Nemzeti Tantervhivatal

2012. április 14. 12:52

Ne legyen irodalom a középiskolában? Legyen, de ne így. Ne kánonnal, kötelező olvasmányokkal, házi feladattal.

2012. április 14. 12:52
Papp László Tamás
Hírszerző

„Mi van? Ne legyen irodalom a középiskolában? Legyen, de ne így. Ne kánonnal, kötelező olvasmányokkal, házi feladattal. Váltsa fel ezt valamilyen elemző összefoglaló, szemelvénytár, kedvcsináló ízelítő-kóstoló, amiből minden diák alapszintű vizsgát tesz. Érettségizni meg csak annak kelljen belőle, aki ilyet szeret. Fokozom az eretnekséget: ne is legyenek kötelező érettségi tantárgyak. Legyen három-négy tárgy, amiből érettségizni kell, de hogy melyekből, azt döntse el a diák. Ez volna az első felnőttként hozott döntése. S hogy ne csak a humán értelmiséget és pedagógiát cseszegessem: a mai napig életem legfeleslegesebb, legfrusztrálóbb élményének tartom, hogy négy évig kellett középfokú geometriát, algebrát, trigonometriát, kombinatorikát tanulnom. Miközben akkor is tudtam, hogy a négy alapműveleten, az SZJA-bevallás kitöltéséhez szükséges tudáson kívül soha a büdös életben nem lesz szükségem a matematikára. Mégis ott szenvedtünk, kínlódtunk, rettegtünk én meg a többi humán beállítottságú gyenge matekos. Ismerős? Pótvizsga, korrepetálás, gyomorideg az érettségin: ha megbukunk, a felvételire se mehetünk. Oszt miért? Mire jó ez? S miben különbözik a kötelező orosztól vagy a sorkatonaságtól? Szépreményű fiataloknak, illetve szegénysorból felemelkedni akaró diákoknak hány ezer órája megy el teljesen felesleges dolgok kényszerű bemagolására?”

az eredeti, teljes írást itt olvashatja el Navigálás

Összesen 60 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Zokni
2012. április 16. 08:35
Ez egy közhely: "soha nem lesz rá szükségem". Amennyire tudom, az iskolában a tanultaknak a töredékét képes megjegyezni a túlnyomó többség. Akár szeretik, akár nem. (Nyilván az előbbiből több marad meg...) Ráadául ennek ellenére úgy néz ki, hogy a jelenlegi NAT javaslat szerint óriási mennyiséget készülnek rázúdítani a tanoncokra. Elfelejtve a pedagógiai felismerést, hogy a fenti TÉNY miatt, inkább a tanulás készségére, egyáltalán a képességek fejlesztésére, alkalmazkodásra kell nevelnie egy tanintézménynek. Persze abban utaznak, hogy korlátozzák az oktatási lehetőséget a szegényebb rétegek számára, mert a nemzet felemelkedését Orbán a segédmunkások munkával való ellátásában látja...
Grüezi
2012. április 15. 03:17
A tanulást sajnos legtöbbször az alkalmatlan tanárok utáltatják meg. A módszerváltásnak hála a tanárszakma megbecsülése mélyponton van minden szempontból (anyagi, erkölcsi, közbiztonsági). Ennek megfelelően bizonyos szakokon (termtud, matek, info) csak az megy tanárnak aki egyébként nem boldogulna a keményebb elméleti tárgyakkal, alkalmasság ide vagy oda... Aztán ettől várjuk, hogy szerethetően adjon elő egy tárgyat?
Robinzon Kurzor
2012. április 14. 20:04
A kommenteket átfutva az látszik, hogy a szövegértési készségekre viszont valóban sokkal több energiát kellene fordítani.
Robinzon Kurzor
2012. április 14. 20:02
A kevesebb néha több. Ha mennyiségileg kevesebb "tudást" akarnának beletuszkolni a gyerekeink fejébe, de másképpen, legfőképpen differenciáltabban és az érdeklődésüket, motivációjukat fenntartva, akkor a végén több és használhatóbb tudás lenne a fejükben.
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!