Emberek filléres órabérben százmilliós tételekben gyártják az eszközöket, amik hogy, hogy nem, szinte pillanatok alatt avulnak el, helyet és igényt teremtve az újabb stációnak.
„Hangos pénzautomata. Az ember odamegy és pénzt vesz föl az ATM-ből. Nincs is ezzel gond, így megy ez, mondaná Vonnegut. Viszont teljesen érthetetlen módon minden ilyen művelet – ami ugye erőteljesen a privát szféra tartozéka – ötszáz méterrel arrébb is elképesztő publicitást kap. Merthogy minden egyes gomb lenyomása szinte szirénaszerű hanghatással jár. Ez ugye egy bankfiókban nem okoz gondot, még a késő esti órákban sem, hiszen csak kártyával lehetséges bejutni a helyiségbe. Ugyanakkor közterületen már más a helyzet, főleg a közlekedési csomópontoknál. És lássuk be, nem csak este. Ott áll az ember háttal mindennek, éppen a pénzügyeit rendezi, nyomkodja a gombokat és közben a környék összes rossz arcúfigurája értesül az eseményről. A jobbik verzió az, ha már az ügylet közben megindul a tarhálás – persze nem tudja az ember, hogy vajon ütésváltással ér-e véget a történet. Ugyanis benne van a pakliban. A rosszabbik meg tudjuk, mi. És ez nem anómia, hanem empíria. Nem a csipogás a gond. De mi a francért kell ilyen hangosan?
Sosem elég, ami van. Elképesztő mennyiségben fejlődik a technológia – és ez jó dolog. Elég csak arra gondolni, hogy a keletkezett tudás micsoda lehetőségeket teremt mondjuk az egészségügyben, emberek százezreinek jobbá téve az életét. Viszont emberek filléres órabérben százmilliós tételekben gyártják az eszközöket, amik hogy, hogy nem, szinte pillanatok alatt avulnak el, helyet és igényt teremtve az újabb stációnak. Lehetőséget a mély zsebeknek vagy az eladósodásnak is. Nem, nem gondolom, hogy amárkák irányítják a modern, fogyasztani képes embert. Ez így ökörség. Erős befolyás persze van, és számos erre nyitott ösztönlény is, de ahány ember, annyiféle motiváció. És döntés.”
Két, egymástól elszigetelődő globális technológiai blokk van kialakulóban: egy amerikai és egy kínai vezetésű. A két nagyhatalom különféle módszerekkel erősíti a saját közösségi oldalait, keresőjét és technológiai óriásait.
Kell-e félnünk a mesterséges intelligenciától? Mi, emberek rendelkezünk-e felette? Elveheti-e a munkánkat? Milyen etikai kérdések merülnek fel az MI kapcsán? – szakértőt kérdeztünk.
Az ukrajnai harcok és a gázai konfliktus az emberiség történetében az első olyan háború, amelyben a mesterséges intelligencia által irányított fegyverek jelentős szerepet kapnak. A hadviselésben valami új kezdődött, semmi sem lesz már úgy, mint régen. A gépek vezérelte harcra – ami, ha lehet, még az eddigieknél is könyörtelenebb – a tudósok hiába figyelmeztettek: a gyilkos robotoknak az ember nem tud ellenállni.
Európa lemarad a mesterséges intelligenciáért való versenyben, de a hagyományos tudás oktatására továbbra is szükség van – vallja Edoardo Rafiotta olasz jogászprofesszor.
Bár a technológiai fejlődésre hajlamosak vagyunk úgy gondolni, mint ami a tudományból ered, a technikai újítások jellemzően megelőzik a tudományt. Az új technológiák elterjedését nem gazdasági tényezők magyarázzák: azért vezetjük be őket, mert lehetőségünkben áll – ott is, ahol semmi szükség rájuk.
Az új közvélemény-kutatás szerint az EU-s polgárok lesújtó véleménnyel vannak az Európai Bizottság munkájáról. A válaszadók 63 százaléka szerint a testület munkája elégtelen. Ursula von der Leyen mindenesetre az újraválasztását kéri.
A dortmundi együttes kiváló védekezéssel és Nicklas Füllkrug góljával legyőzte francia ellenfelét, egy az eredmény ellenére kifejezetten izgalmas mérkőzésen.
A baleset következtében az autópálya mindkét forgalmi sávját a belváros irányába lezárták.
