Jó napom volt. Megírom

„Rám mosolygott a szerencse. Egy nagyon közeli gimnáziumba kerültem. Itt megismerkedhettem történelemtanár, illetve vegyészmérnök közmunkás kollégámmal. A tanári előtt a több órás csendes üldögélés során, miközben szemléltük a minket méregető tanárok és diákok jövését-menését, nagyon sok mindent megbeszélhettünk. A nap végére még egy relatíve csendes helyet is sikerült találnunk magunknak a könyvtárban. Így legalább a tanároknak sem kellett folyamatosan azzal a valósággal szembesülniük, amiről esetleg nem akarnak tudomást venni. Arról nem is beszélve, hogy a középiskolás diákok, akik történetesen érettségi és pályaválasztás előtt állnak, még nem eléggé alkalmasak/érettek arra, hogy helyesen tudják értelmezni mindazt a pozitívumot és jövőbeni perspektívákat, amit a diplomás közmunka kínál számukra (pl. szórólapok rendezése) a Vezérünk által elképzelt munka- és tudásalapú társadalomban. Óvni kell őket az esetleges negatív kisugárzásoktól, nehogy elveszítsék hitüket abban a fényes jövőben, amely nekik készül – már amennyiben mégis a diploma, és nem a betanítottmunkás-lét mellett döntenek.

Mindent összegezve jó, élményekben és tapasztalatokban gazdag napom volt. Vétek lett volna, ha ezt elmulasztom megírni. A Nemzet és a Vezér talán meg sem bocsátja. Így azonban reménykedem abban, hogy országszerte a sok-sok tízezer diplomás közmunkás talán nagyobb örömmel megy majd nap mint nap munkába. Átérzi az április 30-áig, vagyis a választások eredményhirdetéséig tartó helyzetének minden súlyát és felelősségét, és tevékenyen hozzájárul a centrális erőtér pozitív energiáinak folyamatos megújulásához.”