Megdöbbentő adatok a jóléti mintaországokból: egyenes út a betörésektől a terrorizmusig?

2022. március 15. 10:00
Írta: Fekete Kíra
Kutatások szerint az Európába érkező illegális bevándorlók nem csak sokba kerülnek, de sokan közülük erőszakos bűncselekmények miatt börtönbe is jutnak, míg a legális, képzettebb, azonos kultúrkörből érkező bevándorlók – mivel könnyebben vállalnak munkát a befogadó országban – pozitív hatással bírnak a nemzetgazdaságra nézve.

Skandináv országok a betörési lista élén

Amint az Eurostat adatain alapuló ábrából kiderül, a nyugat- és észak-európai országokban a legmagasabb a betöréses lopások aránya az európai kontinensen. Az adatokat százezer főre vetítve közölték a szerzők.

Dánia a 100 ezer lakosra jutó 602 betöréses esetével a legelső helyen áll Európában. Dánia után a második helyezett Belgium, ahol 100 ezer lakosra 410 betörés jut. A harmadik helyet Svédország foglalja el 337 betöréses lopással. Dánia egyébként nem csak Európában, de az egész világon az első helyen áll e tekintetben. 

Rögtön fel is merül a kérdés, hogy a jóléti bajnok országok miért szerepelnek a betöréses lista élén?

Vajon miért szorulnak rá az emberek ezekben a fejlett jóléti mintaországokban, hogy erőszakkal vegyék el mások javait?

Az előbb említett három országban közös, hogy az elmúlt évtizedben tömegével fogadtak be keletről migránsokat.

Az alábbi ábra Dánia migránspopulációjának alakulását mutatja, amelyen jól látható, hogy a Szovjetunió felbomlása után felgyorsult az országba irányuló migráció, harminc év alatt közel megháromszorozódott az országban élő migránsok száma.

Forrás: Világbank

Svédországban is ugyanaz a folyamat játszódott le.

Forrás: Világbank

Migráns és migráns közt is van különbség

Egyre több dán politikus a migránsok számának növekedésével magyarázza a bűncselekmények elburjánzását az országban.
A bevándorlás és a bűnözés emelkedése közti kapcsolatot meglehetősen kevés tanulmány vizsgálta eddig. Azonban az Egyesült Államok és Olaszország amnesztiaprogramjairól szóló tanulmányok azt sugallják, hogy a legális és illegális bevándorlók között bűnözésbeli különbségek vannak

– az illegális bevándorlók több bűncselekményt követnek el.

A tanulmányok valószínűsítik, hogy a magyarázat a migránsok jogállásában lehet, mivel az illegális bevándorlók kevesebb munkalehetőséghez jutnak, ezért hajlanak jobban a bűnözés irányába.

Pizza King palesztin alapítója: Kritikán aluli minőségű emberek jöttek be az országba

Melhem Saad fogtechnikusként végzett, de a vendéglátás és a közösség vonzotta – nem véletlen, hogy szenvedélyes véleménye van közös ügyeinkről, a migrációs katasztrófa történelmi hibájáról – amely során „kritikán aluli minőségű”, foglalkoztathatatlan emberek jöttek az országba. Az arab üzletember – a hazai palesztin közösség tagja – úgy véli, Németország hamarosan Párizs vagy Malmö közel-keleti gettóbazárjaihoz fog hasonlítani.

„Akik az elmúlt években jöttek – az katasztrófa. Kritikán aluli minőségű emberek jöttek be az országba, akikkel nem lehet semmit kezdeni. Egy fejfájás, egy igazi probléma ez munkáltatóként. Idejön, elkezd dolgozni, de egy hét múlva már ő akar a cégtulajdonos lenni. Különben be sem jön többet dolgozni. Vagy kábítószerezni kezd, bűnözésbe, erőszakbűncselekményekbe keveredik. Számos kényes helyzetünk volt. Jött olyan ember a céghez, akit ajánlottak nekünk, mondták, hogy itt él Magyarországon, rendes ember, segítsünk neki munkával, mert hiszen én is külföldi, arab származású magyar cégtulajdonos vagyok. Voltak sokszor ilyen alapítványok is, akik ezt szorgalmazták, adtunk is lehetőségeket. A tapasztalatunk azonban kritikán aluli” – árulta el a Makronómnak adott interjúban.

Fotó: Ficsor Márton

 A bevándorlók közül a fiatal, férfi és alacsonyan képzett bevándorlók esetében a legvalószínűbb, hogy börtönben végzik. A kutatások szerint a bevándorlók bűnözési hajlamát az is növeli, ha magas bűnözési arányú környéken helyezik el őket, a bűnözőkkel való érintkezés miatt. Gyerekkorban pedig helytelen viselkedési mintákat és értékrendet tanulhatnak el a rossz szomszédságban.

Nem asszimilálódnak, inkább enklávékba tömörülnek a bevándorlók

„A bevándorlók – mivel nem gépek –, etnikai hovatartozással, kultúrával is rendelkeznek. Kimutatható a kapcsolat, miszerint általában lassabb a nyelvtanulási ütem ott, ahol nagyobb enklávékban élnek a bevándorlók. Számukra már kevésbé szükséges beruházni a nyelvtanulásba, mert mindenki az ő nyelvüket beszéli a környezetükben. Az enklávén belüli újságokat olvashatják és azon belül dolgozhatnak. Nem szándékosan nem tanulnak nyelvet, csupán a környezeti hatások teremtenek olyan ösztönzőket, amelyek miatt ez már kevésbé éri meg nekik. Az asszimiláció nem valami természetes folyamat, arról a bevándorlók döntenek” – fedte fel a Makronómnak adott interjúban az amerikai George Borjas professzor.

„Az én felfogásom szerint a kettő együtt jár. A társadalmi integráció azt jelenti, hogy a bevándorlók kilépnek a szigetszerű enklávéikból és elhagyják azokat, belépve a szélesebb értelemben vett társadalomba. És majd ez nyit meg előttük egy sor gazdasági lehetőséget. Ha társadalmilag nem illeszkednek be, úgy vélem, hogy gazdaságilag sem tudnak, de a gazdasági sikerhez maguk mögött kell hagyniuk valamit a kulturális hátterükből” – véli.
Fotó: Földházy Árpád

Kiből lesz terrorista? 

A bevándorlás és a terrorizmus közötti kapcsolatról kevés vizsgálat áll rendelkezésre, de egy 2016-os tanulmány rámutat, hogy a terrorizmusra hajlamos államokból érkező bevándorlók növelik a terrorizmus kockázatát a fogadó országban. Egy német politológusokból és közgazdászokból álló csoport 1980 és 2010 közötti időszakra vonatkozó tanulmánya megállapította, hogy

több terrortámadás történt azokban az országokban, ahol nagyobb számban élnek külföldi születésűek.

Ugyanez a tanulmány megállapította, hogy a terrorizmustól mentes országokhoz képest az Algériából, Iránból, Indiából, Spanyolországból és Törökországból származó migránsok nagyobb valószínűséggel vettek részt terrortámadásban. A tanulmány azt is megállapította, hogy a migránsok megbélyegzése tovább növelte a terrorveszélyt.

Olivier Roy 2017-es, a franciaországi terrorizmus elmúlt két évtizedét elemző tanulmánya szerint

a tipikus dzsihádista második generációs bevándorló, aki egy kisstílű bűnelkövetés után a börtönben radikalizálódik.

Ebben a tekintetben rendkívül aggasztóak az adatok, mert rámutatnak a terrorizmus újratermelődésére és arra, hogy a legkisebb, vagyon elleni bűncselekmények miként válnak még rémisztőbb folyamatok táptalajává.

Daniel Byman, a Georgetown Egyetem terrorizmus szakértője szerint a kisebbségi csoportok, például a muszlimok befogadóország általi elnyomása megkönnyíti a terrorszervezetek számára, hogy ezekből a kisebbségi csoportokból toborozzanak. Olivier Roy francia tudós azzal érvelt, hogy Franciaország burkatilalma és szekularista politikája vallási erőszakot provokált Franciaországban, ezzel lényegében

egy baloldali gondolatkörben a többségi társadalmat okolta a terrorizmusért.

Gilles Kepel francia tudós erre azt válaszolta, hogy Nagy-Britanniában nincs ilyen politika, és mégis több dzsihádista támadás érte 2017-ben

Bűnöző migránsklánok lepik el Svédországot

A bevándorló hátterűek felülreprezentáltak a svéd bűnözési statisztikákban. A kutatások azt mutatják, hogy a társadalmi-gazdasági tényezők, mint például a munkanélküliség és a szegénység is növeli a migránsbűnözést.

Egy 2014-es, több tanulmányból álló svéd kutatás szerint a külföldi hátterű emberek átlagosan kétszer nagyobb valószínűséggel követnek el bűncselekményeket, mint a svédek.  

A Svéd Rendőrhatóság országos rendőrfőkapitány-helyettese a rendőrség által gyűjtött információkra mutatott, mely szerint Svédországban körülbelül 40 olyan etnikai bűnözői klán van, akik azért jöttek az országba, hogy szervezett bűnözést folytassanak. Elsősorban Stockholmban, Södertäljében, Göteborgban, Malmőben, Landskronában és Jönköpingben telepedtek le.

Ezekben a klánokban a tágabb család neveli a gyerekeket, hogy átvegyék a szervezett bűnözés tevékenységét, és nincsenek ambícióik arra, hogy beilleszkedjenek a svéd többségi társadalomba.

Stefan Löfven svéd miniszterelnök sokáig tagadta, hogy a bűnbandáknak bármi köze lenne a bevándorláshoz, de 2020 szeptemberében megváltoztatta álláspontját egy SVT-interjúban, ahol azt mondta, hogy a nagyarányú bevándorlás integrációs nehézségekhez vezet, ami növeli a bűnözés kockázatát is.

A 2011-2019 közötti időszakban az új börtönlakók mintegy harmada nem rendelkezett svéd állampolgársággal, és a migránsok aránya a börtönökben a 2011-es 29 százalékról 2019-re 33 százalékra nőtt.

A nemi erőszakok több mint felét külföldi származásúak követik el Svédországban

2018-ban a svéd televízió Uppdrag Granskning című oknyomozó újságírói műsora az előző öt év összesen 843 kerületi bírósági ügyét elemezte, és megállapította, hogy

a nemi erőszakért elítéltek 58 százaléka külföldi származású, 40 százalékuk pedig a Közel-Keleten és Afrikában született.

Az afganisztáni elkövetők száma 45 volt. Amikor azokat a nemi erőszakokat vizsgálták, ahol az elkövető nem ismerte az áldozatot, akkor a 129 esetből 97-ben Európán kívül született volt az erőszakoló.

Olcsónak gondolják az európai nőket

Dekoratív európai nőként, a Gulf Air arab légitársaság tárt karokkal várta stewardesei közé Hartyáni Emőkét, akinek így megkezdődött hét éves kiküldetése az Arab-öbölben, amely idő alatt mélyen megismerte a muszlim kultúrát. A Makronómnak adott interjúban felfedte, hogy mit gondolnak az európai nőkről a muszlimok. 

„…nekem se esett jól, amikor rámsütötték a kelet-európai bélyeget az arabok – amely szerint minden kelet-európai nő olcsó, azaz könnyen kapható bármire. Amikor megtudták, hogy magyar vagyok, akkor többen azt mondták, hogy »ahhoz képest, egész jó vagyok«. Ezért ameddig csak lehetett uraltam a beszélgetéseket, hogy minél később kerüljön szóba a származásom, mert amint kimondtam, hogy kelet-európai vagyok, nagyot zuhantam a szemükben.”

A szexuális zaklatásról szóló 2016-os jelentésben a rendőrség tíz olyan esetet talált, amikor férfiak (25-30 évesek) vagy fiúk (14-16 évesek) csoportjai körülvettek egy magányos lányt, és szexuálisan bántalmazták, miközben filmezték az erőszakos cselekményt. Egyes esetekben lányok csoportjaival szemben követték el ugyanezt. Csak néhány elkövetőt sikerült azonosítani, viszont a stockholmi és kalmari nyomozások mindegyike, kivétel nélkül afganisztáni és eritreai gyanúsítottakat azonosított.

Az ábra tanulsága szerint, a második generációs bevándorlók (akiknek mindkét szülője külföldi születésű), nagyobb eséllyel követ el bűncselekményeket, mint a szüleik.

Az adatok felvetik annak a kérdését, hogy vajon lehet-e sikeresen Európában integrálni a muszlim országokból érkező bevándorlókat, ha ez még olyan jóléti államoknak sem sikerül, mint Svédország.

Etnikai problémáról beszélnek a dánok 

A 2021-ben közzétett dán bűnügyi adatokból kiderült, hogy a nemi erőszak miatt elítéltek között drasztikusan felülreprezentáltak a bevándorlók: tavaly a bűncselekményben bűnösnek találtak mintegy negyedét migránsok tették ki – mutat rá a Remix hírportál.

„A számokból egyértelműen kiderül, hogy etnikai hátterű problémánk van, amikor viszonylag sok külföldit ítélnek el nemi erőszakért, mint ahogy nyilvánvaló problémánk van akkor is, amikor az ország börtöneiben és fogdáiban a rabok több mint fele bevándorló, bevándorlók leszármazottai vagy külföldiek”

– mondta Nick Hækkerrup, Dánia igazságügyi minisztere, a szociáldemokraták képviselője.

Szerinte a számok meglehetősen aggasztóak. A BT Nyhedernek adott kommentárjában Hækkerrup azt mondta: „Nagyon súlyos számok ezek, mert a nemi erőszak egy undorító bűncselekmény, amelyet sajnos túlzott mértékben követnek el”.

Az Igazságügyi Minisztérium közleménye szerint Dániában az elmúlt nyolc évben ugrásszerűen megnőtt a nemi erőszakkal kapcsolatos vádak és meghozott ítéletek száma. A kis skandináv országban – amelyet jelenleg a baloldali, bevándorlásellenes Szociáldemokrata Párt kormányoz – 2012 óta évről évre folyamatosan emelkedik mind a nemi erőszakkal kapcsolatos vádak, mind a jogerős ítéletek száma – írja a BT Nyheder dán lap.

Az országban 2020-ban összesen 987 nemi erőszakkal kapcsolatos ügyet jelentettek be, ami több mint kétszerese a 2012-es 417 feljelentésnek. Ami az ítéleteket illeti, 2020-ban összesen 217 ítéletet hoztak, szemben a 2012-es 132-vel. A 217 nemi erőszakért elítélt személy közel 25 százaléka (53) külföldi állampolgár volt, akik nem rendelkeztek dán állampolgársággal. 2014-ben Dánia lakosságának mindössze 8 százalékát tették ki a migránsok – ez a szám nem tartalmazza az úgynevezett második generációs migránsokat, vagyis a bevándorlók dán születésű leszármazottait.

Dán kutatók: A bevándorlás okozta sokszínűség bizalmatlanságot gerjeszt

A Koppenhágai Egyetem akadémikusainak tanulmánya szerint az etnikai sokszínűség negatív hatással van a közösségekre, mert aláássa a bizalmat – írta meg korábban a Makronóm.

A tanulmány arra kereste a választ, hogy a „folyamatos bevándorlás és a vele járó növekvő etnikai sokszínűség” pozitív hatással van-e a közösségi kohézióra, és ennek éppen az ellenkezőjét állapította meg.

Az elemzést Peter Thisted Dinesen és Merlin Schaeffer a Koppenhágai Egyetemről és Kim Mannemar Sønderskov az Aarhusi Egyetemről végezte.

Annak megválaszolására, hogy a „folytatódó bevándorlás és az ennek megfelelően növekvő etnikai sokféleség” pozitív hatással volt-e a dán közösség kohéziójára, a tanulmány nemleges eredményt talált.

A kutatók 87 különböző korábbi tanulmány adatait is megvizsgálták, arra jutva, hogy az etnikai sokféleség társadalmi bizalmatlansághoz vezet.

Ez azt jelenti, hogy ha a tömeges migráció bizonyos érdekcsoportoknak gazdaságilag vagy politikailag hasznos is lehet, a társadalmi bizalmat és kohéziót csökkenti. Joseph Watson, a Summit News publicistája szerint a sokszínűség mára olyan tartalmatlan, értéknek tűnő hittétel lett, amit csak a „fajgyűlölők” tagadnának, ezért nem merjük megkérdőjelezni azt, vagy elgondolkodni valós értelmén.

Sokba került a sokszínűség Dániának

Az alacsony képzettségű bevándorlók befogadása nemhogy nem térül meg, de még kirívóan magas költséget is jelent az államháztartásnak, eltartásuk teherként nehezedik az őslakosok vállaira, tárta fel a dán pénzügyminisztérium éves jelentése.

A dán pénzügyminisztérium éves jelentésében feltárta, hogy a költség 2018-ban 31 milliárd dán koronát (4,8 milliárd dollár) tett ki, amit az ellenzéki Dán Néppárt vezetője, Kristian Thulesen Dahl „csillagászati összegnek” nevezett.

A pénz nagy részét – 24 milliárd dán koronát (3,7 milliárd dollár) – a MENAPT-országokból (Közel-Kelet és Észak-Afrika, valamint Pakisztán és Törökország) érkező migránsokra költik, akik a „nem nyugati bevándorlók” 55 százalékát teszik ki.

Ezek a migránsok fejenként 85 000 dán koronába (közel 4,2 millió forintba) kerülnek az államnak,

míg a többi, nem nyugati országból származó migráns fejenként 1,2 millió forintnyi dán koronába. 

A 4,8 milliárd dollárnyi éves költség valójában még csökkent is a korábbi évekhez képest, köszönhetően annak, hogy Dánia keményvonalas migrációs politikára váltott, és megpróbálja felszámolni a migráns gettókat is. Csakhogy már késő, egy jó ideig komoly összegeket vesznek még ki a büdzséből a migránsok.

Márki-Zay: Inkább pozitív hatást gyakorolt a nagyszámú, egy időben történő bevándorlás

Az elmúlt évtizedek keserű tapasztalatai és tudományos kutatásai fényében meglepő, hogy

a baloldal miniszterelnök-jelöltje szerint jótékony hatásai vannak a tömeges bevándorlásnak.

Ezt ő egy példával próbálta bemutatni: a Castro idejében Floridába menekült kubaiak kapcsán kifejtette, hogy „egy nagy horderejű amerikai kutatás, és a tudósok azt állapították meg, hogy összességében inkább pozitív, mint negatív hatást gyakorolt a nagyszámú, egy időben történő bevándorlás a térség gazdasági fejlődésére”.

A Koppenhágai Egyetem migrációval foglalkozó tanulmánya is szembe megy a balos politikus állításaival, a tömeges bevándorlás miatt keletkező sokszínűség szétszakítja a társadalom szövetét, aláássa a bizalmat.

Márki-Zay érzelemalapú érveket hozott fel a tömeges migráció mellett:

„Amerikában és Kanadában azt éreztem, hogy sokkal befogadóbb, szeretetteljesebb a társadalom”. A hódmezővásárhelyi polgármester az integráció okozta esetleges „konfliktusokról” szólva elmondta, szerinte „konfliktusok mindig voltak, és lesznek is, ám egyaltalán nem mindegy, hogy az adott társadalom eleve hogyan viszonyul ehhez a kérdéshez: elfogadóan vagy elutasítóan”.

A szakirodalmi tények sem zavarják meg a miniszterelnök-jelölt valóságérzékelését

A szakirodalmi tényeket áttekintve jól látható, hogy Márki-Zay Péter tévesen, önkényesen magyarázza a tudományos eredményeket és a sok évvel ezelőtti nyugat-európai, manipulatív, érzelmi paneleket ismétli egy olyan jelenséggel kapcsolatban, amelyről ma bőséggel állnak rendelkezésre tudományos kutatások.

Meglepő a miniszterelnök-jelölt azon érvelése is, miszerint „ezek az emberek magyarrá válnak legkésőbb egy-két generáció múlva”.

Ezzel ugyanis elismerte, hogy akár évszázados időszak is lehet az, hogy a bevándorlók beilleszkedjenek.

Ami addig a társadalomra vár, az az elszabaduló káosz és a keresztényellenes gyűlölethullám, amint az Origo gyűjtéséből is kiderül.

Az ukrán-orosz konfliktusból menekülő emberekkel (akik valóban menekülnek, és rengeteg közöttük a kiskorú) szemben viszont már nem ilyen derűlátó a miniszterelnök-jelölt, ugyanis szerinte azért jönnek, hogy a Fideszre szavazzanak.

„Az is tény, hogy míg korábban át kellett jönniük a határon, aznap és a lakhatatlan ingatlanba bejelentkezett 200 egyikeként leadták a szavazatukat a Fideszre. Most nem kell átjönni, mert már itt vannak. Tehát hogy azok, akik átjöttek 60 ezren, azok jelentős része szerintem magyar szavazópolgár, tehát ők valamivel könnyebben fognak tudni szavazni. Ne zárjuk ki a lehetőségét, hogy azért nagyon sok kárpátaljai magyar inkább orosz párti lehetett, a Fidesznek azért lesz támogatottsága közöttük” – húzta alá Márki-Zay egy február végi videós bejelentkezésében (a 42. percnél).

Habár a baloldali miniszterelnök-jelölt kijelentéseivel próbál belpolitikai frontot nyitni az ukrán menekültek kérdésében is, szerencsére a magyar emberek, a cégek és a kormányzat egyként összezár.

Ez a két magyar cég ajánlott munkát a háború elől menekülőknek: a fizetés is jobb lehet az ukránnál

A Vajda-Papír Kft. alapító ügyvezető igazgatója, Vajda Attila közleményben tájékoztatta az MTI-t arról, hogy a több mint 650 munkavállalót foglalkoztató cég dunaföldvári, székesfehérvári és budapesti gyárában is kínál munkalehetőségeket, az itt elhelyezkedőknek biztos jövedelmet és lakhatást is biztosítanak – szemlézte a hírt korábban a Makronóm.

Radics Tibor a szombathelyi Styl Ruhagyár tulajdonosa és igazgatója azt közölte az MTI-vel, hogy 60-70, Ukrajnából a háború miatt menekülni kényszerült embernek adna munkát a cég.

Elsősorban szakképzett varrónőkre volna szükségük; rendelkeznek plusz létszám foglalkoztatásához szükséges gyártási megrendelés-állománnyal, gyártási területtel és termelőgépekkel, így akár hosszabb időn át is tudnának munkát biztosítani.

Hozzáfűzte: a jelentkezőknek olyan béreket tudnak adni, ami meghaladja az Ukrajnában kapott fizetésüket.

Forrás: MTI/Mohai Balázs

Borítókép: AFP


Kedvelje a Makronómot Facebookon!



Összesen 34 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

A kérdés: szabad ország-e a svéd?

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés