Az kiabál, akinek a háza ég

„Persze legyünk sportszerűek, tartsuk fenn Balavány kollégánál a tévedés lehetőségét, az MTI-nél meg az ártatlanság vélelmét. De akkor miért nem elégséges a közzétett cáfolat? Miért kell egy közintézménynek közpénzből perrel fenyegetni egy magánembert? Talán csak nem azért, mert az előbbinél most rögtön kéne a vádakra rácáfolni, az utóbbinál viszont csak hónapok múlva? Addig az ügy elül, a közintézmény a mi adóforintjainkból bírja a pereskedést akármeddig, a bepereltnek meg hátha rámegy a pénze, idegrendszere, mindene. S egy perindítással remekül elleplezhető akár az érdemi, ténybeli cáfolat hiánya is. Belénessy Csaba a jelek szerint perelni szeret, meg az MTI-bíráló Népszabadságnak címzett sértődött, frusztrált levelet írogatni. A NER-média ingerküszöbe elég alacsony. Meg egyáltalán: el tudjuk képzelni, hogy a BBC perrel fenyeget egy bloggert vagy publicistát a csatornáról alkotott lesújtó vélekedése miatt?

De az MTI csak a jéghegy csúcsa. Ott van a Cohn-Bendit kárára elkövetett köztévés riporthamisítás, valamint a Lomnici-retusálás, az Opera előtt magából és intézményéből is hülyét csináló MTV-riporter, s lehetne még sorolni. A NER-rezsim médiajogászait és jogszolgáltatását ismerve aligha lehetnek illúzióink. Ahogy a honi sajtóperek életidegen gyakorlatáról se. Rosszindulatú jogértelmezéssel bele lehet kötni egy nem elég precízen megfogalmazott mondatba, egy elírásba, egy jelentéktelen részletbe, akármibe. De egyvalami a legkacifántosabb paragrafus-nyüvéssel sem tagadható: egyre több konkrét jel utal arra, hogy közmédia vastagon, tendenciózusan elfogult a hatalom javára, s az ellenzék kárára. Balavány György posztjai is erre mutattak rá. S ezen a lehangoló tényen semmiféle per vagy ítélet nem változtat. Pedig ideje volna.”