Lincoln árnyékában

2013. január 29. 12:20

Lincoln cselekedetei nélkül nem születnek meg Martin Luther King tettei, King szavai nélkül nincsenek Barack Obama elnöki döntései.

2013. január 29. 12:20
Lakatos Judit
Kitekintő

„Barack Obama második elnöki beiktatását az »Amerika jövőjébe vetett hit« kísérte végig. Akár az elhúzódó válságra adott válasz is szülhette volna a tematikát, azonban egészen mást takart az ünnepségsorozat címe. A szervezők hivatalos indoklása szerint 150 évvel ezelőtt helyezték el a Capitolium kupoláján levő Szabadság-szobrot, amelyre azóta is a demokrácia és egység jelképeként tekintenek az Egyesült Államokban. Csakhogy 1861-ben, amikor Abraham Lincoln hivatalba lépett, az épület félkész dómja óhatatlanul inkább az ország polgárháborús kettéosztottságára emlékeztetett. Nem véletlenül szorgalmazta az elnök a kupola befejezését. Ha ugyanis a Capitolium nem épül fel, lényegében az Unió gondolata is elveszett. Amikor az amerikai polgárháború következtében leállt az építkezés, a munkások fizetség nélkül tovább dolgoztak. A felszabadított rabszolgák ingyen folytatták tevékenységüket az építkezésen, így 1863 két jelentős esemény miatt is emlékezetes maradt. Januárban elfogadták az Emancipációs kiáltványt, amelyik a konföderációs (az Unióból kivált) államokban felszabadította a rabszolgákat, és a rabszolgaság későbbi teljes megszűnéséhez vezetett, decemberre pedig helyére került a Capitolium csúcsdísze is. 

150 évvel később, Amerika első afro-amerikai elnöke éppen másodszorra tette le hivatali esküjét Lincoln bibliájára helyezve kezét a Capitolium előtt. A gesztus azonban jóval több volt, mint az elnöki beiktatásokon megszokott hagyomány vagy szimbolika. A beiktatás napja idén ugyanis éppen Martin Luther King Jr. emléknapjára esett. Lincoln cselekedetei nélkül nem születnek meg Martin Luther King tettei, King szavai nélkül nincsenek Barack Obama elnöki döntései. Abraham Lincoln, részben akaratán kívül, elindított egy folyamatot, ami generációk életét változtatta meg, holott ő elsősorban a nemzet egységét szerette volna megőrizni. Mégis sokkal inkább a rabszolgaság eltörléséhez kötik nevét. Miközben magánemberként mélységesen ellenezte a rabszolgaságot, tisztában volt azzal, hogy elnökként elsődleges feladata a nemzet egyben tartása volt, bármi áron, egy olyan időszakban, amikor az ország megosztottsága fenyegette mindazt, amit az alapító atyák megalkottak.”

az eredeti, teljes írást itt olvashatja el Navigálás

Összesen 18 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
fran
2013. január 29. 22:48
Nem tudom, hogy a szerző mit figyel, de épp arról van szó Amerikában(USA) Obamának éppen nem sikerült a két oldalt közelebb hozni egymáshoz. S a remény jelszava is eltűnt.
slomovicz
2013. január 29. 15:45
Mindjárt elalélok a gyönyörtől. HUUU... Ámerika a demokrácia mintaképe...Huuu.. Nincs sohasem egyetlen igazság Lincoln kapcsán sem. Mintha lett volna ott némi polgárháboru- részben a kérdés kapcsán. Lincoln utálta az indiánokat? Nincs egyedűl ezzel. :-) Talán mert okot adtak rá.:-)
Öreg
2013. január 29. 14:55
Jó lenne, ha ismernénk egyetlen döntését, azon kívül, hogy döntött a Nobel díj átvételéről....
Soma
2013. január 29. 13:50
Egy kicsit bővebb volt a nélkülözhetetlenek tábora......
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!