Hogyan semlegesítheti Európa az orosz gázfegyvert?

„Az EU gázfogyasztásának kb. negyedét szerzi be Oroszországtól (ez valamivel több, mint évi 100 milliárd köbméter). Ezért kb. 40 milliárd dollárt fizet. Tételezzük fel, hogy az EU mindkét számot nullára akarja csökkenteni 2025-re. Ezt a gázfogyasztás csökkentésével, a cseppfolyós földgáz (LNG) importjának növelésével és a haza nemkonvencionális gáz termelésével meg is tudná tenni.

1. A gázfogyasztás csökkentése

Az EU gázfogyasztása az áramtermelésben már most is erősen csökken, az olcsó szén miatt (ami részben az olcsó amerikai gáz következménye, ami ott kiszorítja a szenet). Ez a széndioxid-kibocsátás szempontjából ugyan kedvezőtlen folyamat, de rövid távon ad némi rugalmasságot Európának. Jobb módszer lenne a meglévő német atomreaktorok újra üzembe állítása, mint Nick Butler is javasolta. A 10 éves időhorizonton a növekvő nap- és szélenergia felhasználás képes lesz a gáz egy részét kiváltani, és ez a folyamat amúgy is valószínű, ahogy ezek az energiaforrások egyre olcsóbbá vállnak. Tegyük fel, hogy az EU-ban 30%-kal lehet csökkenteni a gázfelhasználást az áramtermelésben és 10%-kal az ipari és lakossági felhasználásban a megújulókkal, hatékonyabb erőművekkel és hőszigeteléssel. Ez egyébként nem túl merész szám.

(...)

3. Hazai kitermelés növelése

Eddig elég jelentős lakossági és politikai ellenállás volt a palagázzal szemben Európában. Ez valószínűleg meg fog változni, most hogy az orosz gázimport ilyen problémásnak látszik. De a termelés növeléséhez idő kell, tehát konzervatívan tételezzük fel, hogy az európai palagáz (és mondjuk a hagyományos kitermelés kedvezőbb adóztatása) arra lesz elég a következő 10 évben, hogy az Európai kitermelés csökkenését megakadályozza. Ez a gáz hosszú távon valószínűleg olcsóbb lehet, mint a jelenlegi importárak, és az adókat is az európai kormányok szedik be utánuk. És a 10 éves időhorizonton túl nagyon komoly mennyiségek jöhetnek ebből a forrásból.”