A világ Davosból nézve: mi minden történt a WEF-en?

Lóránt Károly közgazdász írása a Makronómon.

közgazdász írása a Makronómon.

Három év után először hívták össze Davosban a „globális elit” találkozójának is tartott világgazdasági fórumot (WEF). A fórum legalább 480 ülésén több mint 2700 vezető – köztük 350 közszereplő kormányzati vezető és 47 államfő vett részt. 
Ugyanakkor a G7 csoportból egyedül Németország volt államfői szinten képviselve, az Egyesült Államok a munkaügyi és kereskedelmi miniszterét küldte, Kína pedig szintén csak egy miniszterrel vett részt. 

Az oroszokat kirekesztették, viszont ott volt egy ukrán delegáció. A politikusok mellett pedig ezúttal is szép számmal képviseltették magukat az üzleti élet vezetői, legalább százan olyanok is, akik többmilliárd dolláros vagyonnal rendelkeznek.

Az „Együttműködés egy széttöredezett világban” címmel meghirdetett találkozó fő témaköre a gazdasági kilátások voltak. 

A szervezők öt fő témakört hirdettek meg:
(1) a jelenlegi energia- és élelmiszerválság és a klímaproblémák kezelése; 
(2) a jelenlegi magas inflációjú, alacsony növekedési ütemű, magas adósságállományú gazdaság kezelése; 
(3) a magánszektor innovációját és ellenálló képességét szolgáló csúcstechnológiák hasznosítása; 
(4) a jelenlegi szociális sebezhetőségek kezelése; 
(5) a jelenlegi geopolitikai kockázatok kezelése.

I. Energetika, környezetvédelem

Ami az energetikát illeti, a Nemzetközi Energiaügynökség ügyvezető igazgatója, Fatih Birol úgy vélte, hogy 

Ennél is biztatóbb, hogy Szaúd-Arábia külügyminisztere Faisal bin Farhan Al Saud herceg kijelentette, hogy addig is, amíg a világ átáll a tiszta energiára, Szaúd-Arábia egyike lesz a világ legnagyobb és biztonságos olajexportálóinak. Katar is hangsúlyozta, hogy az árstabilitás érdekében szükség van a hagyományos energiaforrások megbízható és stabil kínálatára, még akkor is, ha a különböző országok megújuló energiakapacitások kiépítésére törekszenek.

Mit tesz a megújulók frontján az USA?
A megújuló energiaforrásokra való átállás tekintetében számos ígéret elhangzott: John Kerry amerikai éghajlatvédelmi megbízott például kijelentette, hogy az Egyesült Államok nem fog kompromisszumot kötni, hanem mindent megtesz annak érdekében, hogy a globális felmelegedést az iparosodás előtti szinthez képest 1,5 Celsius-fokon belül lehessen tartani. 
Kína, Indonézia, Japán, Spanyolország és az Egyesült Államok összesen kilenc vezető ipari klasztere csatlakozott a Fórum "Átalakuló ipari klaszterek a nettó zéró felé" elnevezésű kezdeményezéséhez, hogy segítse az egyes iparágakat kibocsátásuk csökkentésében. 
A klímaaktivisták azonban egy kicsit másképp látják a helyzetet, Vanessa Nakate ugandai klímaaktivista szerint például 

Véleményét az egyre növekvő CO2 kibocsátására vonatkozó statisztika kétségtelenül alá is támasztja.

II. Gazdasági helyzet: recesszió, infláció, nyugat és kelet

Ami a gazdasági helyzetet illeti, Davosban Olaf Scholz német kancellár derűlátó hangot ütött meg a Világgazdasági Fórumon tartott beszédében. Azt mondta, hogy Európa legnagyobb gazdasága ismét jó úton halad, miután kénytelen volt lemondani az orosz gázról, amelytől oly’ nagy mértékben függött. 
Lawrence Summers volt amerikai pénzügyminiszter is a világgazdaság kilátásainak javulását emelte ki, de ő volt az egyike azoknak, akik arra figyelmeztettek, hogy 

az adósságplafon körüli amerikai politikai csatározások aggodalomra adnak okot.

A brit ipari miniszter Grant Shapps problémákat lát az európai-amerikai kereskedelmi kapcsolatokban. Szerinte Joe Biden elnök több milliárd dolláros zöld támogatási programja („inflációcsökkentő törvény”) veszélyes, mert könnyen protekcionizmusba csúszhat át. 

Az amerikai támogatások, amelyek a zöldenergia előállításától a mikrochipek gyártásáig mindenre kiterjednek, nehéz helyzetbe hozhatják Európát. 

Egyes európai nagyvállalkozások máris azzal fenyegetőznek, hogy – költségeik csökkentése érdekében – Amerikába helyezik át termelésüket.

Ezzel kapcsolatban Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke kijelentette, hogy a Bizottság célja, hogy az európai tisztatechnológiai ipar nagyobb támogatást kapjon annak érdekében, hogy ellensúlyozni lehessen az Egyesült Államok és Kína saját vállalatai számára nyújtott támogatásokat. 

Mark Rutte, Hollandia miniszterelnöke e kérdéshez hozzászólva azt mondta, hogy az amerikai inflációcsökkentő törvény (az említett Inflation Reduction Act – IRA) jó lehetőséget kínál Európa számára a bürokrácia csökkentésére, ami felszabadítaná az innováció, az új munkahelyek és az európai szintű együttműködés lehetőségeinek kihasználását. Ellenkező esetben 

A davosi fórumon jelentős szerepet kapott Kína gazdasági fellendülésének globális hatása is. Liu He kínai miniszterelnök-helyettes kijelentette, hogy az ország 

Weng Jieming, a kínai állami tulajdonú eszközök felügyeletét és kezelését végző bizottság alelnöke szerint azonban a nyitásnak kétirányú folyamatnak kell lennie. Kína mindenképpen fenntartja a magas szintű növekedést, de a nyitás mértékében kölcsönösségre van szükség, hogy az mindenki számára előnyös legyen. Kína gazdasága 2022-ben mindössze 3 százalékkal növekedett a 2021-es 8,1 százalék, illetve a korábbi 7-8 százalékos ütemmel szemben, amely alatt csak a Covid első hullámainak évében, 2020-ban teljesítettek, akkor 2,2 százalékos volt a növekedés. 

Kevin Rudd, az Asia Society elnök-vezérigazgatója szerint 

Azaz a gazdaság növekedési üteme lassan vagy drasztikusan csökken-e, illetve recesszióba fordul-e az USA. Rudd szerint, ha Kína 2023-ra 5 százalék körüli növekedést produkál, az elő fogja segíteni a globális növekedést.

A Kereskedelmi Világszervezet (WTO) főigazgatója, Ngozi Okonjo-Iweala szerint a világgazdaság kilátásai borúsak, de egyben bizonytalanok is, ami miatt a kereskedelmi forgalom a vártnál gyorsabban nőhet. 

Az idén az árukereskedelem várhatóan mindössze 1 százalékkal nő, ami a 2022-ben mért 3,5 százalékos bővüléshez képest erőteljes lassulást jelent.  Ám az ilyen mértékű növekedési lassulás még nem biztos. Sok függ attól, hogyan alakul az ukrajnai háború, mekkora hatása lesz Kína újraindulásának, és mennyire agresszívan akarják a központi bankok megfékezni az inflációt – ugyanis nyilvánvaló, hogy a magas kamatlábak a növekedés mérséklődése irányába hatnak.

A WTO főigazgatója közben figyelmeztetett a világgazdaság feldarabolódásából származó hátrányokra. Ha mindenki csak a geopolitikai szövetségeseivel akar kereskedni, annak komoly ára van, visszafogja a növekedést, növeli a vállalatok költségeit, és a fogyasztóknak e hatás miatt is magasabb árakkal kell szembenézniük.

III. Innováció: új generációs mobilhálózatok (5G) és a mesterséges intelligencia

Az 5G technológiák elterjedése
A technológiai fejlődés két fontos területe került kiemelésre a davosi WEF fórumon: az egyik az ötödik generációs távközlési hálózatok kiépítése, a másik a mesterséges intelligencia. 

Ami az ötödik generációs (5G) hírközlési hálózatok kiépítését illeti, Börje Ekholm, a világ egyik legnagyobb távközlési átjátszóberendezés gyártójának, a svéd Ericsson AB-nek a vezérigazgatója szerint az 5G-s hálózat az előző (4G-s) hálózathoz képest is nagymértékben növeli az adatátviteli sebességet, és a legkülönbözőbb dolgokat képes csatlakoztatni az internethez.
Kiépítése azonban még korai szakaszban van. Ekholm szerint 

továbbá Északkelet-Ázsia és a Közel-Kelet is viszonylag gyorsan építi ezt a technológiát. Európa azonban jócskán le van maradva.

Milyen lesz az új fajta mesterséges intelligencia (MI)?

Ami a mesterséges intelligenciát érinti, Satya Nadella a Microsoft vezérigazgatója azt tervezi, hogy a 2022 novemberében prototípusként megjelent társalgójához, a ChatGPT-hez hasonló mesterségesintelligencia-eszközöket fog beépíteni minden termékébe. Továbbá platformként elérhetővé teszi azokat más vállalkozások számára is. 

Nadella elmondta, hogy cége gyorsan kereskedelmi forgalomba akarja hozni az OpenAI kutatólaboratórium termékeit, a ChatGPT-t, valamint a Dall-E 2 képgenerátort, amely a nyelvi kéréseket újszerű képekké alakítja át.

Milyen lehet az EU-s Green Deal?

A témakörrel kapcsolatban Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke felvázolta a Green Deal ipari tervet, amelynek célja, hogy Európát a tiszta technológiák és az innováció hazájává tegye. 

E tervről ebben az elemzésünkben is olvashatnak: https://makronom.mandiner.hu/cikk/20221228_ukrajna_haboru_europa_makronom

Az EU Green Deal stratégiája a következő négy pilléren nyugszik: 

– a gyorsaságot és hozzáférést biztosító szabályozási környezet,
– a tiszta technológiák előállításának finanszírozása, 
– a képességek, a szakképzettség fejlesztése és 
– a kereskedelem fellendítése.

IV. Szociális sebezhetőség

A szociális sebezhetőségek kezelése kérdésében fórumon számos vállalást tettek a szociálisan hátrányos helyzetű társadalmi rétegek vagy a szegényebb fejlődő országok támogatására különböző vállatokból és más intézményekből álló szövetségek, együttműködő csoportok Ezek közül a következőket lehetne kiemelni:

harminckilenc szervezet írta alá a Global Health Equity Network (Globális Egészségügyi Méltányossági Hálózat) „Zéró Egészségügyi Hiányosságok Vállalása” című nyilatkozatát, és kötelezettséget vállalt arra, hogy összehangolt lépéseket tesz az egészségegyenlőség globális előmozdítására. A fogadalom 10 kulcsfontosságú kötelezettségvállalást tartalmaz, amelyeket valamennyi aláíró szervezet annak érdekében tett, hogy az egészségegyenlőségi elveket a működésük, a munkaerő és az irányadó filozófiájuk egészébe beágyazzák.

A fórumon bejelentették, hogy a 20 kormányt, 60 globális vezetőt és több mint 350 szervezetet magában foglaló Reskilling Revolution Initiative (Az Újraképzés Forradalma Kezdeményezés) több mint 350 millió embert ér el, hogy számukra jobb oktatást és képzést, valamint munkahelyeket biztosítsanak.

V. Geopolitikai kockázatok

Végül, de nem utolsó sorban, ami a jelenlegi geopolitikai kockázatok kezelését illeti, itt leginkább arról volt szó a davosi WEF fórumon, hogy Ukrajna kitől, milyen és mennyi fegyvert kapjon. A Zelenszkij házaspár részben személyesen, részben videókapcsolaton keresztül képviseltette magát a megbeszéléseken.

Olena Zelenszkij, a first lady személyesen beszélt Davosban, és arra kérte a világ vezetőit, hogy 

és az igazságszolgáltatás biztosítását. 

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök videókapcsolaton keresztül beszélt a fórum résztvevőihez, és a tüzérségi- és rakétarendszerekért cserébe azt ígérte, hogy azokat 

Jens Stoltenberg NATO-főtitkár a "Biztonság és béke helyreállítása" elnevezésű plenáris ülésen hangsúlyozta, hogy a NATO-szövetségesek példátlan támogatást nyújtottak Ukrajnának az önvédelemhez való jogának fenntartásához, és felszólított a katonai felszerelések szállításainak fokozására ebben a kritikus időszakban. "A fegyverek jelentik a békéhez vezető utat" – mondta.

Érdekes azonban, hogy nemrég egy közvélemény-kutatásból kiderült, hogy a megkérdezett német állampolgárok egyre kevésbé támogatják az ukrán háború folytatását.

Boris Johnson volt brit miniszterelnök azt mondta, hogy a szövetségeseknek növelniük kellene az Ukrajnának nyújtott támogatásukat. Johnson szerint a kormányoknak fegyvereket, köztük tankokat kellene adniuk Ukrajnának. Szerinte nincs sok értelme vitatkozni Putyin tervein és azon, hogy Putyin be fog-e vetni atomfegyvereket, mert nem fog.

Mint ismert, Olaf Scholzra kívülről-belülről igen nagy nyomás nehezedik, hogy Leopard 2-es harckocsikat szállítson Ukrajnának. Andrzey Duda lengyel elnök a találkozó e témában megnyilvánuló első felszólalói közt január 17-én azt mondta, hogy a csúcstechnológiás fegyverek a kulcsai annak, hogy Ukrajna ne veszítsen Oroszországgal szemben a csatatéren. Továbbá reményét fejezte ki, hogy Berlin támogatja Varsó azon tervét, hogy egy század német gyártmányú Leopard 2 harckocsit küldjön Ukrajnába. Robert Habeck német alkancellár és gazdasági miniszter azt mondta, hogy Berlin nem állhat az útjába annak, ha más országok Ukrajnába akarják exportálni a Leopárdjaikat.

Ursula von der Leyen az Európai Bizottság elnöke is biztatta a fórumon felszólaló Olena Zelenszka ukrán first ladyt, hogy 

Az amerikai kongresszusi küldöttség több tagja – a szolidaritását kifejezve – amerikai és ukrán zászlós kitűzőt viselt.

Békülékenyebb hangnemet csak a fórumon résztvevő, ma már 99 éves Henry Kissinger ütött meg, aki 

Igaz, változtatott korábbi álláspontján, miszerint Ukrajna a szláv civilizációhoz tartozik, és oda nem kellene benyomulnia a Nyugatnak, most azt mondta, hogy Ukrajna a NATO tagja lehet.

VI. Miről is szólt az idei WEF Davosban?

A Világgazdasági Fórum hatóköre
Nyugodtan mondhatjuk, hogy ez a davosi összejövetel lényegében az Ukrajnának szánt fegyveres támogatásról szólt. Ám emellett két lényeges vonását kell kiemelni, nemcsak a mostani, hanem általában a davosi fórumokkal kapcsolatban. 

Itt nemcsak arról van szó, hogy a világ vezető politikusai, üzletemberei és média személyiségei megjelennek és elmondják véleményüket, hanem arról is, hogy különböző elemzéseket, programokat is készítenek. Sőt, politikai és vállalati vezetőkből, kutatókból és egyéb intézményekből érdemi munkára hivatott hálózatokat építenek fel, amelyek feladata a davosból induló, illetve itt a fórumon kialakított programok jövőbeli végrehajtása. Vagyis 

Központban a globális kockázati jelentés

Az elemzésekre talán a legjellegzetesebb példa a globális kockázati jelentés, amely 2006 óta minden évben elkészül (a sorozatban eddig 18 ilyen kiadványt publikáltak),  áttekinti a lehetséges gazdasági, társadalmi éghajlati és geopolitikai kockázatokat (a legfrissebb jelentés főbb pontjait lásd lentebb).

Emellett a meghívottak a globális és lokális gazdaság és társadalom számos területén készítenek önálló elemzéseket. Ilyen – a már említett globális kockázati jelentés mellett – például az afrikai befektetési lehetőségekről készített jelentés, a szén-dioxid-piacról vagy a klímaadaptációról szóló WEF jelentés.

Példák a fontosabb WEF “szervekre”
A Világgazdasági Fórumhoz mintegy huszonöt hálózat – vagy legalábbis hálózatszerűen működő nemzetközi kezdeményezés – tartozik, amely a geopolitikától kezdve a gazdasági kérdéseken, egészségügyön, foglalkoztatáson, oktatáson keresztül egészen a klímakérdésekig tart. 

– A Globális Jövő Tanácsok hálózata (Network of Global Future Councils) például 29 szakmai tanácsból áll, és 500 akadémiai, kormányzati, nemzetközi szervezeti, üzleti és civil társadalmi szakértőt tömörít. 

– A vezető közgazdászok közösségét (Community of Chief Economists) a legkülönbözőbb iparágak (pénzügy, biztosítás, technológia) vezető közgazdászaiból, valamint nemzetközi szervezetekből és regionális fejlesztési bankokból szervezték össze, feladatuk megérteni a társadalmi és gazdasági változásokat, és kialakítani a megfelelő alkalmazkodási stratégiát. 

– Az Élelmiszer-akciószövetség (Food Action Alliance) egy több érdekelt felet tömörítő koalíció, amelynek célja, hogy partnerségek kialakításával, beruházások mozgósításával felgyorsítsa az ENSZ fenntartható fejlődési céljainak és a Párizsi Éghajlatváltozási Megállapodás céljainak elérését. 

Összességében ezek a hálózatok decentralizált módon ugyan, de egy központilag sugallt gazdaság- és társadalompolitikát valósítanak meg, hasonlót ahhoz, mint amit a Világgazdasági Fórum megszervezője és irányítója, Klaus Schwab a Great Reset (A nagy újrakezdés) című, már tavalyelőtt hatalmas nemzetközi sajtóvisszhangot kiváltó könyvében is körvonalaz.

Ilyen lehet a közeli- és a távolabbi jövő a WEF Globális kockázati jelentése (Global Risk report) szerint.

.

A fent említett Globális kockázati jelentés a davosi vitákat előkészítő, megalapozó, szakértői becsléseken alapuló felmérés, amelyet a fórum már 2006 óta készít, a jelenlegi, 2023-as kiadás pedig immár a 18. a sorban. 

A jelentés elsődleges forrása egy

Emellett a gazdasági kockázatokat országokra vonatkozóan is felmérték, amelynek keretében 121 ország összesen mintegy 12 ezer üzleti vezetője fejtette ki álláspontját. A felmérés három időszinten egyéves, kétéves és tízéves távlatban történt. A felmérésben Magyarország részéről KOPINT-TÁRKI gazdasági Kutató Intézet vett részt.

A jelentés meglehetősen pesszimista, de alighanem reális képet fest az előttünk álló időszak fejlődési trendjeiről. Bevezetőként megállapítja, hogy a 2020-as évtized első évei az emberiség történelmének egy különösen zavaros időszakát jelentették.  A COVID-19 világjárványt követő „normális" állapothoz való visszatérést gyorsan megzavarta az Ukrajnában kitört háború, amely újabb élelmiszer- és energiaválságok sorozatát hozta magával.

A 2023-as év kezdetén a világ olyan kockázatokkal néz szembe, amelyek egyszerre újak, de a régebbi időkből ismerősek is lehetnek. Ilyenek

– az infláció, 
– a megélhetési válságok,
– a kereskedelmi háborúk, 
– a tőkekiáramlás a feltörekvő piacokról, 
– a széleskörű társadalmi nyugtalanság,
– a geopolitikai konfrontáció és
– a nukleáris háború kísértete. 

Mindezeket a globális kockázatok at viszonylag új fejleményei erősítik fel, beleértve 

– a fenntarthatatlan mértékű adósságot, 
– az alacsony növekedés új korszakát, 
– a globális beruházások alacsony szintjét,   
– a dekonjunktúrát, 
– az emberi erőforrások csökkenését,
– valamint egy komplexebb gazdasági válságot.

A megkérdezett szakértők többségének véleménye szerint 

– A „megélhetési költség válsága” a következő két év legsúlyosabb globális kockázatának számít, amely rövid távon tetőzik. 

– A „biológiai sokféleség csökkenése és az ökoszisztémák összeomlása” pedig az egyik leggyorsabban romló globális kockázatnak számít a következő évtizedben. 

A szakértők által felvetett számos kockázati tényező közül az összesített becslések alapján 

mind rövid, mind hosszú távon az első tíz közé a környezettel kapcsolatos kockázatok kerültek. 

– Ugyancsak toplistás a „geoökonómiai konfrontáció”, ami lényegében a gazdasági háború egy új formáját jelenti, továbbá 

– a társadalmi kohézió eróziója és a társadalmi polarizáció. 

E mellett a legjelentősebb kockázatok kötött megjelenik két új:

– a széles körű kiberbűnözés és 
– a nagyarányú (nem önkéntes, hanem kényszerű) migráció.

Két évig velünk maradhat a globális inflációs nyomás

A szakértői kör általános megítélése szerint a kormányok és a központi bankok a következő két évben makacs inflációs nyomással szembesülhetnek, nem utolsósorban az ukrajnai háború elhúzódásának lehetősége, az elhúzódó világjárványból eredő szűk keresztmetszetek, az ellátási láncok szétválását ösztönző gazdasági háborúk miatt.

A nemzetközi szakértőkhöz igen hasonló megállapításokra jutott a globális trendek kapcsán a Makronóm Intézet január második felében napvilágot látott, a hazai infláció összetevőit kutató és feltáró elemzése is, amelyről részletesen ebben a cikkünkben, illetve e cikk folytatásában, valamint a Makronóm Intézet honlapján olvashat.
https://makronom.mandiner.hu/cikk/20230120_tevhitek_cafolatok_magyar_gazdasag_allapotarol_inflacio_makronom_elemzes_elso

Nagy a valószínűsége az úgynevezett likviditási sokkoknak, ami hosszabb gazdasági visszaesést és globális szintű adósságválságot eredményezhet.

Az elégtelen kínálat az infláció folytatódásához és stagflációhoz vezethet. A globális gazdasági széttöredezettség, a geopolitikai feszültségek, a hirtelen szükségessé váló szerkezetátalakítások, továbbá a magas államadósságok a következő 10 évben széleskörű adósságválsághoz vezethetnek.

A szakértők többségének megítélése szerint a gazdasági háborúskodás a következő évtizedben normává fog válni, a globális hatalmak közötti összecsapások; továbbá a piacokra történő állami beavatkozások a következő években növekedni fognak. 

A gazdaságpolitikák az eddigi növekvő nyitottság helyett inkább védekező jellegűekké válnak, előtérbe kerül a rivális hatalmakkal szembeni önellátás. Amilyen mértékben felülkerekednek a geopolitikai érdekek a gazdasági érdekeken, úgy válik egyre valószínűbbé a gazdaságtalan termelés és az emelkedő árak – továbbá e trendek hosszabb távú erősödése.

Ugyanakkor részben a geopolitikai feszültségek, a fegyverkezés és ennek állami támogatása miatt várható, hogy az új innovatív technológiák továbbra is dinamikusan fognak fejlődni. 
Ilyen tendenciák elsősorban 

– a mesterséges intelligencia (AI), 
– a számítástechnika, 
– a távközlés és 
– a biotechnológia területén várhatók. 

Ugyanakkor az új technológiák megjelenésével párhuzamosan a kiberbűnözés is egyre erőteljesebbé válik.

https://makronom.mandiner.hu/cikk/20221022_kiberhaboru_kibervedelem_hadviseles_elso_resz_elemzes_makronom_mandiner

VII. Éghajlatváltozás, klímakatasztrófa esélye, fenntarthatóság – és a Davosban azonosított kockázatok 

A WEF  Globális kockázati jelentése szerint a következő évtized kihívásainak  középpontjában az éghajlati és környezeti kockázatok állnak. Az éghajlati célokkal kapcsolatos mélyreható előrelépés hiánya rávilágított arra, hogy a nettó nulla kibocsátás eléréséhez szükségesnek tartott és a megvalósítható célok között jelentős eltérés van. Az egyéb válságok miatti növekvő igények korlátozzák mind az állami, mind a magánszféra éghajlatváltozás mérséklésére fordítható erőforrásait.

A súlyosbodó válságok egyre szélesebb körben fogják kifejteni hatásukat a társadalmakra, a lakosság sokkal szélesebb rétegeinek megélhetését sújtják, és a világon több gazdaságot destabilizálnak a hagyományosan sebezhető államok körében. A 2023-ra várható energiaellátási válságra, a növekvő inflációra és az élelmiszerellátás problémái miatt már most is érezhető a globális megélhetési költségválság. A gazdasági hatásokat eddig azok az országok tompították, amelyek megengedhették maguknak, de számos alacsonyabb jövedelmű ország több válsággal is szembesülhet, közöttük adósság, az éghajlatváltozási és az élelmezésbiztonsági válsággal. 

A jelentés szerint az egyidejű sokkok, a mélyen összekapcsolódó kockázatok és az erodálódó ellenálló képesség a polikrízisek kockázatához vezetnek - amikor a különböző válságok úgy hatnak egymásra, hogy az összhatás messze meghaladja az egyes részek összegét. A csökkenő geopolitikai együttműködés középtávon az egész globális kockázati környezetre hatással lesz, többek között hozzájárulva a természeti erőforrások kínálatával és keresletével kapcsolatos, egymással összefüggő környezeti, geopolitikai és társadalmi-gazdasági kockázatok összeadódásához, amit a jelentés polikrízisnek nevezett el.

A potenciális kockázatok közül az első tíz legvalószínűbbet két és tízéves távlatban az 1. táblázat foglalja össze. Mint látható a legtöbb kockázati tényező mind rövid kétéves, mind hosszú tízéves időszakban jelentkezik, vagyis a ma meglévő kockázatok zöme az évtized végéig velünk marad. Hosszabb távon két új kockázat merül fel: az éghajlatváltozás mérséklésének elmulasztása és a biológiai sokféleség csökkenése.

1. táblázat

Kockázatok 2 és 10 éves távlatban

VIII. A Davosban, a WEF fórumon azonosított magyarországi kockázatok

 Magyarország esetében a TÁRKI Gazdaságkutató Kft. által végzett kutatás szerint a kockázatok rangsora némiképp eltér. A kockázatok közül – nem alaptalanul – az infláció került az első helyre, második helyezett lett a fertőző betegségek, és ezt követi a geogazdasági konfrontáció. A megélhetési válság csak ez után következik, ami valószínűleg annak köszönhető, hogy a kormányzat, amennyire ez lehetséges volt, igyekezett mérsékelni a külső ársokkok hatását. Érdekes módon a valóságos első számú kockázat, a külföld felé történő eladósodás nem szerepelt a megkérdezett szakértők által fontosnak tartott kockázatok között, némiképpen hasonlóan az 1970-es évekhez, amikor ugyanilyen gondolkodás vezetett az ország nagyarányú eladósodásához, majd gazdasági stagnálásához.

A globális kockázati jelentés a polikrízis grafikai ábrázolását is bemutatja (2. melléklet) jelezve az egyes kockázatok nagyságát és egymásra hatását. Az ilyen összefüggéseket az úgynevezett kölcsönhatás módszerrel lehet vizsgálni, mely módszer legfőbb előnye, hogy a gazdaságra és társadalomra ható tényezőket összefüggésrendszerükben elemzik.

A globális kockázati jelentés meglehetően sötét képet fest a jövőről, kérdés ez mennyire valós. Az előrejelzések megbízhatóságáról képet kaphatunk, ha a globális kockázati jelentések 2006-ban kezdődő sorát összehasonlítjuk az azóta már megismert valósággal, hiszen az első jelentések óta már közel két évtized telt el, bőven elegendő, hogy a szakértők előrelátási képességét megítéljük. 

A davosi szereplőket figyelve megerősödhet bennünk a kockázati jelentés negatív hangulata, hiszen a legfontosabb területen, a geopolitikai kockázatok terén, különösen a ránk legnagyobb hatással lévő nagy európai országok vezetői egyértelműen az orosz-ukrán háború folytatása mellé álltak, ami a jelentésben jelzett geopolitikai és geogazdasági kockázatokat ténylegesen növelni fogja.

Magyarország szempontjából ezek a kockázatok azt jelentik, hogy egyrészt korábbi nemzetközi kapcsolatainkat jelentősen át kell alakítanunk, lehetőleg olyan irányba, hogy a partner ne kerüljön föl az unió geopolitikai ellenségeinek listájára, továbbá mindent meg kell tennünk a hazai igények hazai forrásból történő kielégítésére, az ország túlzott mértékű gazdasági nyitottságának zárására. E mellett arra is szükség van, hogy az elkerülhetetlenül jelentkező terheket a társadalom egyes rétegein úgy osszuk el, hogy ne alakuljon ki az a megélhetési válság, amelyet a globális felmérés a közvetlenül előttünk álló időben potenciálisan az első számú kockázatként jelez.

A davosi fórummal kapcsolatban még egy kérdést érdemes végiggondolni. Ha a fórumhoz tartozó kéttucat hálózatnak valóban szerepe van a globális gazdaság- és politikai irányításában, akkor érdemes lenne ezekben a hálózatokban valamilyen formában részt venni.

Források

https://www.vg.hu/vilaggazdasag-magyar-gazdasag/2023/01/megjosolta-magyarorszag-jovojet-a-davosi-globalis-elit-de-valamit-nagyon-elneztek
https://www.bloomberg.com/news/articles/2023-01-13/davos-latest-news-what-will-happen-at-the-world-economic-forum-2023?srnd=premium-europe#xj4y7vzkg
https://www.bloomberg.com/news/articles/2023-01-17/kissinger-reverses-sheds-resistance-to-ukraine-joining-nato?srnd=premium-europe
https://www.bloomberg.com/news/articles/2023-01-17/kissinger-reverses-sheds-resistance-to-ukraine-joining-nato?srnd=premium-europe
https://www.nytimes.com/2023/01/18/world/europe/davos-ukraine.html?searchResultPosition=3
https://www.bloomberg.com/news/articles/2023-01-18/davos-latest-imf-s-gopinath-says-headline-inflation-has-peaked
https://edition.cnn.com/2023/01/18/tech/davos-conspiracy-theories/index.html
https://fortune.com/2023/01/18/wef-2023-davos-us-industrial-policy-climate-change/
https://www.bloomberg.com/news/articles/2023-01-18/davos-latest-imf-s-gopinath-says-headline-inflation-has-peaked
https://www.breitbart.com/latin-america/2023/01/19/far-left-colombian-president-tells-davos-humanity-must-overcome-capitalism/
https://www.politico.com/news/2023/01/19/joe-manchin-davos-inflation-reduction-act-europe-00078510
https://www.politico.com/news/2023/01/19/german-tanks-ukraine-scholz-davos-00078503
https://www.bloomberg.com/news/articles/2023-01-19/davos-latest-zelenskiy-appeals-to-allies-for-main-battle-tanks?srnd=premium-europe
https://www.bloomberg.com/news/articles/2023-01-20/yellen-swipes-at-russia-china-over-actions-she-says-hurt-africa
https://www.politico.com/news/magazine/2023/01/20/us-davos-ukraine-00078771

1. melléklet

A Világagzdasági Fórumhoz tartozó hálózatok

On geopolitical cooperation

1. Network of Global Future Councils
https://www.weforum.org/communities/global-future-councils

On growth, investment, trade and infrastructure

2. Community of Chief Economists
https://www.weforum.org/platforms/centre-for-the-new-economy-and-society/projects/chief-economists-community-99ab9e028d

3. Future of Growth Consortium
https://www.weforum.org/platforms/centre-for-the-new-economy-and-society/projects/future-of-growth-consortium#:~:text=The%20Future%20of%20Growth%20Consortium,and%20environmental%20vitality%20and%20resilience.

4. Clean Power and Delivery Accelerator
https://initiatives.weforum.org/clean-power-and-electrification/accelerators

On climate, energy, nature and sustainability

5. Transitioning Industrial Clusters towards Net Zero initiative
https://initiatives.weforum.org/transitioning-industrial-clusters/about

6. Giving to Amplify Earth Action
https://www.weforum.org/press/2023/01/new-initiative-to-help-unlock-3-trillion-needed-a-year-for-climate-and-nature/

7. Global Battery Alliance
https://www.globalbattery.org/

8. Food Action Alliance
https://www.weforum.org/projects/food-action-alliance

On health

9. Global Health Equity Network
https://initiatives.weforum.org/global-health-equity-network/home

Regionalized Vaccine Manufacturing Collaborative (RVMC)
https://www.weforum.org/agenda/2023/01/regional-solution-to-vaccine-inequity-davos23/

On technology and innovation

10. Centre for Trustworthy Technology
https://www.weforum.org/press/2023/01/world-economic-forum-launches-the-centre-for-trustworthy-technology

11. Schwab Foundation for Social Entrepreneurship
https://www.schwabfound.org

12. Cybercrime Atlas
https://www.weforum.org/press/2023/01/forum-hosted-cybercrime-initiative-to-boost-coordination-between-private-sector-and-law-enforcement

13. EDISON Alliance
https://www.weforum.org/reports/edison-alliance-1-billion-lives-challenge?utm_source=sfmc&utm_medium=email&utm_campaign=2794181_IctGovernorsMeetingAm23&utm_term=&emailType=Forum%20Communication&ske=MDAxYjAwMDAwMGExeTk2QUFB

On jobs, skills and education

14. Forum's Reskilling Revolution platform
https://www.weforum.org/impact/reskilling-revolution-davos2023/

15. Skills and Education Accelerators
https://initiatives.weforum.org/accelerators-network/skills

16. The World Economic Forum’s Jobs Consortium
https://www.weforum.org/projects/the-jobs-consortium

17. Good Work Alliance
https://initiatives.weforum.org/good-work-alliance/home

18. Education 4.0 Alliance
https://www1.reskillingrevolution2030.org/reskillingrevolution/initiatives/forum-led/education-4-0/index.html

19. Refugee Employment and Employability Initiative
https://www.weforum.org/projects/the-refugee-employment-and-employability-initiative

On equity, inclusion and diversity

20. Global Shapers Community
https://www.globalshapers.org/

21. Gender Parity Accelerators
https://initiatives.weforum.org/accelerators-network/home

22. Global Parity Alliance (GPA)
https://www.globalparityalliance.org/home

23. Partnering for Racial Justice in Business Initiative
https://www.weforum.org/projects/partnering-for-racial-justice-in-business

24. Global Coalition for Digital Safety
https://initiatives.weforum.org/global-coalition-for-digital-safety/home

 2. melléklet

A kockázati tényezők egymásra hatása               

(Címlapfotó: 123rf.com)