A szélsőséges monopolkapitalizmus rejlik az infláció mögött
Már régebben mondogatjuk a Makronómon, hogy ahány közgazdász, annyi magyarázat, az infláció különböző okaira is – viszont arra is rámutattunk, hogy egyre többen hangsúlyozzák a főáramú elképzelésekkel szemben, a már szélsőséges monopolkapitalizmus (is) elég súlyos szerepet tölt be a tapasztalt infláció mögött.
Robert Reich, a Clinton adminisztráció volt munkaügyi minisztere szerint gazdasági koncentráció zajlik, ami azt jelenti, hogy az amerikai gazdaság viszonylag kevés, az áremeléshez szükséges eszközökkel és piaci erővel bíró vállalat kezében összpontosul.
Az infláció problémát jelenthet a fogyasztók számára, de a valódi kihívás a verseny hiánya, mondta Reich.
„A vállalatok az infláció ürügyén emelik az árakat, hogy még nagyobb profitra tegyenek szert” – tette hozzá Clinton volt minisztere.
– tette hozzá Clinton volt minisztere.
Reich-on kívül, már a Business Insider is arról cikkezik, hogy a növekvő infláció leple mögött a legnagyobb óriáscégek valójában szép csendben emelik a profitjukat. Sok esetben szó sincs arról, hogy az elszabaduló költségek miatt kellene emelni az árakat. A mára kialakult inflációs hangulat viszont alkalmas arra, hogy a legnagyobb piaci erejű cégek olyan lépésekre szánják el magukat, amit eddig nem tudtak és nem mertek megtenni, írtuk a Makronómon.
Hasonló gondolatokat osztott meg Servaas Storm, a Delft-i Műszaki Egyetem munkatársa is, aki Lynn Parramore, az Institute for New Economic Thinking (INET) New York-i nonprofit agytröszt kutatójának kérdésére válaszolva, rámutatott, hogy
nem a dolgozó emberek, hanem a profitéhes oligopolisták húzzák fel az inflációt.
A kisvállalkozások veszélyben
A The Los Angeles Times mutatott rá, hogy a domináns multinacionális vállalatokkal szemben, a kis- és közép-vállalkozások nem járnak annyira jól az inflációval, .
A lap kiemeli, hogy a tartós árszínvonalnövekedést azt a kaliforniai 1,6 millió kisvállalkozást is súlyosan érinti, amelyek az állam munkaerejének több mint felét foglalkoztatja. A lap gazdasági újságírói hozzáteszik, hogy az ellátási láncok diszfunkciója (mint pl. a los angeles-i kikötői torlódás) megnehezíti és költségesebbé teszi a készletek feltöltését, eközben a dolgozók magasabb fizetést kérnek a munkaerőhiány miatt. A kis cégek pedig kevésbé képesek megküzdeni a kihívásokkal, mint a nagyobb versenytársak.
Erre mutat rá Holly Wade, a Független Vállalkozások Nemzeti Szövetségének kutatási igazgatója, aki kiemeli, hogy
a nagyobb cégek könnyebben tudnak megküzdeni a magasabb beszerzési költségekkel.
Ami pedig az ellátási lánc zavarait illeti, a vásárlások volumenéből adódóan,
a nagyobb vállalatok állnak a rendelési prioritás élén a szállítások terén,
véli Wade.
A kisebb vállalkozások számára viszont ez teljesen máshogy működik, s ahogyan Robert Fairlie, a kaliforniai Santa Cruz Egyetem közgazdásza is rámutat, a „kisebbek” profitja került veszélybe. „Amikor a (carne asada) burrito elkészítésének költsége megemelkedik, annak egy része a vásárlóra hárul és egy részét a cégtulajdonosnak "kell megennie", szemlélteti egy példával a helyzetet Fairlie.
A Los Angeles Times hangsúlyozta: októberben, a Független Vállalkozások Nemzeti Szövetsége által megkérdezett
kisvállalkozók 69 százaléka jelentette azt, hogy az ellátási lánc megszakadásai, a munkaerőhiány, illetve az emelkedő alkalmazotti bérek miatt emelt árat.
A lap továbbá hozzáteszi, hogy 52 százalékra emelkedett azoknak a tulajdonosoknak a száma, akik arra számítanak, hogy a következő hat hónapban az üzleti feltételek romlanak majd, ami a csoport 42 éve folytatott felmérései szerint a legmagasabb arány.