Magyarország az elsők között lábalt ki a járvány okozta helyzetből: a válság előtti gazdasági teljesítményt már 2021 második negyedévében elérte, a világgazdaság pedig várhatóan csak 2022 végére érheti utol önmagát. Az Európai Unió statisztikai hivatalának számításai szerint a magyar munkajövedelmek a legválságállóbbak az EU-ban, vagyis a bérek vásárlóerejét még növekvő infláció mellett is sikerült megőrizni.Ráadásul a most kibontakozó energia- és rezsiválság növekvő infláció mellett romba döntheti a kilábalás gyorsaságának reményét azon országokban, ahol eddig liberalizált fogyasztói energiaárakat alkalmaztak. Ez most mindenki számára igazolhatja a hazai rezsicsökkentési stratégiát.
Sokszor elhangzott már, hogy 2021 nyarán már többen dolgoztak Magyarországon, mint az utóbbi negyed évszázadban bármikor. Az utóbbi két évben a munkanélküliségi ráta a legjobb hat, sőt olykor a legjobb három között volt az EU-ban. A munkahelyek megőrzését és új munkahelyek teremtését beruházásösztönző programokkal, ingyenes képzésekkel támogatta a gazdaságpolitika. Mi több, ma már 50 ezerrel többen dolgoznak a magasabb hozzáadott értéket termelő és nagyobb bért fizetni képes informatikai szektorban és szakmai tudományos ágazatban, mint 2019 előtt.
Ezzel párhuzamosan a beruházási rátát is sikerült az unió legjobb három értéke között tartani. Márpedig a jelen beruházása a jövő növekedése.
Mindez azt vetíti előre, hogy Magyarország növekedési többlete az unió átlagához képest tartósan fennmaradhat. Ezt alátámasztja az is, hogy nyáron öt helyet lépett előre az ország az IMD svájci üzleti iskola versenyképességi központja (IMD World Competitiveness Center) által kiadott versenyképességi rangsorban. A Moody’s legutóbbi felminősítése ugyancsak ebbe a sorba illeszthető.
Az egyik legnagyobb globális elemzőház, a McKinsey & Company beszámolója szerint 2015 és 2019 között a magyar gazdaság átlagosan évente több mint 4 százalékkal növekedett, gyorsabban, mint az EU és a térség, és kétszer olyan gyorsan, mint 2010 és 2015 között. 2020 második negyedévében 14 százalékkal visszaesett a magyar gazdaság, jobban, mint a V4-átlag, ám a tavalyi hosszú távú előrejelzés szerint stabil és legalább 4 százalékos éves növekedéssel, valamint hatékony, célzott intézkedésekkel az egy főre eső bruttó hazai össztermék tekintetében egy évtized alatt az eurózóna jelenlegi szintjén lehet. A hazai gazdaságkutató intézetek szerint az idei GDP-bővülés meghaladhatja akár a 7 százalékot is, s 2022-ben is bőven 4 százalék feletti növekedésre lehet számítani.
A Nemzetközi Valutaalap is megerősítette mindezt, amikor feljavította a magyar növekedési előrejelzését. A szervezet őszi elemzése azt várja, hogy Magyarország az egész unióban a harmadik leggyorsabb ütemben növekszik.
A Parragh Bianka és Kis Norbert szerkesztette, Az ösztönző állam válságkezelése I. – A koronavírus-válság kezelésének első eredményei című kötet szerzői megállapítják, hogy a járvány egyik, ha nem a legfontosabb tanulsága az, hogy Európa lemaradt a technológiai versenyben, ugyanis a hagyományos iparágak gyengébben teljesítettek, a high-tech szektorok pedig nemhogy visszaestek, hanem jelentősen meg is erősödtek. Csakhogy Európa pont ez utóbbi területen áll gyengébben a globális versenyben, hiszen nincs egyetlen globálisan vezető európai technológiai cég, és világvezető gyógyszergyártó társasága sincs.
Ráadásul éppen a napokban az ásványi anyagok piacán ütött be az újabb válság: csak a szilícium ára 300 százalékot emelkedett. Ez a fejlemény arra utal, hogy az EU intézményi oldalon nem képes gyorsan reagálni és kezelni a szemünk előtt kibontakozó energia- és nyersanyagválságot.
***
Valutaalap: Sokkal gyorsabban robog a magyar gazdaság a vártnál, régiós rekorder lesz idén –Bővebb írásunk a mandiner.hu-n
A szerző stratégiai elemző, jövőkutató, miniszteri biztos.
Nyitóképen: A Félegyházi Pékség Kft. kiskunfélegyházi üzeme. Fotó: MTI / Rosta Tibor
Idén tovább csúszik a lejtőn Európa legnagyobb gazdasága. A tavalyi recesszió 2024-ben is folytatódik, ami rossz hír Magyarország számára, a hazai ipar ugyanis nagyban a német kereslettől függ.
A 2025-2027-es időszakra az S&P Global Ratings azzal számol, hogy a magyar gazdaság 2,8 százalékos reálnövekedést ér el éves átlagban – értékelte a Makronóm Intézet elemzője a péntek esti döntést.
A KSH friss adatai szerint a 30 év alattiak, valamint az 55 év felettiek körében emelkedett elsősorban az aktivitás az utóbbi időszakban – derül ki a Makronóm Intézet elemzőjének értékeléséből. A munkanélküliség továbbra is alacsony, főleg nemzetközi, uniós összehasonlításban.
A francia elnök síkra szállt Európa energia-autonómiája és az atomerőművek építése mellett.
A korrupciót mint kampánytémát szoros egymásutánban utasították vissza a magyarok, a törökök, a lengyelek, a szlovákok és a horvátok is.
Hogyan szavazunk júniusban? Miről szól ez az egész? Összeszedtük, mit érdemes tudni a 2024-es az EP-választásról.
Nehezen viselte a Liverpool egyiptomi labdarúgója, hogy csak csereként, a 79. percben küldte őt pályára a német edző a West Ham elleni szombat délutáni Premier League-meccsen.
