Keresztyénség és iszlám: ki lesz a győztes?

2017. augusztus 01. 11:20

Lehet, hogy a Nyugat gazdasági értelemben a „győztes” a jelen állás szerint, ám ebből nem vonnék le messzemenő és végleges következtetéseket, pláne nem azt, hogy az iszlámnak is az a „baja”, hogy nem esett át a szekularizáció tehermentesítő aktusán.

2017. augusztus 01. 11:20
Köntös László
reposzt

„Ezt az önfeledt tudati mozzanatot vélem felfedezni Rubin alapkérdésében is, aki arra szentel könyvet, hogy megfejtse a titkot: miért »győzte le« a Nyugat a Közel-Keletet? Én azért nem szaladnék ennyire előre. A meccset le kell játszani, hogy megtudjuk a végeredményt. Csakhogy a meccsnek még nincs vége, figyelmeztetném Rubint és az összes haladáshívőt. Korai még pezsgőt bontani. Rubin gondolkodásában az a sematizmus, hogy minden további nélkül adottságként kezeli a nyugati fejlődés előnyét, mintha bizony teljeséggel egyértelmű lenne, hogy a történelem úgymond »fejlődik«, s a fejlődés »győztese« az, aki a gazdagabb lesz. Innen nézve a kulcskérdés nyilván a tudomány, vélhetően a természettudomány fejlődése és szerepe, mint amely képesség jóformán az egyetlen és kizárólagos eszköze a »fejlődés« fokozásának, s az emberi életminőség jobbításának. S Nyugat azért lett úgymond a »győztes«, mert megszabadult az egyház doktrínáitól, s ekként szabaddá vált az út a tudomány számára, s a belé vetett messianisztikus hit immár garantálja előnyét.

Ám ez a modell eléggé avítt, egy régi sablon, amely hisz az emberi életminőség mechanisztikus megjavíthatóságának eszméjében, s a gazdasági hogylétet az életminőség egyedüli garanciájává lépteti elő. Csak közben arról feledkezik meg, hogy azért vannak itt még nyitva maradt kérdések, amelyek alapvetőek abban a vonatkozásban, hogy a különböző embercsoportok mire is viszik ebben a történelmi vándorlásban.

Például a hit az emberi élet értelmében. Lehet, hogy a Nyugat gazdasági értelemben a »győztes« a jelen állás szerint, ám ebből nem vonnék le messzemenő és végleges következtetéseket, pláne nem azt – ahogy Rubin teszi - ,hogy az iszlámnak is az a »baja«, hogy nem esett át a  szekularizáció tehermentesítő aktusán, s így még ma is kénytelenek koloncként magukkal hurcolni az »egyház« normatív és legitimációs valóságát. Rubin csak azt nem érti, hogy az iszlámot nem lehet megérteni a nyugati történelemértelmezési modell marxista sablonjaival. Miből gondolja Rubin, hogy a nyugati modell »a« fejlődés maga, hogy tehát ami a Nyugaton egyház és politika szétválásában megtörtént, az valamiféle egyetemes történelmi szükségszerűség? Sajnos itt is tetten érhető a nyugati gondolkodás néha egészen ijesztő korlátoltsága, amely más kultúrákon is hajlamos számon kérni a saját maga sablonjait. Rubin fejében vallás és modernitás nem bír összeállni, ellentmondásnak tűnik fel, s ezzel nyilván nincs egyedül. Ez a nyugati sablon. Csakhogy az, ami egy nyugati mentalitás számára ellentmondásként tűnik fel, nem biztos, hogy ellentmondás egy másik kulturális kontextusban. Rubin a szekularizációt számon kéri az iszlámon. Ez igazán kedves, s benne van mindaz a nyugati gőg, amely a saját maga történelemértemezését úgy tünteti fel, mint valamiféle kanonikus modellt.  Vagyis azt várja Rubin, s vele együtt nyilván a haladáshívők jelentős, s a mai Európát is meghatározó tábora, hogy az iszlám adja fel és szüntesse meg önmagát, az Istenért, ne legyen már az, ami, legyen inkább olyan, amelyik engedelmesen követi a valójában korlátolt módon univerzálisnak kikiáltott nyugati utat. Természetesen tudományos alapon. Naná.

Hogy mi lesz a vége ennek a »küzdelemnek«, még nem tudjuk. Ám puszta paraszti ésszel azt gondolom, hogy nem az lesz a »nyerő«, aki gazdagabb, hanem az, akinek erősebb a hite.

Akárhogyan is, ebben a Nyugat vesztésre áll. Nos, ennyit a történelmi fejlődésről, a tudományról, a gazdagságról mint az emberi életminőség egyedüli alapfeltételéről, és efféle csacskaságokról.”

az eredeti, teljes írást itt olvashatja el Navigálás

Összesen 62 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
brabant89
2017. augusztus 02. 19:01
Ez Isten óriási kudarca. Elmondhatná, amit Gyurcsány mondott Öszödön, csak épp nem többes szám első személyben, hanem egyes szám első személyben. :))
Vycsaba
2017. augusztus 02. 12:10
Azt reméltem az elején, hogy egy színvonalas vitairatra akadtam. Vártam, hogy kifejti az iszlám világ (egy a vallással teljesen átszőtt társadalmi és gazdasági létforma) eddig föl nem ismert, vagy elhanyagolt előnyeit, amelyek által "fölülkerekedhet" a Nyugaton. Megkérdőjelezve ugyan, de a szerző is levezeti, hogy a tudomány szabad fejlődése elengedhetetlen követelménye a gazdaság fejlődésének. A tudomány a szekularizált társadalmakban szabadon fejlődhet, habár ezekben is határt szab a kutatásoknak a társadalmi etika. Tehát még egyszer: a fejlett tudomány - erős gazdaságot eredményez - ami politikai, katonai hatalommal jár. A Nyugatot végső soron a technológiailag sokkal fejlettebb katonai ereje védi meg attól, hogy a javait az "erősebb hitűek" egyszerűen szétrabolják. A cikk szerzője megkerüli ezt az egyszerű összefüggést és az életminőség mibenlétét fejtegeti, megkérdőjelezve a tárgyi javak és az életminőség összefüggését, utalva arra, hogy a hit is erős forrása a jó életminőségnek. Végső soron nem tud magyarázatot adni arra, hogy hogyan kerekedhet fölül az iszlám világ a Nyugaton anélkül, hogy a gazdasági erejét drasztikusan és nagyon gyorsan növelni tudná. A cikk utolsó mondata pedig megkoronázza az eszmefuttatás meredeken lefelé ívelő színvonalát!
szkeptikus
2017. augusztus 01. 21:17
A hit nagyon fontos, hit nélkül - itt nemcsak a vallásra gondolok, a kommunizmus is egyfajta hit volt - szerintem szétesik a társadalom. De nem mindegy, hogy miben hiszünk. És az kétségtelenül úgy látszik, hogy a mohamedánok hite erősebb. Ők többnyire betartják a Korán útmutatásait. De az európai emberek betartják a Biblia tanításait? Nagyon kevesen. Az általam valamennyire ismert parlamenti képviselők közül - úgy látom - csak Bencsik János az, akinek az élete is keresztény. Nem akarok neveket felsorolni, de ha az őskeresztények olyanok lettek volna, mint akiknek most nem soroltam fel a neveiket, a kereszténység a hamvába holt volna. Visszatérve az iszlámra: két viszonylag fejlett iszlám ország van: Törökország és Irán. De mindkettő átesett egy nagyon kemény szekularizációs korszakon. Atatürk nagyon visszaszorította az iszlámot, volt olyan törvénye hogy állami hivatalban dolgozó nő nem viselhet fejkendőt, áttért a latin betűs írásra, stb. Iránban is a sah modernizálta az országot, valószinüleg túl gyorsan akarta megvalósítani a változásokat amit a lakosság jelentős része nem tudott követni. Az "ortodox" iszlám államok, pl. Szaud-arábia szerintem soha nem lesznek "győztesek", fennállásukat a szerencsének, az olajnak köszönhetik.
krakken96
2017. augusztus 01. 20:35
attól függ ki a győztes?45 éve nem nőttek a reálbérek sehol a nyugati világban.csak meg kell nézni,hogy hány fiatal engedheti meg magának,hogy elköltözzön otthonról szemben az 50 évvel ezelőtti számokkal.
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!