A NER és az ő bíborosa

2022. október 23. 10:25

A Mindszenty-kultusz a NER emlékezetpolitikájának legfontosabb egyházi vonatkoztatási pontjává vált.

2022. október 23. 10:25
null
Ungváry Krisztián
Telex

„Mindszenty József bíborosról az átlagos magyar olvasó nem tud sokat. Jó esetben emlékszik arra, hogy a kommunista uralom alatt bebörtönözték, 1956-ban a forradalom napjaiban egy rádióbeszédet mondott, majd a szovjet invázió után az Egyesült Államok budapesti nagykövetségére menekült, és innen csak 1971-ben távozott.

Mivel Mindszenty a kommunista elnyomás áldozata, ráadásul – ellentétben az 1964 utáni püspökökkel – soha nem hódolt be a pártállamnak, nem meglepő, hogy személye már a rendszerváltás előtt is az állhatatosság és az igaz keresztény hit szimbólumának számított.

Abban, hogy ez a Mindszenty-kép széles körben elterjedhetett, nagy szerepe volt a pártállami propagandának is, amelynek számára a maradinak és reakciósnak megbélyegzett főpap volt az ideális ellenfél. Ikonikus figuraként ő szerepelt a kommunista pamfletek és karikatúrák címlapján, így az egyszerű halandó, aki a pártállami propagandának csak a hazugságait észlelte, arra következtethetett, hogy Mindszenty valójában egy pozitív figura, ha ennyit szidják.

A Mindszenty-kultusz a rendszerváltás után újult erőre kapott, és 2022-re elérte azt a szintet, hogy személye a NER emlékezetpolitikájának legfontosabb egyházi vonatkoztatási pontjává vált. Mindez azonban nem a Mindszentyvel kapcsolatos kutatások miatt, hanem azok ellenére történt.

Somorjai Ádám bencés szerzetes és Virt László hittantanár éppenséggel az egyház felől vizsgálták az érintett tevékenységét, de az általuk feltárt dokumentumok még ezzel az optikával is azt bizonyítják, hogy Mindszenty személye teljesen alkalmatlan arra, hogy kultuszt építsenek köréje (alábbi írásom az ő kutatásaikra alapul). Az ugyanis, hogy valakit az elveiért üldöztek a kommunizmus alatt, önmagában még nem elegendő ahhoz, hogy az érintettet boldoggá avassák.”

Borítókép: Földházi Árpád

az eredeti, teljes írást itt olvashatja el Navigálás

Összesen 144 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
takatsa
2022. október 24. 15:00
Hölgyeim, Uraim, én most regisztráltam a Mandinerre, abból a célból, hogy ehhez a témához hozzá tudjak szólni, és most, hogy szabad bejárásom van ide, elhülve olvasom a kommenteket. Jómagam egy olyan katolikus családba születtem, amely család a kommunisták üldözöttje volt, és abban a szerencsében volt részem, hogy - gyermekfejjel - személyesen ismertem Nagy Töhötömöt, P. Kerkai Jenőt, vagy a cikkben említett Kiss György bakonyszentlászlói plébánost is. A jezsuiták és Mindszenty bíboros között valóban nagy ellentét volt, mivel a jezsuiták valamiféle kompromisszumra törekedtek a kommunistákkal, de ezt a törekvést Mindszenty mereven ellenezte és megakadályozta. A jezsuiták kísérlete így meghiúsult, és a "mi lett volna, ha" kérdésével fölösleges foglalkozni. Mindszenty következetesen és harcosan antikommunista volt, nézeteiből jottányit sem engedett, és sorsát vállalva szenvedett is a meggyőződéséért. Ez mindenképpen elismerést és tiszteletet érdemel. Az viszont egy egészen más kérdés, hogy mi volt cselekedeteinek mozgatórúgója, hogy jó pásztora volt-e nyájának, sugárzott-e belőle a krisztusi alázat, türelem, és szeretet. Mindszenty, Hercegprímás volt, a szó legprofánabb értelmében: a király utáni második közjogi méltóság, és király hiányában az ország legfőbb ura. Minden tevékenységében és minden megnyilvánulásában ez a tudat, és ez a gőg mutatkozott meg. Uralomra termett ő és nem szolgálatra, és azt hiszem, hogy nincsen olyan egyházi személy, akinek szellemisége távolabb állt volna a későbbi II. Vatikáni Zsinat tanításához, mint Mindszentyé. Hogy személyiségzavara volt-e, ennek vizsgálatát meghagynám az orvosszakmának, mindenesetre az USA követségen voltak igencsak patológiásnak mondható nagyon-nagyon furcsa dolgai és szokásai, amelyeket Ungváry az írásában nem említett, feltehetően nem tudatlanságból, hanem jóérzésből. Az viszont jól dokumentált tény, hogy Mindszenty követelte az USA-tól a Szovjetúnió megtámadását, akár a III. Világháború kirobbantását is. Mindszenty ellentmondásos személyiség volt, akinek tettei megmagyarázhatóak és sok szempontból méltányolhatóak, bátorsága, hajthatatlansága tiszteletet érdemel, de éppen az hiányzott belőle, amely szükséges ahhoz, hogy az Egyház boldogként vagy szentként példaképül állítsa hívei elé. Teológiai szempontból persze mindenki szent, aki üdvözül, így bátran könyöröghetünk mindnyájan Mindszenty lelki üdvéért, és bizakodhatunk abban, hogy Mindszenty bíboros lelkét a könyörületes és végtelenül szerető Isten magához ölelte.
Agnieszka
2022. október 24. 14:56
Nagy pofátlanságra vall Mindszentyn kötözködni ennek az Ungváry füttyösnek.
zolizolizoltan
2022. október 24. 10:56
Mindszenty bíboros 1956-os, rádióban elmondott beszédében visszakövetelte az egyházi birtokokat. A vidék le volt döbbenve. Nagyrészt Mindszenty beszédének tulajdonítható, hogy vidéken jóval kevesebb megmozdulás volt, mint a fővárosban.
kukasmacska
2022. október 24. 09:54
"Mindszenty politikai eszméi életveszélyessé váltak azokban a szövegekben, amelyekben nem volt hajlandó elismerni az 1947-es párizsi békeszerződésben megvont határokat." Miért kellett volna elismernie egy igazságtalan rablóbékét? Miért kellett volna udvarias diplomataként viselkednie, ha egyszer nem volt az? "Nagy Töhötöm jezsuita szerzetes elhűlve tapasztalta, hogy Mindszentyt még 1944-ben is az foglalkoztatta, hogy hogyan lehetne hatalomra juttatni a Habsburgokat, és emiatt József királyi herceggel is tárgyalt." Igen, vannak olyan emberek, akiknek reggel 8-kor és a délután 4-kor is ugyanaz a véleményük egy dologról. Elképesztő, mi? "Nem csodálkozhatunk azon, hogy ilyen nyilatkozatok láttán mind az Egyesült Államok, mind a Vatikán egyre fárasztóbb és kellemetlenebb személynek értékelte Mindszentyt, aki bizonyíthatóan legkésőbb 1963-ban akadálytalanul távozhatott volna Rómába." Nyilván fárasztó és kellemetlen az az ember, aki nyíltan kijelenti, hogy egy vallásüldöző szemét rendszerrel nem kéne alkudozni és pláne nem engedményeket tenni. Akadálytalanul elhagyhatta volna, hogyne. Kicsempészik a hátsó ajtón és utána fogja be a száját. Amikor 1971-ben végül elhagyta az országot, Kádárék egyértelműen azt akarták elérni, hogy a Vatikán kussoltassa el, egyszer és mindenkorra. Hát, nem jött be.
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!