Szerencsésen hibázni – Vida Szekszárdi Öregtőkék Kadarkája 2008

„Addig viszont célszerű megtanulni a számokat, kinyitni a szemeket, megfordítani a palackot és alaposan meggondolni, hogy az adott bortípus adott évjárata ellenértékileg képvisel-e annyit, mint amennyit alatta szíveskedtek feltüntetni. Nyilván ez is megérne egyszer egy közfelvilágosító különírást, de most mégsem erre vállalkoztam. Sokkal inkább tolok egy coming out-ot, ugyanis a fentiek figyelmen kívül hagyása vezetett oda, hogy a múlthéten egy háromnapos rombor-etap keretei között keresztülszűrtem magamon ezt a 2008-as Vida-kadarkát.

És bár buktam a mutatványon, akkorát azért mégsem. Miután hazai keretek között gondosan eltávolítottam a palackról a vásárláskor még nem kifejezetten gyanús porréteget és különféle komplikációk nélkül dugótlanítottam a történetet, egy öregedő, de még nem halott bor fogadott. Pedig tippelni sem mernék, hány éves gondos palackérlelésen ment keresztül a raktár-, majd a neonsor ápoló-eltakaró sírjai között.

A szabályosan rozsdabeütésű, kissé zavaros küllem kezdeti csalódottságát a tompuló, de érett és még életteli piros gyümölcsök igyekezték ellensúlyozni. A korty rendezettsége, a még teljesen vállalható, közepesen élénk savszerkezet, a minimál-tannin és a közepesnél rövidebb búcsú összességében egy korrekt ivóbor benyomását keltették. Nem részletkérdés persze, hogy frissen-ropogósan azért bizonyosan több dinamika volt a cuccban. Az pedig, hogy a majd’ háromezer forintnyi készpénzem nem a lefolyóban végezte, tulajdonképpen félsiker.”