Szakpszichológus: igenis okozhat függőséget, nem a marihuána legalizálása most a legfontosabb kérdés

Nyitó- és belső képünk illusztráció. Fotó: Pixabay

Ahogy arról a Mandiner is beszámolt, a német parlament már jó ideje fontolgatta, hogy feloldja a kannabisz tilalmát azzal a céllal, hogy az új szabályozás által az állam szerezze vissza a piacot a kábítószer-kereskedőktől, akik a becslések szerint 7 millió, rendszeresen kannabiszt használó embert látnak el Németországban.

Hosszas viták után a német törvényhozás február végén végül megszavazta a kannabisz ellenőrzött forgalomba hozatalát. 

Az új szabályozás értelmében 

Azon német állampolgárok, akik 18 évesek vagy annál idősebbek, 

• áprilistól legfeljebb 25 gramm marihuánát tarthatnak maguknál személyes használatra,
• otthon legfeljebb 3 tő kendernövényt nevelhetnek,
• illetve egy lakásban legfeljebb 50 grammot tárolhatnak személyes használatra összesen.

A jogszabály leszögezi: az iskolák és sportlétesítmények bejáratától számított 100 méteres körzetben tilos lesz nyilvános helyen a kábítószer használata.

Nyártól kezdve pedig engedélyezik a nem kereskedelmi, közösségi termesztést is. Ennek értelmében legfeljebb 500 felnőtt gyűlhet össze, és egymásnak szállíthatják a füvet, tagonként maximum havi 50 grammot. Karl Lauterbach, a szövetségi egészségügyi miniszter szerint a legalizáció után visszaszorul majd a feketepiac. 

Zacher Gábor enyhítene Magyarországon is

A német döntés nemzetközi visszhangot váltott ki. Idehaza a témában az RTL Klub megszólaltatta Zacher Gábor toxikológust. A szakember kifejtette, hogy valamilyen enyhítésre szükség lenne nálunk is,

második lépésként pedig jó lenne elérni a marihuána dekriminalizálását. Majd felidézte, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök nemrég aláírta a kannabisz orvosi célú használatát engedélyező törvényt, így ezentúl legálisan füvezhetnek a katonák is a fronton.

Az addiktológus szerint

Senki sem lesz drogfüggő egyszeri kipróbálástól.”

A szakember emlékeztetett, a kannabisz magyarországi bevezetését még az előző kormányzati ciklusban „lesöpörték az asztalról”, de úgy véli, ennél sokkal komolyabb probléma, hogy egyre fiatalabbak nyúlnak veszélyes szerekhez, valamint egyre magasabb a befejezett öngyilkosságok száma a kiskorúak körében. 

Klinikai szakpszichológus: Téved, aki bármilyen drog legalizálásában társadalmi szintű megküzdést lát 

„Szögezzük le, hogy nincs könnyű és nehéz drog! Kizárólag pszichedelikum van, van amit jobban, van, amit kevésbé ismerünk” – mondta el a Mandinernek Hal Melinda klinikai szakpszichológus, az MCC Tanuláskutató Intézetének vezető kutatója.

„Hazánkban drognak azt a szert nevezzük, amely orvosi gyakorlatban nem elérhető, legálisan nem kapható a piacon. Összességében úgy látom, a gyógyászati gyakorlatban történő alkalmazása, ennek elterjedése és legalizálása 

„A hozzáállás, vagy attitűd megváltozása pedig a szer veszélyeiről való megfeledkezést, az okozta zavarok elbagatellizálását és az egész drogügy problémakörének relativizálását vonhatja maga után” – hívta fel a figyelmet a szakember.

A klinikai szakpszichológus megjegyezte, borzasztóan magas az aránya a magyar társadalomban a gyógyszer – nem a drog – túlhasználatának és a gyógyszeres abúzusnak. (Utóbbi esetben apáciens az eufóriát okozó hatás miatt használja például a depresszánst – szerk.).

„Igaz ez az általános fájdalomcsillapítóktól az erősebb, akár pszichiátriai szerekig. Ez a tendencia azt mutatja, hogy 

A szakértő szerint a felhívások nem érték el az elégséges célt sem, és a prevenció sem hozott kellő eredményeket sem elsődleges, sem másodlagos, sem harmadlagos szinten. „Tovább kell dolgoznunk a területen, hogy egyáltalán felmerülhessen valódi felvetés a változás tekintetében” – húzta alá Hal Melinda.

Zacher Gábor azon kijelentésére, hogy „a kapudrog elméletet el kell felejteni”, a szakpszichológus úgy reagált, „az elmélet ellen szólva és mellette is még mindig vannak adataink. Ugyanakkor

Majd azzal folytatta, „nem tudjuk, ki milyen fizikai és mentális állapotban, korban, fejlődési stádiumban fogyaszt. Lehetőségünk sincsen arra, hogy rizikócsoportok szerint felmérjük a teljes társadalmat, így tehát a biztonságos használat, a pszichológia szemszögéből illúzió csupán” – magyarázta.

A marihuánafogyasztás is elérheti a függőség kritériumait

A szakember kijelentette, a kémiai és viselkedéses függőségek korát éljük. „Sajnos világszintű, óriási, virágzó piacról beszélünk, ami minden nap tömegesen követeli az emberéleteket! Nem kevés fiatalkorú, akár gyermek életét! Hozzáteszem, 

„A klinikumban szerzett tapasztalataim alapján a marihuánafogyasztás elérheti a függőség kritériumait. Ehhez hasonló állapotokban egyéb tevékenységektől veszi el az időt és energiát, általában romlik a kognitív teljesítmény, a szociális kapcsolatok minőségére szintén negatívan hat. Az általános alapproblémát ugyanakkor nem szünteti meg, sőt, akár fokozhatja a szorongást, ami ellen általában használni kezdik az emberek. Ezekkel a későbbiekben éveket kell dolgoznunk a klinikumban, és 

– jelentette ki.

Hozzáfűzte, a rendszeres használat egyfajta „szokás” és „megküzdési stratégia”. „Minden függőségnél nehéz és hosszú folyamat a leszokás. Sok esetben fájdalmas is lehet, mind fizikailag, mint lelkileg és érzelmileg. 

 ezért mindenkit inkább az utóbbira bíztatnék”.

„Az a szakmai véleményem, hogy a másodlagos és harmadlagos megelőzés, prevenció területén bio-pszicho-szociális és spirituális 

Ez az egyetlen út, hogy visszaintegráljuk a korábbi fogyasztókat a társadalomba” – fogalmazta meg javaslatait.

Még mindig hiányosak edukációs és prevenciós eredmények

Hal Melinda arról is beszélt, hogy az önkárosító magatartás, bár lehetséges, hogy jogilag az egyén szuverén döntése, mégis az egész családra, a közösségekre és végső soron a társadalomra hat ki. „Így kellő edukációs és prevenciós eredmények hiányában 2024-ben nem a marihuána bármilyen formájú legalizálása a megfelelő kérdés, amelyet fel kell tennünk” – hangzott el.

Valamint megcáfolta a német a szövetségi egészségügyi minisztert is. Az MCC vezető kutatója szerint „a közhiedelemmel ellentétben azon országok és tartományok esetén, ahol a marihuána legalizálása elindult, 

 Sőt, a szürke zóna tágulását eredményezte. A fekete ellentéte viszont egyértelműen a fehér és a szürke zóna a legnehezebben kontrollálható terület” – jegyezte meg a klinikai szakpszichológus.

***