Nagy felfedezések, reneszánsz, reformáció: 1490 és 1530 között Európa volt a világ legdinamikusabb helye. Nem mintha mi, európaiak találékonyabbak lennénk bárkinél. Egyszerűen hagytuk, hogy a nemzetek és ideák közötti versengés kikényszerítse a technológiai innovációt – állítja egy bokszfanatikus kaliforniai történész.
A történetírásban az 1990-es, 2000-es évek a nagy személyiségek vizsgálata körül forogtak. Az egyetemi konferenciákat életművek tematizálták, a repülőtéri könyvesboltok polcai monumentális életrajzoktól roskadoztak. Karakterek írják a történelmet, érveltünk Ronald Reagan vagy II. János Pál emlékezetére utalva. Aztán minden megváltozott – a 2010–20-as évek trendje a személyektől nem függő, rendszerszintű összefüggések feltárása az emberiség sorsának alakulásában. A civilizációtörténethez „big data” alapon közelítő orosz Peter Turchin vagy a kultúrát evolúciós megközelítésben taglaló izraeli Yuval Harari mellett Patrick Wyman is méltó a figyelemre, aki intézményi és technológiai tényezőkre építi magyarázatát. Szerzőnk egyébként bokszimádó sportújságíróból lett történész, akinek podcastsorozatát Róma hanyatlásáról százezrek hallgatják.
Legújabb könyvében Wyman egy szűk, ám annál izgalmasabb periódus, az 1490 és 1530 közötti „pillanat” belső szerkezetére koncentrál Európában. Nem mintha az a kor nélkülözte volna a markáns személyiségeket Kolumbusz Kristóftól Luther Mártonig. Ők és kevésbé ismert, ám jelentős és Wyman könyvében nagy hangsúlyt kapó kortársaik, köztük Jakob Fugger bankár vagy Aldus Manutius nyomdász sikertörténetei mögött azonban egy sem előtte, sem utána nem jellemző struktúra állt. Ez tette lehetővé a Nyugat felemelkedését – s igen, ennek hiánya teszi versenyképtelenné napjaink Európáját. Hogyan foglalható össze ez a különleges konstrukció?
Hónapokig tartó viták után megszavazták a Kijevet támogató hatalmas segélycsomagot Washingtonban: fegyverek, lőszer és pénz érkezhet Ukrajnába. Kérdés, mire lesz elég a segítség. Hajdú Tímea írása.
A korrupciót mint kampánytémát szoros egymásutánban utasították vissza a magyarok, a törökök, a lengyelek, a szlovákok és a horvátok is.
Milyen esélyei vannak a jobboldalnak az EP-választáson és az Egyesült Államokban? Mit gondol a Magyar Péter-jelenségről? Interjú az Alapjogokért Központ főigazgatójával.
A CPAC kiváló alkalom a személyes kapcsolatok továbbépítésére.
Kulcsfontosságú választásokat előz meg az idei CPAC Hungary, amelyre a világ minden tájáról érkeznek hazánkba konzervatív politikusok és véleményformálók. Megnéztük, hogyan áll most a jobboldal szénája Európában és az Egyesült Államokban.
Az uniós jog elsőbbségét feltételekhez kell kötni, nemzeti alkotmányos pajzsok elfogadására van szükség, és olyan bírókra, akik készen állnak alkalmazni – véli Anne-Marie Le Pourhiet francia alkotmányjogász, aki az MCC Reclaiming our European Future című nemzetközi konferenciáján járt hazánkban.
„Nagyon elegem van” – írta közösségi oldalán a publicista.
Ilyen egy baloldali messiás.
