Pokolbéli víg napjaim

2016. február 24. 15:47

„Na lássák, fasiszta állatok, nincs Isten. Imádkozzanak Rákosi elvtárshoz!” Az ima, melyet ilyenkor el kellett mondaniok, így hangzott: „Rákosi Mátyás, irgalmazz nékünk, a nép piszkos ellenségeinek...”

2016. február 24. 15:47
Faludy György
Digitális Irodalmi Akadémia

Megengedték, hogy evés közben a földre üljünk, míg az őslakók mindaddig sohasem ülhettek le hajnaltól estig, még étkezéskor sem. Reggel, délben és este felsorakoztatták őket, és megparancsolták: ereszkedjenek térdre, kulcsolják imára kezüket, és rimánkodjanak Istenhez, adja meg a mindennapi kenyerüket. Miután ezt vagy tucatszor elismételtették – amit a rabok nem is bántak, mert térdelés közben kissé pihentek – az ávós őrmester feléjük fordult: »Na lássák, fasiszta állatok, nincs Isten. Imádkozzanak Rákosi elvtárshoz!” Az ima, melyet ilyenkor el kellett mondaniok, így hangzott: „Rákosi Mátyás, irgalmazz nékünk, a nép piszkos ellenségeinek, és ne hagyj minket éhen dögleni, bár ezt érdemeljük.« Ezután az őrmester intett a háttérben várakozó szakácsoknak, hogy hozzák a kondért.(...)

Felugrottam az ágyra, és levetkőztem; elkezdődött a tulajdonképpeni nap, a beszélgetés ideje. (...) Testi erőnk lassú, de állandó fogyásával és gyakori (elsősorban hely- és személynevekre vonatkozó) memóriazavaraink ellenére szellemi érdeklődésünk nőttön-nőtt, úgyhogy egy-másfél órás beszélgetésen alul nem adtuk. Amikor kiderült, hogy más barakkokban is ezt teszik, példánkat többen követték. Még Kunéry is tölcsért formált füle körül, és úgy hallgatta beszélgetésünket. Legnagyobb segítségünkre Görgey Gida volt, aki, noha a mi beszélgetéseink vonzották, önfeláldozóan az egyszerűbb lelkek mulattatásának szentelte idejét. Közel egy hónapig mesélte estéről estére a Monte Christót, dialógusokkal jelenetről jelenetre, mintha csak magát a könyvet olvasná fel.

Az érdeklődés rabtársaink lebuktatásának története iránt megszűnt.Ugyanakkor azonban bevett szokás maradt, hogy megismerkedés után mindenki előadja a maga históriáját. Ez a tábori etikett tartozéka lett. Ehhez ragaszkodtunk, mert e történetek az államrendőrséget tették nevetségessé, és mert az ÁVO példás büntetések kilátásba helyezésével tiltott el ettől. A tilalmat azzal indokolták, hogy államtitkokat árulunk el vele, ami miatt újabb, tizenöt évig terjedő fegyházbüntetéssel sújthatnak. Vagy egyszerűen kijelentették: szétverik a pofánkat, ha nem hagyjuk abba a destrukciót.

 

az eredeti, teljes írást itt olvashatja el Navigálás

Összesen 63 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
balbako_
2017. március 12. 15:32
A lelkes ifjúkommunista Faludy, ő vezette a vörös csürhét Prohászka Ottokár szobrának ledöntéséhez a rendszer bevezette a kevésbé élhető szocializmusba, amit egyébként minden magyar megkapott, és ezt váltotta ki belőle. Ennél sokkal érthetetlenebb azonban, hogy visszatérte után az ávóskölykök keblére, onnan a kommunista utódpárt keblére omlott. Ennél már csak a magánélete volt bizarrabb (1966-ban Máltán ismerkedett meg a nála 28 évvel fiatalabb amerikai fiatalemberrel, Eric Johnsonnal, akivel ezután 36 éven keresztül éltek élettársi kapcsolatban),ez némileg magyarázza vonzalmát az SZDSZ-hez.
írmag
2017. február 13. 22:48
A Villon átirataiból ismerhettem meg, de a kommunisták aljasságát, saját börtönévei után, éleslátással fogalmazta, és szemeket nyit újabb 25 év után: Egy helytartóhoz 25 év után Szívós vagy. Egy országot toltál át Ázsiába. Haynaunak indultál. Ez rég volt, mondják Megszelídültél. Naftalinba tetted a kötelet s előkerült a kolbász. Azt hallom, hogy szeretnek. Trézsi anyánk! Jó öreg Ferenc Jóska! Tisza István: esze mint a borotva! Bölcs vezetőnk, Rákosi! Ha az ember meg nem szökik, megszokja. Szabad utazni, csendesen morogni s lopni – várhatsz-e helytartótól többet? Olbrich, Bierut, Gottwald, Ulbricht, Novotny: mind elmarad mögötted. Álnok vagy, szkizofrén, provinciális s hazug. Opportunizmusod csigája hány szovjet elvtárs nadrágján mászott fel! Rendszerint nem hiába. Erős vagy. Néked a hatalom minden, Más nem számít. Ezért, hogy alkirályi Székedből még legjobb barátaid sem Tudtak kiintrikálni Egy népet segítettél megalázni az orosznak. Függetlensége álmán tipródsz fölényes közönnyel, mint Pálffy, Bach Sándor, Tisza Kálmán. A szabadság csodaszarvasát űztük négyszáz éve. De ki fut most utána? Te érted el. Szívós vagy. Egy országot toltál át Ázsiába. Tied a jelen. Agycenzúrázott múltaddal mint vagy? Olykor, esti csendben hallod-e újra, ahogy Rajk barátod nyakcsigolyája reccsen? Ha altatóval sem tudsz már aludni: Tóth Ilonka sóhaja utolér-e, s Losonczy hörgése, akinek kását töltettél tüdejébe? Mint víz alatti, elmerült harangok: hintáznak-e hajnal fele agyadnál a tizennyolc esztendős iskolások, kiket felakasztattál? És a jövő? Aki még el nem gárgyult, az ismeri a kilövőpályákat, miket a ruszkik szerte Dunántúl gyér erdeibe vágtak. Ha háború jön, rajtunk kezdik. A föld olajfestéke hámlik. Izzó szőre leperzselődik. A Balaton fölforr, gázfelhő lesz belőle, a városok rizsporrá kenődnek szét, halálsugarak csapnak fel az égre, és nem marad se sir, se rom, sem emlék. Más nem lehet a vége. Mit bánod ezt? Amíg élsz, zsíros torkok csámcsognak körül és ha meghalsz, tested dísz sírba kerül. És hol vannak ők már, akik utat kerestek, hogy nagyhatalmak öngyilkos viszálya közt magunkat békésnek és szabadnak tudjuk egyszer? Nagy Imre így kívánta. Őt is felakasztattad. (Toronto, 1981)
írmag
2017. február 13. 22:48
Valamit nagyon (szándékosan?) félreértesz. A kommunizmus áldozatainak emléknapja van február 25.-én, és erre sok-sok család fájdalommal emlékezik, a sötétségben nincs árnyalat, csak a mély sötét.
haj rá
2016. augusztus 02. 22:46
Villon fordításai kitűnőek!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!