Tíz év alatt egymillió ember tért vissza a munka világába – Fülöp Attila a Mandinernek

Gondoskodáspolitikáért felelős államtitkárként folytatja Fülöp Attila a belügyi tárcánál. Nemcsak a titulus változik: a szociális és gyermekvédelmi terület mellett a társadalmi felzárkózás is az irányítása alá kerül.

A gondoskodáspolitika szó fejezi ki a nemzeti kormány szemléletváltását ezen a területen – mondja lapunknak Fülöp Attila, akinek korábban, ugyancsak a belügyi tárcánál, szociális ügyekért felelős államtitkár volt posztjának elnevezése.

„Már korábban elkezdtük azt a munkát, amely

Ebben a ciklusban pedig már az államtitkárság elnevezése is kifejezi ezt a paradigmaváltást. A szó ezenkívül utal arra is, hogy itt nem egy egyszemélyes segítő kell az állam szerepében; a helyi közösségek, az önkormányzatok, az egyházi és civil szereplők együttműködése nélkül nincs hatékony közös gondoskodás. Olyan gondoskodáspolitikában hiszünk, amelynek van mersze feltenni a kérdést, hol húzódik az öngondoskodás és a közösségi felelősségvállalás határa, kiknek, mikor kell egy nehéz élethelyzetben segítőként szerepet vállalniuk.”

Fülöp Attila hangsúlyozza lapunknak, az elmúlt évtized nagy eredménye, hogy egymillió ember tért vissza a munka világába. Ezt a törekvést fémjelzi a „segély helyett munkát” elv, vagyis hogy minél több ember képessé váljék, illetve képes maradjon az öngondoskodásra. „A képességek ne elsorvadjanak, hanem lehetőleg kibontakozzanak” – tette hozzá, egyaránt utalva például a megváltozott munkaképességűekre vagy a mélyszegénységben élő romákra.

Az államtitkár rámutatott: stratégiai jelentősége van annak, hogy az elmúlt tizenkét évben előtérbe került a civil és egyházi szervezetek szerepvállalása, amelyek az önkormányzatok intézményeivel és állami szereplőkkel közösen vállalnak felelősséget.

„Örvendetes folyamat indult el azzal – magyarázta az államtitkár –, hogy az egyházak közfeladat-átvállalásra jelentkezve sok szociális és gyermekvédelmi intézményt átvettek. Az ő szociális hálójukkal, kapcsolati rendszerükkel és étoszukkal sokkal többet tudnak segíteni a rászorulókon. De az, hogy

nem jelenti, hogy az állam kivonulna, ne vállalna többé felelősséget. Ugyanúgy ad támogatást, meghoz jogszabályokat, de ezen felül bevonz, koordinál olyan szereplőket, akik még komplexebbé tudják tenni a segítő odafordulást. Ez érvényes idősotthonok fenntartásától a társadalmi felzárkózással és romaintegrációval összefüggő projektekig sok mindenre.”

Utóbbi kapcsán Fülöp Attila utalt a kormány 2019 elején a 300 leghátrányosabb helyzetű település felzárkóztatására indított átfogó programjára, amelyet döntően a Magyar Máltai Szeretetszolgálat valósít meg, Vecsei Miklós miniszterelnöki biztos vezetésével.

„A felzárkózásnál is fontos – fejtette ki az államtitkár –, hogy ne képességeket sorvasztó, hanem motiváló hatása legyen, ne megoldani akarjuk valaki helyett a problémáját, hanem segíteni akarjunk a »hálót adni, nem halat « mottó jegyében.”

Fülöp Attila azzal is indokolta a szociális és felzárkózási területeknek a Belügyminisztériumban történő összekapcsolását, hogy e tárcához tartoznak maguk az önkormányzatok. Az államtitkárságon kezelt területek ezer szállal kötődnek az önkormányzatok intézményrendszeréhez.

ott ismerik, melyik család mire képes, illetve melyik családnak mi jelentheti a megoldást” – jegyezte meg. 

S hogy mit tart leginkább szem előtt, illetve fő kihívásnak a nemzetközi helyzet tektonikus rázkódásai és annak hazai következményeit tekintve? Fülöp Attila erre azt felelte: azon lesz, hogy a szociális, illetve gyermekvédelmi intézményrendszer – megtartva családközpontú szemléletét – továbbra is szilárdan, biztonságosan működjön hazánkban, járványok vagy éppen a szomszédunkban folyó háború begyűrűző hatásai ellenére is.

Nyitókép: Földházi Árpád