Mesterházy és szopóálarc

„Mesterházy Attila házhoz ment a pofonért. Szépen beállt azon liberális alakok közé akik egyszer már elbuktak, akiket egyszer már egy százalék alá küldtek a választók. Ezeket az embereket persze mindez egy cseppet sem zavarja. Pofátlan módon állnak oda minden megmozdulás élvonalába és személyükkel le is jártnak minden kezdeményezést. Ugyan ki a fene kíváncsi pár száz fanatikuson kívül ma Gyurcsányra, Kunczéra, Ungárra, Kónyára, Fodorra vagy Bajnaira? Éppen az utóbbi aduász égett akkorát az elmúlt évben, mint a Reichstag. Nem igaz, hogy ők mindezt nem látják. Nagyon is látják, sőt csak ők látják csak igazán. Tökéletesen tisztában vannak vele, hogy jelentős részben az ő ügyködésüknek köszönhetően négy újabb ellenzéki év következik. Ebben az újabb négy ellenzéki évben pedig kell nekik a politikai és anyagi egzisztenciát biztosító képviselői hely. Az MSZP pedig asszisztál, ostoba módon asszisztál mindehhez az olcsó komédiához. Szóltunk, figyelmeztettük őket, hogy nem szabad közösködni velük, ők mégis megtették.

Mi fog történni az előttünk álló (hó)napokban? Az, hogy Gyurcsány Ferenc szépen tollba fogja diktálni a 2014-es választási részvétel legapróbb részletei is az MSZP-nek. Aki nem hiszi az újból csalódni fog. Az MSZP hagyja magát a liberális kényszerpályára erőltetni. Igen, egy politikai törpe orránál fogva vezet egy óriást, aki maximum morog, ha a politikai életünk egyik leggázabb alakja ráerőltetni a szopóálarcot. Az MSZP-nek nem a DK ötszáz fős demokratikus B-közepét kellene megszólítania, hanem a bizonytalanok milliós táborát. Azzal, hogy Mesterházy egy színpadon, Gyurcsány házi közönsége előtt lépett fel a bukott miniszterelnökkel, saját magának ártott a legtöbbet.”