A korábbi években felhalmozott (és jórészt a teljesítményhiány miatt fejlesztés helyett működésre felélt) adósságok terhei az elkövetkező években csökkennek, de ennek súlya így is óriási.
„A korábbi években felhalmozott (és jórészt a teljesítményhiány miatt fejlesztés helyett működésre felélt) adósságok terhei az elkövetkező években csökkennek, de ennek súlya így is óriási. Illusztrációként csak annyi, hogy hosszabb visszatekintésben az idei év volt az első, amikor az egészségügyi kiadások kismértékben meghaladták az adósságszolgálat (vagyis a kamatkiadás) összegét. E teher nemcsak a jóléti ráfordításokat, hanem a gazdasági növekedés ösztönzését szolgáló állami kiadásokat is korlátozza. A helyzet akkor változhat meg, ha a költségvetés egyenlege az adósságszolgálat terhei mellett is pozitív szaldót mutat, s a társadalmi szolgáltatások finanszírozását végre saját erőnk adja. Ekkor sem elődeink, sem utódaink talentumát nem vesszük tovább igénybe napi boldogulásunkra.
A mozgástér bővülésének mérhető adatát jelenítené meg, ha már a belátható távlatban az államháztartás bruttó pénzforgalmi egyenlegét (hiányát) egyessel kezdődő vagy inkább az alatti GDP-arányszám jellemezné. A gazdaság teljesítménye és a hatékonyabb adóztatást segítő eszközök alkalmazása következtében a központi költségvetés bevételei kedvezően alakulhatnak, s ha távlatilag sem lazul a fegyelmezett költségvetési (bevételi és kiadási) politika, akkor minden bizonnyal belátható időn belül eljuthatunk oda, hogy külső források bevonása nélkül fent lehet tartani a gazdasági fejlődést, és biztosítható a társadalmi-gazdasági működés egyensúlya.
A feladat mértékét mi sem jellemzi jobban, mint hogy ennek eléréséhez három-öt év alatt több százmilliárd forintos költségvetési egyenlegjavításra van szükség úgy, hogy nem lehet járható út a pénzkivonás az európai, sőt a ma már a környező országok némelyikéhez képest is a GDP arányában gyengébben finanszírozott társadalmi szolgáltatásokból. Minderre – meggyőződésem, s talán megbocsátható, hogy adventi várakozásom szerint – megvan a lehetőség és a közös törekvés.”
„A német feldolgozóipar zsugorodik, eközben a hozzá kapcsolódó magyar bővül – ez élesen mutatja, hogy a magyar konnektivitási stratégia működik” – mondja lapunknak az ír közgazdász, a Magyar Külügyi Intézet vendégkutatója. Kifizetődő közvetítő államnak lenni a Kelet és a Nyugat között? Milyen mozgástere lesz Magyarországnak a multipoláris világrendben? Interjúnk.
Brüsszel hatalmas versenyhátrányt okozott az uniós pénzek visszatartásával.
Megbecsülésre méltó, világszerte irigyelt regionális integráció részei lettünk, de van még mit elfoglalni. Brüsszelt, vagy legalább a méltó helyünket benne. Kohán Mátyás írása.
Nem lettünk még szegényebbek náluk, bármit is ír vagy sugall a balos sajtó. Nézzük, mi maradt ki az elemzésükből!
Suppan Gergely, a Nemzetgazdasági Minisztérium vezető közgazdásza kijelentette, „gyorsulhat a gazdasági növekedés”.
A statisztikai hivatal ma reggeli előzetes adatai szerint éves alapon 1,7 százalékkal nőtt a magyar GDP, míg negyedéves alapon 0,8 százalékos volt a bővülés ez év első három hónapjában a szezonálisan és naptárhatástól kiigazított adatok alapján. Az elemzői várakozásoknál érdemben kedvezőbbek a számok – véli a Makronóm Intézet elemzője. Az év egészében 2,8 százalékkal növekedhet a gazdaság.
Egy 15 ezer fő megkérdezésével készült összeurópai utazási felmérés szerint a magyarok 55 százaléka júliusra és augusztusra tervezi a nyaralását. Ebből 27 százalék utazik külföldre, miközben 8 idén nem is tervez nyaralást. A magyarok fő célpontja idén is Horvátország.
Vitályos Eszter a munka ünnepe alkalmából emlékeztetett, hogy mekkorát fejlődött a hazai gazdaság és foglalkoztatottság a nemzeti kormány vezetése alatt.
