A magyar gazdaság Európa-bajnok lett válságállóságban, a háztartások ebből azonban keveset éreztek

2021. április 6. 10:27

Írta: Nagy Márton
Egy uniós kutatás eredményei szerint a magyar gazdaságot érinthette legkevésbé Európában a COVID-válság az első hullám során. Egy másik elemzés viszont arra jutott, hogy a háztartások valójában komolyan megsínylették a válságot. Mutatjuk az adatokat!

A tavalyi év második felében tette közzé friss elemzését a Régiók Európai Bizottsága, mely a Spatial Foresight kutatóinak közreműködésével készült.

A szakértők azt vizsgálták, hogy hogyan hatottak a járványhelyzet miatt bevezetett korlátozások és a kialakult válság az Európai Unió egyes régióinak gazdaságára az első hullám során.

Az eredmények szerint leginkább a déli régiókat viselte meg a válság a turizmus bezuhanása által, s uniós szinten az észak- és kelet-európai régiók bizonyultak a leginkább válságállónak.

A kutatók két dimenzió szerint elemezték a válság hatásait. Egyrészt készítettek egy összetett indexet, mely a régiók válságnak való kitettségét volt hivatott mérni. Ehhez két faktort vizsgáltak: az országokat a lezárások hossza és szigorúsága alapján kategorizálták, emellett pedig a munkaórák számának csökkenését is figyelembe vették. Ezen tényezők alapján három kategóriába sorolták az régiókat: alacsony, közepes és magas kitettségű régiókat különböztettek meg.

Másfelől vizsgálták a járvánnyal kapcsolatos gazdasági érzékenységet is. Ennek megállapításához figyelembe vették az egyes gazdasági szektorok járványügyi kockázati faktorát – a mezőgazdaság például semleges kockázati besorolást kapott, mivel a kevéssé érintették járványügyi korlátozások, s a mezőgazdasági termékek iránti kereslet sem esett számottevően vissza. Ugyanakkor a kiskereskedelem, a vendéglátás vagy épp az ipari gyártás magas kockázatúnak számított, mivel ezeket erősen érintették a korlátozások, s az irántuk való kereslet is megcsappant. Emellett a gazdasági érzékenységbe viszonylag nagy súllyal számított bele az egyes régiók függősége a turizmustól valamint a nemzetközi kereskedelemben betöltött jelentőség is. Alacsony súllyal olyan tényezők is beszámításra kerültek (a teljesség igénye nélkül) mint a fiatalok munkanélkülisége, a szegénység és társadalmi kirekesztettség kockázata, a helyi GDP mértéke vagy épp a helyi közigazgatás minősége. A kutatók az érzékenység tekintetében szintén három kategóriát különböztettek megA COVID-19 lezárások potenciális negatív hatásai, 2020. június (vízszintes tengely balról jobbra: alacsony/közepes/magas kitettség, függőleges tengely lentről fel: alacsony/közepes/magas érzékenység, grafika: Spatial Foresight)

Látható, hogy

minden magyar régió az alacsony kitettségű kategóriába került.

Ez valószínűsíthetően annak köszönhető, hogy Magyarországon az első hullám lényegesen visszafogottabb volt az olasz vagy épp a spanyol helyzethez képest, így a bevezetett korlátozások mind szigor, mind hossz tekintetében elmaradtak Európa többi részétől. Ami a régiók érzékenységét illeti, az alföldi területek az elemzés tanúsága szerint a legkevésbé voltak érzékenyek, míg Magyarország többi részét a közepes kategóriába sorolták az kutatók. Ennek mögöttes oka az lehet, hogy a magyar gazdaságban európai viszonylatban nagy arányt képviselnek azok az ágazatok (pl. mezőgazdaság, építőipar), melyeket az elemzők semleges vagy mérsékelt kockázatúként értékeltek. Ebből pedig arra következtethetünk, hogy

leginkább a magyar gazdaság szerkezete és az első hullám enyhe lefutása volt az, ami miatt válságállónak bizonyult a magyar gazdaság.

Ennek fényében bizonytalan, hogy a második illetve harmadik hullámra vonatkozó statisztikákban is ilyen előkelő helyet vív-e majd ki magának Magyarország. Az erre vonatkozó kutatásokra azonban még néhány hónapot mindenképp várni kell.

A válságállóság a gazdaság szerkezetébe van kódolva?

Az Eurostat adatai alapján Magyarországon a régiónkhoz viszonyítva lényegesen alacsonyabb volt az áramfogyasztás visszaesése a járvány első hulláma alatt. Mindez valószínűsíthetően szintén a magyar gazdaság szerkezetével indokolható. Hazánkban ugyanis nagyobb arányt képviselnek azok a fentebb említett ágazatok, melyeket (eleinte) nem, vagy csak kevéssé viselt meg a járvány, s így a válság ellenére is jól tudtak működni. Ha pedig ezek a jelentős iparágak közel a járvány előtti szinten tudtak üzemelni, akkor természetesen áramot is ugyanúgy fogyasztottak. A vizsgált időszakban tehát a védekezés mellett a gazdaság sem állt le teljesen – azaz a régiós összehasonlításban legkisebb energiafogyasztási visszaesés bizonyos módon szintén a válságállóságot jelzi.Százalékos változás az energiafogyasztásban (2019. április/május - 2020. április/május, grafika: Interreg CE)

Két kutatás, eltérő eredmények

Az Interreg Central Europe program elemzői is készítettek nemrég egy kutatást hasonló témában, mely árnyalja a fentebb bemutatott eredményeket. Ők ugyanis a felméréseik által arra mutattak rá, hogy

bár makroszinten valóban válságállónak bizonyult a magyar gazdaság, azonban a háztartások szintjén ez mégsem csapódott le feltétlenül pozitívan.

Az adatok ugyanis arra világítottak rá, hogy a közép-kelet-európai régióban Magyarországon és Lengyelországban számoltak be a legtöbben arról, hogy az első hullám ideje alatt romlott az anyagi helyzetük. Amíg Ausztriában és Németországban ez az adat csupán 30 százalék körül mozog, addig nálunk megközelíti, a lengyeleknél pedig meg is haladja az 50 százalékot.

A háztartások pénzügyi helyzetének változása az első hullám során (szürke: romlott, narancs: stagnált: kék: javult, grafika: Interreg CE)

Annak kérdése, hogy vajon mennyire fedik a makrogazdasági statisztikai mutatók a háztartások által érzékelt realitásokat, a magyar gazdaságpolitika neves képviselőit is megosztja. Egy múlt hét keddi vitában például Chikán Attila akadémikus György László, az ITM államtitkárának gondolataira reagálva felvetette, hogy az ismertetett stratégiák, és az ezek sikerességéről alkotott kép nem mindenhol fedi a tapasztalatot.

Chikán szerint „néhány kritikus szót is megérdemelne a helyzet”.

György László erre válaszul hangsúlyozta, hogy a kormányzatban is jelen van az empátia. Emellett elismerte, hogy valóban nem mindenki abban a munkakörben dolgozik, ami a legmegfelelőbb lenne számára, s nem mindenkinek van annyi munkája mint a válságot megelőzően. Sőt, összességében kevesebben dolgoznak ma Magyarországon, mint egy évvel ezelőtt – az államtitkár szerint azonban ennek oka leginkább a sok külföldről hazatérő munkavállaló. (A beszélgetésről készült részletes tudósításunkat itt olvashatja.)

Az Eurostat adatai szerint a magyar mediánjövedelmek csökkentek a legkisebb mértékben

Ahogy korábban Oláh Dániel elemzésében is olvashatták, „az uniós statisztikai hivatal szerint (...) magyar munkajövedelmek csökkentek a legkisebb mértékben az összes uniós ország közül. (...) Az uniós statisztikusok azt vizsgálták meg, hogy a foglalkoztatásból származó jövedelem milyen mértékben esett vissza. Ez három, koronavírus okozta változásból eredhet: egyrészt, ha a dolgozók elveszítik a munkájukat és a szerződésüket nem újítják meg; másrészt, ha átmeneti elbocsátások történnek; harmadrészt, ha a munkavállalók a cégnél maradnak, dolgozhatnak is, de kevesebb órában. Ezen hatások összegzésével alakult ki a rendkívül kedvező szám Magyarországra nézve, ahol a számok szerint egyik tényező sem okozott súlyos törést a munkapiacon.”

Hol van akkor az igazság?

Az már talán ennyiből is jól látszik, hogy a válságkezelés megítélése sokrétű kérdés, s még nem áll elég releváns információ a rendelkezésünkre ahhoz, hogy egyértelmű végeredményt lehessen hirdetni. Az eddigi adatok arra engednek következtetni, hogy a magyar gazdaság egészében véve jól vészelte át a koronavírus miatt kialakult válságot. Ugyanakkor azt sem lehet letagadni, hogy a statisztikák alapján a kialakult helyzetet a hétköznapi emberek is erősen megérezték, a válság a társadalom minden szintjén éreztette a hatását. Addig azonban, amíg a részletes adatsorok csak hiányosan állnak rendelkezésünkre, a fentebb is idézett kutatásokból nem érdemes messzemenő következtetéseket levonni. Ehelyett inkább

azt lesz érdemes figyelni, hogy az egyes gazdaságok milyen gyorsan tudnak felpörögni a válság lecsengése után, s mikorra érhetik el a járvány előtti szintjüket a legfontosabb mutatók.

(Címlap: Robotok dolgoznak az Audi Hungária Zrt. győri karosszériaüzemében 2017. május 23-án. MTI Fotó: Krizsán Csaba)


Kedvelje a Makronómot Facebookon!



Összesen 21 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés