Hogyan nőhet olyan gyorsan a világvagyon, hogy még a gazdasági növekedés sem tudja követni?

2021. november 24. 11:36
Míg több mint háromszorosára nőtt a globális vagyon értéke az utóbbi két évtizedben, addig a GDP nem tudta tartani ezt a tempót, mutat rá friss elemzésében a McKinsey. A tanácsadó azt is kimutatta, hogy a vagyon túlnyomó részét ingatlanokban tároljuk és nem biztos, hogy túl hatékonyan.

A McKinsey tanácsadó cég legfrissebb kutatása tíz ország pénzügyi mérlegét vizsgálva – amelyek több mint 60 százalékot tesznek ki a globális jövedelemből (Ausztrália, Kanada, Kína, Franciaország, Németország, Japán, Mexikó, Svédország, az Egyesült Királyság és az Egyesült Államok) – többek között rámutatott, hogy az utóbbi két évtizedben a világ vagyonának értéke háromszorosára nőtt, a GDP viszont közelről sem tudta kísérni ezt a folyamatot.

Megháromszorozódott a globális vagyon értéke

A kutatás rámutat, hogy

a globális vagyon értéke 2000 és 2020 között több mint megháromszorozódott,

ugyanis a 2000-ben mért 150 billió dollárról ma már 500 billió dollárra emelkedett, vagyis a 2000-ben mért világszintű gazdasági méretnek a hatszorosára. Ez azt jelenti, hogy a háztartások, az államok és a vállalatok pénzügyi eszközeinek és kötelezettségeinek értéke 350 billió dollárral nőtt 20 év alatt, emeli ki a tanulmány.

A kutatás arra is rámutat, hogy a világ sohasem volt „gazdagabb” e tekintetben, mint manapság. Ezzel együtt nagy eltérések figyelhetők meg országok, ágazatok és háztartások között. Például az egy főre jutó nettó vagyon Mexikóban 46 000 dollár volt, míg Ausztráliában 351 000 dollárt mért a McKinsey. Mindeközben az is kiderült, hogy

Kínában és az Egyesült Államokban a háztartások 10 százaléka birtokolta a vagyon kétharmadát.

A GDP nem követte a vagyon növekedését

A McKinsey kiemeli, hogy míg a hosszú távon csökkenő kamatlábak az eszközárak növekedését eredményezték világszerte, addigis a GDP növekedése lelasult.

A mintában szereplő tíz országban 1970-től 1999-ig évente átlagosan a gazdasági növekedés nominálisan 12 százalékos, reálértéken 4 százalékos volt – emeli ki a McKinsey – viszont 2000 és 2020 között nominálisan 4 százalékra, reálértéken pedig 2 százalékra esett vissza.

A tanácsadó cég kutatásában kimutatta, hogy

a vagyonnövekedés mértéke 2000 előtt összhangban volt a globális gazdasági növekedés mértékével, de ez 2000 és 2020 között elvált egymástól és a vagyon 50 százalékkal gyorsabban növekedett, mint a GDP
Ez értelmezésünk szerint azt jelenti, hogy az ezredforduló után váltak nyilvánvalóvá komoly egyensúlytalanságok a világgazdaságban, hiszen a vagyonosodás és a vagyon gyarapodása a fejlett világban globális szinten már nincs összhangban a gazdasági teljesítménnyel. Egy magyarázatot kínálhat erre a világgazdaság monopolizálódása és a monpolkapitalizmus erősödése, ami a ma látható növekvő inflációért is nagy részben felelős.

Lényegében az ehhez hasonló egyensúlytalanságokról írt György László, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) gazdaságstratégiáért és szabályozásért felelős államtitkára 2017-ben megjelent „Egyensúlyteremtés” című könyvében, ahol a szakértő is kiemelte, hogy a reálgazdaság és a pénzügyi gazdaság az utóbbi 40 évben nagymértkében elvált egymástól.

A világvagyon túlnyomó részét az ingatlanpiac teszi ki

A tanácsadócég kutatása kimutatta, hogy a megnövekedett világvagyon kétharmadát ingatlanban (épített ingatlan és földvagyon) tárolják míg a maradék egyharmad teszi ki a gazdasági javakat megtermelő vagyont, tehát csak egyharmad az a vagyon vagy eszköz, ami ténylegesen a reálgazdaságban termelést folytat. A McKinsey szerint ez a jelenség azt a kérdést veti fel, hogy a társadalmak produktívan tárolják-e vagyonukat. Gondolhatunk intuitív módon arra, hogy ha egy ország vagyona ingatlanba folyik, akkor kevesebb marad fizikai és szellemi eszközökre, javakra, gépekre, és más termelési tényezőre, amivel a gazdaság növekvő tortáját meg lehetne termelni. 

Az ingatlanok közel felét tették ki a globális nettó vagyonnak 2020-ban, míg a vállalati és kormányzati épületek és a földtulajdon további 20 százalékot tett ki. A maradék nagyjából egyharmadot eszközök és gépek, infrastruktúra, immateriális javak és készletek adták.

A kutatás kiemeli, hogy a digitalizáció térnyerése ellenére az immateriális javak csak a nettó globális vagyon 4 százalékát teszik ki.

Az is kiderült, hogy a globális vagyon növekedésének mindössze 28 százalékát teszik ki a nettó befektetések, míg az eszközök értékének növekedésében 77 százalékot tesz ki az árnövekedés – ebből 34 százalék magyarázható az inflációval, míg 43 százalék az infláció fölötti árnövekedés.

Adósságból finanszíroztuk a befektetéseket

A tanácsadó cég kutatása végül kimutatta, hogy nem kevés fejlett országban,

minden 1 dolláros nettó új befektetés után a világgazdaság szinte 2 dollárnyi új adósságot termelt.

A tanácsadócég elemzése megkérdőjelezi, hogy a globális pénzügyi szektor hatékonyan irányítja e a világ befektetéseit.

Mert a Makronóm szerint elképzelhető, hogy globális értelemben a reálgazdaság erőforrásairól rendelkező, azokat irányító és elosztó pénzügyi rendszer valójában jelentős mértékben egy alternatív, pénzügyi-digitális gazdaságba tereli és pumpálja a reálgazdaságban megtermelt forrásokat, ahol e források úgy csapódnak ki a rendszerből, hogy ingatlanállományba kerülnek. Aggasztó jel lehet, hogy miközben a világ vagyona bizonyos értelemben terméketlenül áll betonba öntve, addig a jólét emelését szolgáló valódi termelő beruházásokra csak extra eladósodásból jut forrás.

(Címlap: a világ első aranyozott szállodája Hanoiban. MTI/EPA/Luong Thai Linh.)


Kedvelje a Makronómot Facebookon!



Összesen 5 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

Hogyan nőhet olyan gyorsan a világvagyon, hogy még a gazdasági növekedés sem tudja követni?

Hát lölőzéssel!

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés