Mégis, kinek a pénze?

2017. október 07. 12:01

Nincs különbség uniós és magyar pénzek között, „az mind a magyarok pénze” – ezzel a kijelentéssel lepte meg hallgatóságát egyik rádióinterjújában a magyar miniszterelnök

2017. október 07. 12:01
Martin József
168 Óra

„Nincs különbség uniós és magyar pénzek között, »az mind a magyarok pénze« – ezzel a kijelentéssel lepte meg hallgatóságát egyik rádióinterjújában a magyar miniszterelnök. A több ezer milliárd forintos uniós támogatásoknak már-már abszurdba hajló tálalása a kormányzat unióellenes retorikájának fontos része, s nem nyitánya, hanem inkább betetőzése az integráció ellen folytatott verbális hadviselés egyik vonulatának. Bő két éve az ellentétek fő terepe a menekültkérdés, valamint az ideológiai-politikai vita a nemzetállamok és a nemzetek feletti intézmények viszonyáról. A szóváltások – mint tudjuk – elmérgesedtek, a „brüsszelezés” hangzavara szinte fülsiketítő, immár elhallatszik a határokon túlra is.

Csakhogy az integrációellenes szólamok hazai befogadása akadozik. A jelek arra mutatnak, hogy a társadalom nagyobb része elveti azt a beállítást, amely már-már ellenségként, rajtunk kívülálló és mintegy legyőzendő hatalomként festi le az integrációt. A közvélemény-kutatatások tanúsága szerint az összehangolt kampányok ellenére a társadalomnak csaknem a hatvan százaléka továbbra is a Nyugathoz akar tartozni, csak egyötöde a Kelethez, a maradék húsz százalék pedig bizonytalan.

A történelmi gyökerek, a négy évtizedes betagolódás a szovjet érdekszférába, a rendszerváltozás céljai, Márai jó tanácsának tudatalatti alkalmazása – ne felejtsük, hogy Keletről jöttünk, és tartsunk mindig Nyugatra – mind-mind közrejátszhat abban, hogy a társadalom többsége elutasítja a hangos és haragos integrációellenességet. Az unió elfogadottságát megrendítendő nagyjából fél éve új eszközt vetett be a kormányzat és holdudvara: megkezdte az integrációs támogatások lebecsülését, viszonylagossá tételét. Áprilisban és azóta többször különféle formákban pendítette meg a nemzetgazdasági miniszter, hogy a brüsszeli pénzek nélkül is lett volna gazdasági növekedés. Az uniós források nemzetgazdasági lebecsülésének folyamata kiszélesedett, s elérkezett odáig, hogy a kormányfő egyenlőségjelet tett a magyar és a brüsszeli források közé, leszögezve, hogy nincs »ajándékról« szó, hiszen az ország megnyitotta kapuit a tagországok cégei előtt, így bővítvén az ő piacaikat, mintegy hasznot hajtva – nekik.”

az eredeti, teljes írást itt olvashatja el Navigálás

Összesen 50 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Graf
2017. október 09. 08:16
Józsi a 168 óránál mindenki oly hülye, hogy nem képes felfogni: az EU nem Róbert bácsi , semmi sincs ingyen . Amit itt beruház Junecker & Bandája azt a többi EU tag finanszírozza és vs. Józsi baszd+ hülye vagy mint a többi 168 óra agyhúgyköves firkásza .
BőröndÖdön
2017. október 08. 20:01
A tolvajlás a lényeg.
balsors
2017. október 08. 07:04
Nem integráció, hanem gazdasági gyarmat van, méghozzá a Németé, és nem csak nálunk. http://www.portfolio.hu/vallalatok/bedurvult-a-testverharc-tul-sikeres-a-skoda-elbanna-vele-a-volkswagen.4.264303.html
Balogh Norbert
2017. október 07. 21:48
Dzsozef! A Marx Egyetemen tanultál meg hazudozni, vagy már kiskorodban is füllentős voltál?
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!