Ab: Jogtalan volt az Operaházzal kapcsolatos adatkérés-elutasítás

2013. július 17. 11:46

Az Ab megsemmisítette a Magyar Állami Operaház átvilágításával kapcsolatos adatkérést elutasító jogerős ítéletet, továbbá kimondta, hogy sérti a közérdekű adatok megismeréséhez és terjesztéséhez való alapjogot, ha az azokhoz való hozzáférést formális hivatkozással tagadják meg – közölte az Ab szerdán a honlapján.

2013. július 17. 11:46

Bodoky Tamás, az atlatszo.hu főszerkesztője két éve kérte az akkori Nemzeti Erőforrás Minisztériumtól az Operaház átvilágításáról szóló miniszteri biztosi jelentést, amely a korrupciós ügyekkel foglalkozó portál szerint milliárdos nagyságrendű visszaélésekről szól.

Az adatkérést a szaktárca, majd a bíróságok is megtagadták. Többek között azzal érveltek, hogy a jelentés egésze nem adat, illetve részben döntés-előkészítő adat, továbbá, hogy az adatkezelőtől nem várható el a megismerhető adatok leválogatása.

Frissítés:

Akkor az atlatszo.hu azt írta: „nagyon aggasztónak tartjuk azt az ítélőtáblai megállapítást is, hogy az adatkezelő közérdekű adatok nyilvánosságát arra tekintettel is megtagadhatja, hogy nincs kedve elkülöníteni azokat a titkolható adatoktól. Az ítélőtábla döntése – ha joggyakorlattá válna – ezt az elvet tenné zárójelbe, és így a közérdekű adatok megismerése alapvető jogból kormányzati keggyé válna”.

Az Ab a bírósági ítéleteket megsemmisítő döntésének indoklásában kiemelte: az alaptörvény a közérdekű adatokat a korábbinál nyomatékosabban védi és kifejezetten közérdekű adatnak minősíti a közpénzekre és a nemzeti vagyonra vonatkozó adatokat. „A közpénzekkel gazdálkodó minden szervezet köteles a nyilvánosság előtt elszámolni a közpénzekre vonatkozó gazdálkodásával. A közpénzeket és a nemzeti vagyont az átláthatóság és a közélet tisztaságának elve szerint kell kezelni. A közpénzekre és a nemzeti vagyonra vonatkozó adatok közérdekű adatok” – áll az alaptörvényben.

Az Ab szerint a közérdekű adat kiadása iránti perben eljáró bíróságnak az adatszolgáltatás megtagadásának jogcímét és tartalmi indokoltságát egyaránt vizsgálnia kell. E vizsgálatnak ki kell terjednie arra, hogy csak a feltétlenül szükséges mértékben tagadták-e meg a közérdekű adatszolgáltatást, illetve, hogy nem korlátozták-e a közérdekű adatokhoz való hozzáférést indokolatlanul, pusztán azon az alapon, hogy az igényelt adatokat az igénylő által meg nem ismerhető adatokkal együtt kezelik, holott a szükséges elkülönítésnek nem lett volna akadálya.

Az Ab megállapította, hogy sérti a közérdekű adatok megismeréséhez és terjesztéséhez való alapjogot, ha a hozzáférést azzal a formális hivatkozással tagadják meg, hogy az igényelt közérdekű adatok döntés megalapozását szolgálják, és mellőzik a tartalmi vizsgálatot. Vagyis ha nem vizsgálják, hogy a kért adatok milyen döntés meghozatalát, milyen eljárás lefolytatását szolgálják, és valójában érdemi kapcsolatban állnak-e a közérdekű adatot kezelő szerv feladat- és hatáskörébe tartozó döntéssel.

A testület úgy ítélte meg, hogy az ügyben az alkotmányjogi panasszal támadott ítéletek meghozatala során a bíróságok ezeknek az alkotmányos követelményeknek nem tettek maradéktalanul eleget, ezért az eljáró Fővárosi Bíróság elsőfokú és a Fővárosi Ítélőtábla másodfokú, jogerős döntését az Ab megsemmisítette. Ugyanakkor az Alkotmánybíróság határozatával ténykérdéseket, a konkrét bírósági ügy végső kimenetelét érintően nem foglalt állást. Az Ab határozatának a konkrét ügyre vonatkozó konzekvenciáit az eljáró bíróságnak kell majd levonnia.

A testület csekély többséggel hozta meg döntését, amelyhez a 15 tagú testületből heten fűztek különvéleményt: Balsai István, Dienes-Oehm Egon, Juhász Imre, Lenkovics Barnabás, Pokol Béla, Salamon László és Szívós Mária.

Az Index 2011. június 8-án adta hírül, hogy három hónappal korábban megküldte az Operaház gazdálkodásáról szóló jelentését Horváth Ádám volt miniszteri biztos az intézményt felügyelő Nemzeti Erőforrás Minisztériumnak és a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumnak (KIM), amit azonban a KIM részéről cáfoltak. A hírportál szerint a jelentés számos gazdasági ügylettel kapcsolatban összességében több mint egymilliárd forintos nagyságrendben vetette fel pénzügyi szabálytalanságok, visszaélések gyanúját.

Horváth Ádám 2010 szeptemberében lett az Operaház miniszteri biztosa, azzal, hogy tekintse át az intézmény pénzügyeit. A feltárt visszásságok miatt 2010 októberében Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás miniszter visszavonta Vass Lajos főigazgató vezetői megbízatását. Horváth Ádámot egy héttel az Index cikkének megjelenése előtt, 2011. június 1-jén nevezte ki az Operaház főigazgatóvá Réthelyi Miklós, ám még aznap este a KIM azt közölte, hogy csak később lesz döntés a főigazgató személyéről, Horváth Ádám miniszteri biztosként viheti tovább az Operaház vezetését.

A KIM akkor közölte azt is: a kormány előző napi ülésén Orbán Viktor miniszterelnök feladatul tűzte Réthelyi Miklós számára, hogy a dalszínház főigazgatói pályázatáról ne hozzon döntést a soron következő kormányülés előtt, így a kinevezés érvényessége és fenntarthatósága kérdéses. Két nappal később, június 3-án Horváth Ádám felajánlotta lemondását és még aznap Réthelyi Miklós közös megegyezéssel megszüntette főigazgatói munkaviszonyát. Az Operaházat 2012 szeptembere óta Ókovács Szilveszter vezeti.

Összesen 5 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
balint60
2013. július 17. 17:03
Nem csak az alaptörvény, hanem a józan ész is azt sugallja, hogy az állami intézmények tevékenységét átvilágító jelentések nyilvánosak legyenek, hiszen az adóforintjainkból működteti azokat a kormányzat és jogunk van megtudni, hogyan sáfárkodnak a pénzünkkel. Az Orbán-rendszer szisztematikusan törekszik az átláthatóság megszüntetésére és a nyilvánosság visszaszorítására. Örvendetes, hogy a felhígított AB (a "hígak" nevetséges indokú különvéleménye mellette) kiállt a polgári demokráciák egyik alapjogának védelme mellett.
aharoni
2013. július 17. 16:55
Azt nem értem, hogy pártállástól függetlenül ki az az elvetemült birka, aki egy ilyen hírt diszlájkol. Szerintem alap, hogy ezek a dolgok átláthatóak legyenek, akár szimpatikus Ókovács meg a HírTV akár nem. Ha valami sántít, akkor azért, ha minden rendben, akkor pedig azért legyenek a szerződések publikusak.
Locassen
2013. július 17. 15:59
hát ha már opera:) mondjuk nem ide passzol a legjobban, de azért akkor is vicces PEACHUM Kedves barátom, ha az emberek nem lepényhalat csináltak belőled, hát rendkívül hanyagok voltak. Ide áll egy ilyen ifjú zöldfülű, és azt hiszi, hogy már övé a pecsenye, mert kinyújtotta utána a mancsát. Mit szólnál, ha a te halastavadból épp a legkövérebb pisztrángokat szednék ki? FILCH De Peachum úr - hát van énnekem halastavam? PEACHUM Szóval, engedélyt csak a profiknak adunk ki. (Üzletszerűen egy táblát mutat) London fel van osztva tizennégy kerületre. Annak, aki itt a koldusipart óhajtja űzni, engedélyre van szüksége Jonathan Jeremiah Peachumtól. Máskülönben akárki jöhetne azzal, hogy ő a hajlamai prédája.
micream
2013. július 17. 15:52
nemközgyűlés volt, oszt jónapot!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!