Kockázatok és mellékhatások

2016. szeptember 27. 07:51

Ha már most is vannak zűrök az élelmiszer-biztonsággal, el lehet képzelni, mi lesz akkor, ha a közeljövőben életbe lép a CETA, az Európai Unió és Kanada közötti szabad kereskedelmi egyezmény.

2016. szeptember 27. 07:51
Facsinay Kinga
Magyar Nemzet

Ha már most is vannak zűrök az élelmiszer-biztonsággal, el lehet képzelni, mi lesz akkor, ha a közeljövőben életbe lép a CETA, az Európai Unió és Kanada közötti szabad kereskedelmi egyezmény. A CETA ugyanis – éppúgy, mint amerikai párja, a sokat bírált és most épp parkolópályára került TTIP – egyértelműen az egészség- és a környezetvédelem elé helyezi a kereskedelmi érdekeket. Persze az egyezményt szövegezők ezt nem vállalják fel nyíltan, de erre utal például az a mondat, miszerint közös célkitűzésként szerepel a »biotechnológiai termékekre vonatkozó szabályozás által a kereskedelemre gyakorolt negatív hatások minimalizálása«. Eszerint nyugodtan eláraszthatja Európát az olcsóbb és akár génmódosított eredetű kanadai szója vagy kukorica, miközben az egyezményben nincs olyan előírás, amely ezt egyértelműen megtiltaná. Elsőre ártalmatlannak tűnik az a megfogalmazás is, hogy a génmódosított termékek európai engedélyezése során csupán a kemény tudományos tényeket kell majd figyelembe venni. Magyarra lefordítva azonban ez azt jelenti: az engedélyezési folyamatban az európai elővigyázatosság elve helyett a multinacionális cégek érdekeinek sokkal inkább megfelelő, lazább amerikai szabályozási rendszert kellene átvennie az EU-nak is. Így majd csak évek vagy évtizedek múlva lehet nagy sajnálkozások közepette betiltani egyes GM-élelmiszereket, amikor egyértelművé válik, hogy sokan megbetegedtek tőle. Pedig a tudósok jó része már ma is egyetért abban, hogy az egyes rovarokkal, betegségekkel szemben genetikailag ellenállóvá tett növények annyi méreganyagot tartalmaznak, ami már kockázatot jelent az ember egészségére, s rákot, allergiát okozhat. Még ha végül nem is lazulnak a szigorú európai előírások a CETA miatt, komoly problémát jelenthet, ha a jelenlegi szabályok végrehajtása, alkalmazása változik meg, és a géntechnológiai cégek kívánságának megfelelően felgyorsulna a GM-élelmiszerek európai engedélyezése.

Ha nem lennének a civil szervezetek, a CETA árnyoldalairól fogalma sem lenne a hazai közvéleménynek. Az Orbán-kormánytól ugyanis hiába várt volna tájékoztatást bárki, szemlátomást nincs egyértelmű álláspontja az egyezményről, pedig ez a magyar mezőgazdaság alaptörvénybe emelt GMO-mentességét is veszélyezteti. Cecilia Malmström uniós kereskedelmi biztos viszont pontosan tudja, mit akar, tegnap épp azért járt Budapesten, hogy a CETA-ért és a TTIP-ért lobbizzon. Kérdés, hogy mi jut el mindebből a magyar képviselők tudatáig. Mindenesetre hamarosan dönteniük kell arról, hogy a multinacionális cégek vagy a magyar emberek érdekeit helyezik előrébb. Kíváncsian várjuk a döntést.

az eredeti, teljes írást itt olvashatja el Navigálás

Összesen 16 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
zoldfold
2016. szeptember 27. 21:50
Te is tiltakozhatsz! Írj levelet az Országgyűlésnek: http://greenpeace.hu/StopCETA STOP CETA!
csehov
2016. szeptember 27. 20:30
Menjünk vissza az alapkérdésig. Ha Az EU és Kanada között létrejönne a CETA - az Magyarországnak milyen előnyt jelentene?
gabor7th
2016. szeptember 27. 10:43
A zűrös termékeket egyszerűen nem kéne megvenni.
kispufi
2016. szeptember 27. 08:50
az aggályok, jó, legyenek jogosak - de most játsszunk el a gondolattal, ha ezek a fejlemények úgy 2007-08 környékén jutnak el a végkifejlet környékére.
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!