Médiatörvény: indokolatlan volt a felháborodás?

Az új médiaszabályozást érintő kritikák jórészt a médiatartalmi előírások alkalmazási körével, tartalmi bizonytalanságával, valamint a kilátásba helyezett szankciókkal kapcsolatban fogalmazódtak meg, így a Mérték Médiaelemző Műhely arról készített átfogó elemzést, hogy a Médiatanács gyakorlatában sikerült-e kiszámítható tartalommal megtölteni a törvényi rendelkezéseket, és hogyan alakult a tanács szankcióalkalmazási joggyakorlata.

A felmérés kivonatából a Ténytár oldalán kiderült: a hatóság tevékenységét visszafogott beavatkozás jellemezte az első másfél évben; a 2009-es, tehát az Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT) utolsó teljes évi működésének adatait figyelembe véve 2011-ben a törvénysértést megállapító határozatok száma harmadára csökkent.

Az elemzés rávilágított: a hatóság szankcióalkalmazását néhány – a gyermekvédelmi szabályok megsértése miatt kiszabott – nagy összegű bírságtól eltekintve, elsősorban a figyelmeztetés, és kis összegű bírságok alkalmazása jellemezte. Emlékeztettek: a szankció kiszabásnál a Médiatanács nem vette figyelembe a korábbi médiahatóság által megállapított büntetéseket, az évek óta működő szolgáltatók tiszta lappal kezdték meg az új szabályozás alkalmazását. Kiderült ugyanakkor: az eljárások időtartama általában jóval meghaladta a törvény szerinti eljárási határidőket, a hatóság lassan reagált nagy jelentőségű ügyekre. A vizsgált időszakban bírósági felülvizsgálatra csak kis számban, alapvetően a kiegyensúlyozott tájékoztatással kapcsolatos ügyekben került sor.

A televíziós és a rádiós médiatartalmak kivételével, az új törvény lehetővé tette, hogy az azokra irányadó médiatartalmi előírásokat a piaci szereplők önszabályozó szervezetei (társszabályozási szervek) hajtsák végre – idézi fel a kivonat, megjegyezve: kérdéses, hogy a társszabályozás intézménye szerezhet-e valódi társadalmi elfogadottságot a júniusi módosítások nyomán. Eddig kevesebb, mint öt bejelentést vizsgált az NMHH.

A magyar médiapiacon működő, de külföldi joghatóság alatt álló televíziós szolgáltatókkal szembeni fellépés szabályozási lehetőségével a Médiatanács az elmúlt időszakban alig élt. Mint azt a Mérték írja: az európai médiaszabályozás eleve igen szűk körben teszi lehetővé a fellépést, a hatósági gyakorlat pedig nem tudta szélesíteni a hazai szabályozási mozgásteret.

Az elemzés első kiemelt része ezt követően részletesen kitér a kiegyensúlyozottság követelményeire és a gyakorlati érvényre juttatására. Kijelenti: a Médiatanács – az új szabályok alapján – a közmédiára vonatkozóan egyetlen esetben sem állapította meg a tájékoztatás kiegyensúlyozottságának megsértését.

A kivonat második része az emberi jogok, emberi méltóság, gyűlöletbeszéd szabályozásával foglalkozik az NMHH gyakorlata tükrében. Kiderül: az emberi méltóság sérelmét szinte kizárólag bulvár-médiatartalmakkal kapcsolatban állapította meg a hatóság, amely a politikailag érzékeny ügyekben távolságot tart. Gyűlöletkeltés ügyében kevés határozat született.

A teljes elemzés a Mérték Médiaelemző Műhely oldalán olvasható.