Mi történt Magyarországon április 3-án?

„Nehezen tudnám megmagyarázni, mit éreztem, amikor a választási éjszakán elmondott győzelmi beszédében Orbán Viktor az ellenségei között nevezte meg az ukrán elnököt, és ezt nagy nevetés fogadta hívei körében. Bármennyire látszott Orbánon a megkönnyebbülés, ez a kiszólás azt jelezte (és ez nem kis elégtétellel töltött el), hogy él benne egy elfojtott düh Zelenszkijre, az egyetlen emberre Európában, aki kihívta őt a morál terepén az elmúlt hetekben.

A választást Orbán megnyerte ugyan, de azon a sokkal fontosabb terepen brutálisat bukott.

Nincs mit tenni: az ország megkapta, amit rendelt magának, semmilyen rejtély nem történt, nem csak jó, mostantól itt fogunk élni, hanem jó, már eddig is itt éltünk, ebben a zárt világban, ebben a véleménybuborákban rendezkedtünk be, innen osztjuk az észt és a politikai giccset.

Én ugyan azt reméltem, hogy kisebb rosszként más is inkább a ballib káoszt választja az autokrata putyini népköztársaság helyett, de nem, a Fidesz még több mint 100 ezerrel növelte is 2018-as szavazatainak számát, az ellenzéki térfélről eltűnt 8-900 ezer szavazóról pedig elsősorban a Jobbik, másodsorban a baloldal tartozik elszámolással.

Amilyen magától értetődő természetességgel vannak még most is a helyükön az ellenzéki pártvezérek (és itt legelsősorban Jakab Péterre és Gyurcsány Ferencre nézek), ahelyett, hogy már a választás éjszakáján sűrű meaculpázások közepette lemondtak volna, olyan természetesen halljuk most politikai elemzőktől, hogy ebben a választási rendszerben nem is lehetett volna legyőzni a Fideszt, »lejtett a pálya«, ismerjük.

A helyzet azonban az, és ezt részben pont ugyanezektől az elemzőktől tudjuk, csak pár évről korábban, hogy de igen, ebben a manipulált, köztévés, lejtett pályás, gerrymanderingezett rendszerben is verhető lett volna a Fidesz. Ha elmegy elég ember. Ha lett volna értelmezhető, ütős politikai kínálat. Ha lett volna vízió Magyarországról, néhány markáns üzenet háborúról, Orbán pszeudo-békéjéről, rezsiről, egészségügyről, nyugdíjról, arról, mit jelent a korrupció »odafent« arra nézvést, mi történik »idelent«.”

Nyitókép: Facebook