Hasunknál fogva kapna el minket Brüsszel, ráadásul még az EP-választások előtt

Nem döntöttek az Európai Unió tagállamai a Mezőgazdasági és Halászati Tanács e heti ülésén az új géntechnológiával előállított növények (NGT-k) új szabályozásáról. Az agrárminiszterek egyelőre megosztottak a tervezettel kapcsolatban, amelynek célja, hogy a modern géntechnológiával módosított növények új, lazább szabályozást kapjanak, mint a klasszikus génmódosított szervezetek (GMO-k).

Noha a legtöbb kiemelt, a mezőgazdaság jövőjét érintő javaslat az európai parlamenti választások közeledtével lekerült a napirendről, de az NGT-szabályozást még ebben a parlamenti ciklusban elfogadtatná az Európai Bizottság a tagállamokkal és az uniós parlamenti képviselőkkel. 

Miről szól a legújabb GMO-k körüli vita?

Az Európai Unió szigorúan szabályozza a génmódosított növények termesztését és felhasználásukat. A GMO-k alapvetően nincsenek betiltva, de termesztésükhöz az adott fajtát jóvá kell hagynia az Európai Bizottságnak, amelyet hosszas engedélyeztetési procedúra előz meg. A tagállamoknak saját hatáskörben is lehetőségük van 2015 óta az uniós szinten engedélyezett GMO-k termesztésének tilalmára. Magyarország az Alaptörvényben is tiltja alkalmazásukat.

A tagállamok sem egységesek, de még a régiókon belül is hatalmas különbségek vannak. Spanyolország a legnagyobb európai GMO-termesztő ország, de a környező országok közül Csehországban is engedélyezettek egyes fajták. A világ legnagyobb génmódosított növénytermesztő országa az Egyesült Államok, amelyet Kína és Brazília követ.

Az EU-nak arról kellene egy hónap múlva döntenie, hogy az NGT-k valóban kisebb kockázatot jelentenek-e a GMO-knál, ezért érdemes-e külön szabályoznia ezeket. A jelenlegi GMO-szabályozás felülvizsgálata egyébként is indokolt, mivel a 2000-es években elfogadott irányelv nem tudja megkülönböztetni az új eljárásokat.

Biotechnológia a tányéron

Az Európai Bizottság idén júniusban terjesztette elő javaslatát, amelynek lényege, hogy nem sorolná új kategóriába az NGT-ket, hanem kétféleképpen különböztetné meg ezeket:

Az első kategóriába sorolt NGT-k a hagyományos növényekre vonatkozó szabályoz alá esnének. Ezek a célzott mutagenezissel vagy ciszgenezissel előállított növények. A változások nem csak a géneljárással, hanem a természetben is kialakulhatnak, vagy hagyományos nemesítéssel létrehozhatók, ezért a hagyományos növényekhez hasonlóan kezelnék. Ez azt jelenti, hogy nem kellene külön engedélyeztetési eljárás az új fajtánál, csak egyszerű bejelentés és külön nyilvántartás. Az uniós országokban létrehozott NGT-fajtákat a tagállamok ellenőriznék, beleértve az uniós kritériumok betartását. Az import vetőmagokat és az uniós intézményekben fejlesztett növényeket az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóság (EFSA) vizsgálná.

A második kategóriába sorolt, összetettebb módosításokon átesett NGT-növények továbbra is a GMO-szabályozás hatálya alá tartoznának, vagyis engedélyezési eljáráshoz kötöttek. A kockázatértékelést frissítené a bizottság, és a fenntarthatóságot is ösztönözné. A nyomon követhetőség, valamint a címkézés megmaradna, vagyis a gyártó maga döntené el, hogy a GMO megjelölést kiegészíti-e a géntechnológiára vonatkozó részletes információkkal. A második kategóriába tartozó NGT növények engedélyezését bizonyos esetekben gyorsított eljárással is lefolytathatnák a hatóságok. A forgalomba hozatal minden esetben az Európai Bizottság döntésén múlna.

Az egyik legmegosztóbb kérdés Európában

A GMO-kérdés régóta megosztja a tagállamokat és az európai pártcsaládokat, számos aggályra egyelőre az Európai Bizottság sem tudott érdemben reagálni. Az NGT-k széles körű elterjedését ellenző országok közül Ausztria az Európában élen járó ökológiai gazdaságait védené a génmódosított fajoktól. Világszerte vita van arról, hogy a vegyszer- és egyéb mesterséges anyagoktól mentes termelés összeegyeztethető-e az NGT-fajtákkal.

Az Ökogazdálkodók Európai Szövetsége szerint veszélybe sodorhatja a bioélelmiszerek piacát Brüsszel új GMO-szabályozása azzal, hogy az új géntechnológiákkal létrehozott fajok egy része kikerülne a szabályozás alól.

Szintén aggályként fogalmazódott meg a tárgyalásokon a nyomon követhetőség, valamint a szabadalom kérdése. 

Az unióban előállított NGT-k szabadalmaztatásával kapcsolatban is felmerültek félelmek: míg az EU-ban a vetőmagpiacon érdemi súllyal bírnak a kis- és közepes vállalkozások, addig a géneljárások elsősorban a nagyvállalatok kezében összpontosulnának.

Az NGT-k és a GMO-k mindegyikére igaz emellett, hogy fiatal technológiákról van szó, így hosszú távú egészségügyi következményei nem ismertek.

Elővigyázatosság vagy versenyképesség?

A génmódosított termékekkel szemben szinte az egész világon elutasító az emberek többsége. Míg a hagyományos GMO-növények a fejlett országok terméshozamát növelik, addig a szárazsággal, vagy elmaradottabb technológiával érintett vidékekre, ahol sok az éhező, nem hozzáférhető a technológia.

Az NGT-k ezzel szemben sokkal könnyebben előállíthatók és hozzáférhetők. Mivel az eljárást pártolók szerint a természetben is létrejövő mutációkról van szó, összehasonlíthatatlanul alacsonyabb a kockázatuk, mint a GMO-knak.

Brüsszel, az új szabályozást pártoló tagállamok és az Európai Néppárt véleménye szerint elkerülhetetlen az új technológiák alkalmazása, másképp Európa lemarad a globális versenyben. Emellett a biotechnológiát tartják jelenleg a leginkább hatékony eljárásnak, amivel könnyebben tud alkalmazkodni az emberiség a klímaváltozáshoz és a szélsőséges időjárás okozta kihívásokhoz, valamint a Föld növekvő népességének élelmiszer-ellátásához.

A termelők és az agrárvállalkozások legnagyobb európai ernyőszervezete, a Copa-Cogeca szintén támogatja a géneljárások meghonosítását a kontinensen, ugyanakkor részben elutasító a hagyományos GMO-kkal szemben.

• A világpiaci kereslet is a GMO-mentes fajtákat keresi, mivel ezeknek a terményeknek az ára jóval magasabb. Jelenleg továbbra is a GMO-mentesség megtartása tűnik a legjövedelmezőbbnek.
• A géneljárással előállított fajták termesztésével egy adott ország kormánya végleges döntést hoz: az érintett termőterületeken többé már nem lehet GMO-mentes a termesztés.

Nyitókép: CasarsaGuru/Getty Images

***