Magyar siker: tudományos áttörés az evolúció történetének legnagyobb eseményéről

2019. december 10. 12:24

Hogy megtudjuk, honnan származunk, az élet ősi történelmébe kell bepillantanunk.

2019. december 10. 12:24

Az ELTE Természettudományi Karának egyik fizikusa kutatótársaival tudományos áttörésnek minősülő eredményeket publikált 2019. december 9-én a tekintélyes Nature Ecology & Evolution szakfolyóiratban az élőlények kialakulásának legkorábbi
történelméről.

Szöllősi Gergely, az ELTE Természettudományi Kar fizikusának és Tom Williams, a Bristoli Egyetem munkatársának közös kutatása megerősítette, hogy az élővilág nem három, hanem csak két nagy doménre osztható:

az archaeákra és a baktériumokra.

Az élet kialakulása óta az evolúció történetének talán legnagyobb eseménye az eukarióta sejt kialakulása, ugyanis a növényektől az állatokig a szemmel látható komplex többsejtű élőlények mind, egy már sejtmaggal rendelkező, ősi eukarióta leszármazottai.

Ahhoz, hogy megértsük azt az evolúciós ugrást, ami az ősi eukariótához vezetett, tudnunk kell, hogy pontosan ki kinek a rokona. Szöllősi Gergely és kutatótársai elhatározták, hogy megpróbálják feltárni a legősibb sejtek eredetét. Tudományos áttörésnek minősülő cikkük

az eddigieknél pontosabb megoldást kínál az első sejtmaggal rendelkező élőlények, az eukarióták eredetére. 

A tankönyvek 3 fő csoportra (doménre) osztják az élőlényeket:

•    eukarióták (sejtmaggal rendelkező élőlények, minden komplex többsejtű a zöldmoszatoktól a kék bálnákig)
•    baktériumok (sejtmag nélküli élőlények páratlanul sokféle csoportja, a kórokozóktól a joghurt élőflórájáig)
•    archaeák (sejtmag nélküli élőlények másik csoportja, jellemzően extrém környezetben élnek, folyamatosan forrásban lévő vulkanikus tavaktól a Holt-tengerig)

Egy másik elmélet szerint – amiről eddig ritkán olvashattunk tankönyvekben –, csak két domén létezik, mivel az eukarióták valójában az archaeákból fejlődtek ki.

Szöllősi Gergely és kutatótársainak tanulmánya ezt az elméletet erősítette meg. 

Az volt a cél, hogy többféle adathalmazt elemezzünk, illetve az adatok komplexitását jobban reprodukáló elemzési módszereket használjunk. Az eredményeink szerint egyértelműen két domén van” – mondja Szöllősi Gergely, az ELTE TTK Fizikai Intézet Biológiai Fizikai Tanszékének adjunktusa.

Evolúciós pálya

Az első eukarióták egy Asgard archaea gazdasejt és egy baktérium egyesülésével jöhettek létre. Ez egy olyan jelentőségteljes esemény volt, amely alapvetően alakította át a Földön lévő élet evolúciós pályáját.

Az eukarióta eredetével kapcsolatos kutatások még messze nem fejeződtek be. Azzal azonban, hogy Szöllősi Gergely és kutatótársai tisztázták, hogy az eukarióták egy archaea gazdasejt leszármazottai, nagy lépést tettünk afelé, hogy megértsük, hogyan alakult ki az első eukarióta sejt és a komplex többsejtű élőlények mai sokszínűsége, köztük mi magunk is.

Összesen 125 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
egyvilág
2019. december 12. 12:49
Akit kicsit közelebbről érdekel, hogy hogyan működik az evolúció, az a következő linken nézzen szét. Olvashattok többek között a különféle szelekciós tényezőkről, a halandóság és az evolúció kapcsolatáról vagy arról, hogy az evolúció nem szükségszerűen vezet tökéletességhez: http://egyvilag.hu/temak.shtml#elet1 (A megjelenő lapon a felső sorokat nézzétek a kép tetején, és ott kattintsatok a kívánt címekre.)
kozepesblog
2019. december 11. 08:28
Kár, hogy az kimaradt, hogy egy MTA Lendület programban dolgozó kutatóról van szó. Az MTA és az EU finanszírozta ezt. https://mta.hu/english/new-conclusions-on-trianon-11-new-lendulet-momentum-research-groups-to-be-founded-by-mta-106392
Szittya Attila Bendegúz
2019. december 10. 20:21
Én azért hozzászólnék a témához is: HATALMAS GRATULÁCIÓ A MAGYAR TUDÓSNAK, ÉS AMERIKAI KOLLÉGÁJÁNAK, valamint mindenkinek, aki részt vett a kutatásban!
Rugo
2019. december 10. 19:37
Darwin egy fantaszta volt, mégis meghatározza a tudomány irányát. Az alapkérdése ugyan jó volt, de aztán mindent kitalált, hogy igazolja saját zsenialitását. Newton egy valódi tudós volt (azt vizsgálta , amit tudott, és nem kitalációkat alkotott, mint Darwin) mégis túllépett rajta a tudomány. Túl kellene lépni Darwinon is, ha valódi magyarázatokat akarnak adni a fajok kialakulására.
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!