Az elsivatagosodás immáron kormányzati célkitűzés

2022. augusztus 06. 07:57

Számít-e még bármit az Alaptörvény?

2022. augusztus 06. 07:57
null
Schiffer András
Schiffer András
Facebook

„A WWF helyesen mutat rá, hogy a jó természeti állapotú erdőterületeknek szerepük van a táji vízmegtartásban, védenek a talajerózió ellen. Két hete Tusványoson a miniszterelnök az elsivatagosodással kapcsolatban elismerte, hogy még az ő kormányának is felelőssége van a vízmegtartás javításának elmaradásában. Majd ezek után aláírt egy kormányrendeletet, ami tűzifára aprítja a magyar erdőket. Gondolom ősszel újra előveszik a vízkivétel teljes liberalizálását is.

Adódik a következtetés: az elsivatagosodás immáron kormányzati célkitűzés. Csakhogy az Alaptörvény egészen más célkitűzést állapít meg. »A természetvédelem jogszabályokkal biztosított szintjét az állam nem csökkentheti, kivéve, ha ez más alkotmányos jog vagy érték érvényesítéséhez elkerülhetetlen.A védelmi szint csökkentésének mértéke az elérni kívánt célhoz képest ekkor sem lehet aránytalan.« – állapította meg a 28/1994. (V. 20.) AB határozat nyomán a 4/2019. (III. 7.) AB határozat. Az Alaptörvény P) cikke pedig még veszélyhelyzetben sem függeszthető fel. Számít-e még bármit az Alaptörvény?”

Nyitókép: Ficsor Márton

az eredeti, teljes írást itt olvashatja el Navigálás

Összesen 276 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
TMATMA
2022. augusztus 07. 08:41
Schiffer a rémhír terjesztésének új szintjeit dolgozza ki, napról napra. Ha ő nem lenne meg a penész, akkor vajon ki enné meg a kenyeret?
Valodi
2022. augusztus 07. 00:18
"gondolom nem tehet amit akar." - igen. Fogják a tökeit - hogy mivel, azt nem igazán tudjuk. De a tények ezek: Dr. Ángyán József - "(Orbán Viktorral történt) korábbi megállapodásunk alapján a választási, majd kormányprogramba és a jogalkotási ütemtervbe is bekerült, hogy ehhez négy sarkalatos törvényre van szükségünk, amelyek valóban jó, ha az alaptörvényben is megjelennek. E „nép-párti” vidékstratégia tehát – jogi kereteit illetően – a föld-, az üzemszabályozási, a családi gazdaságokról szóló, továbbá a szövetkezeti törvényt tekintette meghatározó jelentőségűnek. A földtörvényt, amely – ha nem csupán a spekulánsok szempontjait vesszük figyelembe - lényegesen több, mint a földforgalom szabályozása. A családi gazdaságokról szóló törvényt, mert ezt az Európában bevált és saját tradícióinknak is megfelelő - a kis, közepes családi gazdaságok mozaikos szerkezetére épülő - modellt akartuk követni. A szövetkezeti törvényt, amely ezeknek az összefogását teremti meg, versenyképessé téve ezzel e kismozaikos szerkezetet. Végül az üzemszabályozási törvényt, amely azt szabályozza, hogy ki milyen feltételekkel, mekkora térmértékkel és hány birtokot tarthat a kezében. Amikor 2012 decemberében az Alaptörvény harmadik – úgynevezett földügyi – módosítására került sor, az előterjesztő miniszterelnök ebből a négy törvényből kettőt kihagyott, és helyettük behozott egy új harmadikat. Elgondolkodtató, hogy az vette ki a családi gazdaságokat és a versenyképességüket növelő szövetkezeteiket szabályozó törvényeket, aki egyébként mindig a családokról beszélt és azóta is folyamatosan arról hallani, hogy kis közepes családi gazdaságokat akarunk! Ezek helyett viszont személyesen maga terjesztette elő az úgynevezett „integrált mezőgazdasági termelésszervezést”. Az eset a törvényalkotási rendszer működése szempontjából is igen tanulságos. A kormánypárti frakcióban is meglepetést keltő, váratlan előterjesztést követően megkérdeztem a mezőgazdasági kabinetvezetőt, Font Sándort, hogy ez mi, amit ráadásul sürgősséggel, rendkívüli eljárásban alaptörvénybe akar a kormányfő rögzíttetni. Azt mondta Font, hogy ő nem tudja! Akkor ki tudja - kérdeztem? Nyomozni kezdtünk, és mint kiderült a modell a következő: az állam monopóliumot teremt, vagy már azzal rendelkezik egy adott területen, amit szabadon koncesszióba adhat akár 50 évre, annak és olyan feltételekkel, akinek és amilyen feltételekkel akarja. Ez történt pl. a szerencsejáték illetve a dohánykereskedelem területén a kaszinókkal és a trafikokkal is. Nos, ennek mintájára készül az állam koncesszióba adni a teljes mezőgazdaságot - a beszerzést, a feldolgozást, az értékesítést, ezek összefogását, mindent. Ennek hátterében – a belső körökből származó információk szerint – előzetes háttér-megállapodás állhatott. Eszerint az állam az integrációs feladatokat a hét régiónak megfelelően szétosztaná, és egy-egy nagytőkés integrátornak koncesszióba adná több évtizedre. Hogy az erre vonatkozó 2/3-os, sarkalatos törvény ezt hogyan fogja megoldani, az még nem ismert, de ahhoz előbb "államosítani" kell az integrációs feladatokat, hogy azután azokat az állam koncesszióba adhassa. Ezt a koncepciót és az arról történt előzetes megállapodást látszik igazolni az a körülmény is, hogy amikor a frakcióülésen rajtam kívül több hozzászóló is kérdéseket fogalmazott meg, és kísérletet tett arra, hogy az „integrált mezőgazdasági termelésszervezés” helyett a "szövetkezés" és a "családi gazdálkodás", mint alappillérek kerüljenek be az Alaptörvénybe, akkor ezt a miniszterelnök igen ingerülten utasította vissza. Azt a benyomást keltette, hogy e tekintetben alig lehet mozgástere, netán foglya lehet a potenciális nagytőkés integrátoroknak. Ráadásul ugyanerre utal és ennek különös nyomatékot ad a 2013. februári évértékelőjében a „15-20 nemzeti regionális multira”, mint a fejlődés motorjaira, az azokra felfűzött magyar gazdaságra tett utalása is. Mindez valóban jelentős koncepcióváltást jelez, az a tőkeérdekeltség ugyanis, amelyet rátelepítek egy régióra, és a teljes vertikumot begyűri maga alá, az kiszívja a maradék hasznot is a vidékből." A profit-rák győz a magyar Nemzet felett!
CsakOlvas
2022. augusztus 06. 18:34
Azt gondolom, ide illik, de talán már nem: https://www.youtube.com/watch?v=pJLHIwjMM_k
pemete jakab
2022. augusztus 06. 17:45
"Az elsivatagosodás immáron kormányzati célkitűzés" Az Alföld már így is sivatagosodik. Most a kormány még rápakol egy lapáttal. Mienk marad a Kárpát-medence, csak lakhatatlanná tesszük.
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!