Van amiben még az Európai Bizottság szerint is sikertörténet lett Magyarország az uniós tagállamok között
Egy olyan rendszer lett sikertörténet, ami 2010 előtt nem volt hatékony, azóta pedig az EU legjobb gyakorlatává vált.
Amikor az egész ország a katásokat érintő 40%-os adóteherről beszél, egy újabb szempontból érdemes megvizsgálni ezt a közkedvelt adónemet; ez pedig a nyugdíj alakulása. Böröczkyné Verebélyi Zsuzsanna elemzése a Makronómon.
Tényleg nem lesz egy katásnak nyugdíja?
A nyugdíjszakértők számtalanszor felhívták a figyelmet arra, hogy a havi 50 ezer forintos adófizetés mellett a katás vállalkozó nyugdíjának számításakor csak arányos szolgálati időt vesznek figyelembe. Ez az arány pedig évről évre csökkent. Míg 2018-ban még 250 napnyi, 2019-ben 231 napnyi, 2020-ban már csak 222 nap szolgálati időt szerezhettek. Hangsúlyozom, hogy a nyugdíj összegének számításához figyelembe vett szolgálati időről van szó, nem pedig a jogosultsági időről.
De miért csökken folyamatosan ez az arány?
Ennek oka egyértelműen a minimálbér és a katások törvényben meghatározott ellátási összegének arányában rejlik. Míg 2018-ban a 138 ezer forintos minimálbérhez 94,400 Ft-os ellátási alap tartozott, ami 68,4%-nak felel meg, addig ez az arány 2020-ban 60,9 %.
Előfordulhat olyan helyzet, hogy
Miért fizettem eddig 75 ezer forintot?
Ennek a megoldására lehet választani a havi 75 ezer forintos adófizetést, mert ott az ellátási alap meghaladja a minimálbért. A nyugdíjba vonuló katások tehát minden tekintetben megszerzik a teljes szolgálati időt.
Arról most nem nyitok vitát, hogy az így havonta befizetett 25 ezer forint milyen eredményt hozna a nyugdíjas évekre akkor, ha ezt nem adóban, hanem nyugdíjbiztosítási szerződésben tett megtakarításban gyűjtenénk. Erre mindenkinek megvan a maga elmélete.
De mi változik 2021-ben?
Nyilván mindkét oldalnak megvoltak az érvei az általa kért mértéket tekintve.
Pusztán a katásokat érintő oldalról nézve azonban óriási jelentősége van.
Még 2018-ban a 138 ezer forintos minimálbérhez 158,400 Ft-os ellátási alap tartozott, ami bőven 1-nél magasabb arányt eredményez.
De hogy alakult ez azóta?
Év | Minimálbér | ellátási alap havi 75 ezer forintos kata fizetés mellett |
Arány |
2018 |
138 000 Ft | 158 400 Ft | 114,78% |
2019 | 148 000 Ft | 158 400 Ft | 107,03% |
2020 | 161 000 Ft | 164 000 Ft | 101,86% |
2021 | 167 400 Ft | 170 000 Ft | 101,55% |
Igen, jól látszik, hogy a folyamatosan emelkedő minimálbér mellett alig érjük el a teljes lefedettséget, így véleményem szerint mindenkinek át kell gondolni, mit hoz számára a jövő. Ha az idén is meglett volna a korábbi években alkalmazott 8%-os emelés, akkor az arány már most átbillent volna a 100% alá.
És még lehet, hogy nincs is vége az idei kálváriának, mert ha év közben még egyszer változik a minimálbér, ismét közelebb kerülhet az a bizonyos határ.
Lehet, hogy a 40%-os adóteher mellett a következő lépés a tételes adó emelése lesz?
(Borítókép: MTVA/Bizományosi: Oláh Tibor)