Árfolyamgát újratöltve?

„Külön érdekesség, hogy a szaktárca államtitkára immár nem is említi az elvek között – a devizaalapú jelzáloghitelek havi törlesztőrészletének »jelentős csökkentése«, a törlesztőrészletek kiszámíthatóvá tétele hosszú távon, valamint a devizahitelesek nem járhatnak jobban, mint a forintban hitelt felvevők – a devizahitelek kivezetését. Utóbbi pedig kultikus jelentőségű: hatalmas – piaci szempontból egyébként pozitív – elmozdulást jelezhetnek a kormányzat céljaiban. Úgy tűnik, a kabinet számára nem feltétlenül cél a devizahitelek »kivezetése«, sokkal inkább az: a devizaárfolyamok mozgásából származó kockázatot a hitelesek ne érezzék. Vagyis elképzelhető, hogy a jegybank által korábban felkarolt, a futamidő végéig tartó és gyűjtőszámla nélküli árfolyamrögzítést részesíti előnyben a kabinet. Tulajdonképpen ez az árfolyamkockázat megszüntetése mellett törlesztőrészlet-csökkenést is hozna a kölcsönnel bíróknak, ám nagy kérdés: ennek költségeit és a jövőbeni árfolyamkockázatot ki viselné? Közben a piaci elemzők és alapkezelők arra számítanak, hogy a kormány néhány év alatt egy úgynevezett árfolyamgátas konstrukció keretében forintosítaná a devizahiteleket.

Akárhogyan is alakul, a magyar állam finanszírozása és a magyar gazdaság szempontjából üdvözlendő lenne, ha nagyjából érintetlen maradna a jegybank devizatartaléka (nemzetközi tartalék), illetőleg a forint árfolyama sem szállna el.(...)

A valódi problémának, vagyis az úgynevezett devizahiteles-csapdának az alaptétele nem lehet más, mint hogy egy piacgazdaságban az adósnak fizetnie kell. Miután azonban jövőre országgyűlési választások lesznek, sajnos nincs azon semmi csodálkoznivaló, hogy egyre többen és hangosabban várják el – a »megégett« kölcsönfelvevők – az államtól, hogy oldja meg a helyzetüket. Bár annak kialakulásában maguk is minimum »társtettesek«. Miközben sok mindenért bírálható a kölcsönt folyósító hitelintézet, az állami pénzügyi mecenatúrából pedig a jegybank, a PSZÁF, végső soron nem az állam, hanem maga az adós írta alá a hitelszerződést. De a politikai nyomás hatalmas, és a kicentizett költségvetésben nincs fedezet az állami segítségre, így az állam megpróbálja áthelyezni a terheket a bankokra.”