A hazai geotermikus energia segíthet függetlenedni az orosz földgáztól

2022. október 25. 12:59
Az energiaválság fénysebességgel pörgeti fel a megújuló és független források kutatását és kiaknázását. A geotermikus energia szó szerint a lábunk előtt, pontosabban alatt hever. Csak le kell fúrnunk érte.

Az orosz-ukrán háború miatt gazdasági krízist okozó energiaválság szélesre tárja a kaput a Magyarország energiabiztonsága szempontjából létfontosságú, megújuló és tiszta energiaforrások lehetőségeinek kihasználása előtt. 

Néhány hónapja mutattuk be Szeged nagyszabású, geotermikus energiával működő távhő-rendszerét, amellyel a Tisza-parti város óriási lépést tett az önellátás és a földgáztól való függetlenedés felé. A projekthez 27 termálforrást és 16 erőművet használnak, így elkészültekor a város 250 kilométernyi vezetékrendszere Közép-Európa legnagyobb geotermikus távhőszolgáltatásával fog rendelkezni, amit egész Európában is csak Reykjavik előz meg.

A Mandiner frissen megjelent interjújában Anisits Ferenc mérnök, a "dízelpápa" is a geotermikus energia mellett teszi le voksát. Mint mondja: ez a bolygó egyik legfontosabb energiaforrása, használatára pedig külföldi szakértők szerint is Magyarország lehet a legalkalmasabb helyszín Európában.

16 milliárd eurós lépcsőfok

A szegedi példa jól mutatja, hogy az energiaimport csökkentésével egyidejűleg a geotermikus energia alkalmazása Magyarország független energiaellátásának is az egyik fontos zászlóshajója lehet, túl például a nap- és szélenergián. Tudja ezt a kormány is, ezért döntött úgy, hogy minden rendelkezésre álló eszközzel támogatja a hazai geotermikus energia térnyerését, amely az évtized végére akár évi 1-1,5 milliárd köbméter földgáz kiváltásával tudja csökkenteni az ország kiszolgáltatottságát.

Ez a teljes éves gázfelhasználásunk mintegy 10-15 százaléka, természetesen időjárástól függően. Összevetésül ugyanis, az fgsz.hu éves adatai szerint 2020-ban 10,44 milliárd köbméter földgázt használtunk el, de 1,57 milliárdot ebből itthon termeltünk meg.

123rf

A Technológiai és Innovációs Minisztérium közleményében Palkovics László miniszter úgy fogalmazott: „a kormány az energiaátmenet, ellátásbiztonság és megfizethetőség érdekében az összes energetikai ágazatot érintő programot dolgozott ki, ami

az évtized végéig összesen 16 milliárd euró (6600 milliárd forint, évi 825 milliárd forint) beruházást jelent. 

Ebben többek között szerepel a geotermia is, hiszen környezetbarát alternatív energiát képes biztosítani a hagyományos tüzelőanyagok elégetése helyett, míg az egyéb megújuló energiaforrásokkal szemben az év teljes időszakában, éjjel-nappal hasznosítható az energiatermelésre”.

Jelenleg 12 magyar városban használnak geotermikus fűtést. Szegeden a forró, 92-93 fokos vizet 2000 méteres mélységből hozzák a felszínre, de nem az kerül a fűtési rendszerbe, csupán a hőjét használják a vízmelegítésre. Magát a termálvizet visszasajtoló kutak segítségével visszajuttatják oda, ahonnan származik: a mélységi víztároló rétegbe. 
A technológia egyik legnagyobb előnye valóban az, hogy páratlanul környezettudatos megoldás. Miután semmiféle égéstermék nem szabadul fel, azok elvezetéséről sem kell gondoskodni. Szeged esetében évente 15 millió köbméter elégetett földgázt vált ki a geotermikus energiával a város, ennek eredményeképpen pedig 25 ezer tonna szén-dioxiddal csökken a károsanyag-kibocsátása.

Biró Marcell, a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságának (SZTFH) elnöke rámutatott: bár Magyarország 

az európai átlagnál kedvezőbb geotermikus adottságokkal rendelkezik, ahhoz, hogy hasznosítani tudjuk, a szabályozási környezet paradigmaváltására van szükség. 

Éppen ezért – a kormány döntése értelmében – a Technológiai és Ipari Minisztérium és az SZTFH javaslatot készít a geotermikus energiahasznosításra irányuló jogszabályi környezet kialakításáról, illetve a fejlesztések és beruházások ösztönzésének lehetőségeiről. A Hatóság elnöke hozzátette: egy komplex kutatási program kidolgozásával és megvalósításával a Hatóság a magas beruházási igénnyel és a jelentős földtani kockázattal jellemezhető beruházások költségeinek csökkentéséhez járul hozzá.

Bár a rendszer kiépítése valóban költséges, éveken belül megtérül a befektetett összeg. Ennek egyik oka az alacsony üzemeltetési költség, hiszen a szivattyúk üzemeltetéséhez szükséges áram nem a hőtermelést szolgálja, csupán az üzemeltetést. Ami ennél is lényegesebb: a geotermikus energiával fűtött települések kiléphetnek az energiafüggőségből, miután függetlenedni tudnak a fosszilis energiahordozók áringadozásaitól.

Fotó: MTI/Krizsán Csaba


Kedvelje a Makronómot Facebookon!



Összesen 36 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

Egy 5-6 COP-al rendelkező hőszivattyús rendszer olcsó atomerőművi villamps energiával 12C fokos talajvízzel fűteni és hűteni is tud ha az épület menyezeti és fali
hőcserélővel rendelkezik. Svédprszágnan a 8C fokos talajvizet használják

Talán ha olyan támogatáso rendszert hoztak volna a rezsicsökkentés cén, hogy ez is válaszható lett volna, ugye?

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés