Kartell

„A legutóbbi időkig szigorúan őrzött kommunikációs zárak védték a globális pénzhatalmi rendszer gátlástalanságát és cinizmusát, vagyis a közbeszédben tabunak számított minden, ami erről szólt. Miközben azt hazudták, hogy senki nem tud semmit, valójában mindenki tudott mindent. Ennek egészen egyszerűen az volt az oka, hogy az uralkodó neoliberális társadalom és gazdaságfilozófia alapvető dogmája szerint a piac az emberi történelem legkitűnőbb önszabályozó mechanizmusa, amelybe nemcsak, hogy nem kell, de nem is szabad beavatkozni. És a piac szereplői pedig mindig talpig becsületes lovagok, szemben az állammal, ahol minden ócska és korrupt. És persze, mint tudjuk, »az állam a legrosszabb tulajdonos«, és ennél rosszabb már csak szabályozói szerepkörében lehet. A Washingtoni konszenzus néven elhíresült globális gazdaságpolitikai alkotmányban a »liberalizál, deregulálj, privatizálj« parancsa nagyon jól körülírja azt a globális »államellenes összeesküvést«, amelyet a világ urai a nemzetállamok ellen szerveztek. Az államot mind tulajdonosi, mind szabályozói szerepében meggyengíteni kívánó globális pénzhatalmi rendszer jó munkát végzett, hisz a köztudatban vagy inkább a „köztudatlanságban” az állam azóta is a legfőbb rosszként tételeződik. Az elmúlt öt év globális válságörvénylései azonban lassan mindenki számára világossá teszik, hogy a pénzhatalmi rendszer gátlástalan, pusztító hatalmának megfékezése a szó szoros értelmében létkérdéssé vált. Bár ez nem lesz egyszerű feladat, de hogy nem is teljesen lehetetlen, azt néhány fejlemény látszik bizonyítani. Folyik a vizsgálat például az Egyesült Királyságban és nemzetközi szinten is a devizaárfolyamok feltételezett manipulációjának ügyében. A nyomozás fókuszába került a legnagyobb bankok devizabrókereinek egy csoportja, amely Kartell néven működtetett chatcsatornát. Többek között a Barclays, a Citigroup és a Royal Bank of Scotland vezető devizabrókerei is tagjai voltak ennek a csoportnak, amelynek tevékenysége most a hatóságok látókörébe került. A feltételezett devizaárfolyam-manipulációs ügyben terminálokon keresztül folyó csevegések közben a vizsgált hároméves időszakban a szereplők fontos információkat osztottak meg egymással arról, hogy éppen milyen pozíciókat nyitottak, milyen nagyobb ügyfélmegbízásaik voltak, és közvetlenül a fontos záróárfolyamok kialakulása előtt ezen információk birtokában kötöttek üzleteket.

Az ügyben érintett bankok listája időközben többször is változott, leginkább azért, mert a kereskedők időközben néha munkáltatót váltottak, így került a nyomozás látókörébe a svájci bankóriás, a UBS is.

A hatóságok most vizsgálják, hogy az üzenetek tartalma elegendő lehetett-e ahhoz, hogy befolyásolják a piaci árfolyamokat az adott időszakban.”