A Marvel sorozatkészítésben is lenyomta a konkurenciát

„A nem mindennapi figura üdítően hat a nagyjátékfilmek sokszor patyolat szereplői után, de a sorozat nem elégszik meg azzal, hogy sötétre festi főhősét, így az első évad tizenhárom része alatt szép lassan az is világossá válik, hogy Jessica miképp végezte New York egyik legnyomorultabb kerületében. Szerencsére a Jessica Jones a történetvezetés szempontjából is kerüli a kliséket: az első rész nem fáraszt eredettörténettel, cserébe rögtön megkapjuk az egész évadon átívelő szálat. Felbukkan a hősnő életét pokollá tévő Kilgrave (David Tennant), aki Jessicához hasonlóan különleges képességekkel rendelkezik: bárkire képes ráerőltetni az akaratát, és a lehető legmocskosabb módokon ki is használja ezen tulajdonságát. Kettejük kegyetlen macska-egér játékáról szól a Jessica Jones, egy olyan küzdelemről, amelyben egy idő után egyik fél sem válogat az eszközökben. (…)

A Jessica Jones minden igényt kiszolgál: a fanboyok lubickolhatnak a kikacsintásokban, éltethetik a képregény- és karakterhű történetet, ugyanakkor azok is jól szórakozhatnak, akik eddig távol tartották magukat a csilli-villi Marvel-filmektől, vagy egyenesen utálták őket. Ez a sorozat sokkal földhözragadtabb és realistább, mint a Vasember és a Bosszúállók kalandjai, ráadásul az alkotók kezét ezúttal nem kötötték a korhatár-besorolás korlátai, így egy sötét, dögös, vérben és erőszakban sem szűkölködő, fordulatos szériát kaptunk, ami nagyon jól megmutatja, hogy a szuperhősös műfaj sokkal több, mint színpompás kosztümökben ugráló félistenek akcióorgiája.”