A bankár szinte szitokszóvá lett

2011. december 23. 09:27

Számomra valóban érthetetlen, hogy miért lehetett még Janka néninek is felajánlani a svájcifrank-alapú hitelt? Interjú.

2011. december 23. 09:27
Radovan Jelasity
Origo

- A bankok és a kormány most aláírtak egy növekedési paktumot is, ami elvileg ösztönözné a bankokat a hitelnyújtásra. Mit vár a megállapodás ezen pontjától?

- Ráolvasással nem lesz több hitel és nem lesz növekedés sem. Jövőre szerintem jó számokkal számol a kormány, csak épp rossz előjellel. Megértem, hogy minden pénzügyminiszternek az az álma, hogy kinője a problémákat, hogy a gazdasági növekedéssel és a költségek szinten tartásával kezelje a helyzetet. Én is sokkal szívesebben nyitnék új fiókokat! De most semmi más nem reális, mint hogy át kell ülni a másik oldalra és megnézni, hogy a költségeket hol lehet csökkenteni. Ez másféle munkát követel, más hozzáállást.

Természetesen lesznek bankok, amelyek többet tudnak majd hitelezni, de a rendszer egészét tekintve az nem megy, hogy egyszerre csökkenjen a hitel-betét arány és közben nőjön a hitelezés. Ráadásul az ember sosem tudhatja, mit hoz a holnap. Az Erste korábban az egyik legaktívabb hitelező volt Magyarországon, és most éppen ezért kárhoztatnak minket. Egyszer azt halljuk, hogy nem lett volna szabad ennyit hiteleznünk, másszor meg azt, hogy adjunk több hitelt. Elég fura helyzet ez.

- Nyilván nem csak a volumen, hanem a minőség is számít. A kritikák szerint a bankok túl laza feltételekkel adtak mindenkinek devizahitelt. Ön szerint hibás termék a devizahitel?

- A devizahitel az utóbbi 20 év monetáris és gazdaságpolitikájának a közös terméke, amelynek az eredménye a magas infláció volt, mert a gazdaságpolitika úgy gondolta, hogy az segíti a céljai elérésében. Éppen ezért az »olcsó« devizahitelek 5-6 százalékos kamattal jelentették a »megoldást«. Másrészt az is igaz, hogy a szabályozás is túl liberális volt: számomra valóban érthetetlen, hogy miért lehetett még Janka néninek is felajánlani a svájcifrank-alapú hitelt? És miért kellett volna Janka néninek megértenie, hogy mi a carry trade? (...)

- Közel fél éve van újra Magyarországon és tölti be az Erste elnök-vezérigazgatói posztját. Mi volt eddig a legjobb és a legrosszabb élménye magyar bankárként?


- Olyan most a légkör Magyarországon, hogy a bankár szinte szitokszóvá lett. Ez rossz élmény. Az is rossz élmény, hogy a magyar bankárok nem akarnak semmiről semmit mondani és a véleményüket nyíltan vállalni. Nem tudom, miért, talán bűntudatuk van, de szerintem sokkal többet, sokkal nyíltabban kéne beszélni. Az is rossz élmény számomra, hogy milyen alacsony itthon a pénzügyi kultúra foka. Legalább olyan alapösszefüggéseket értenie kéne mindenkinek, hogy ha nincs betét, akkor hitelt sem tudunk miből adni. Vagy azt, hogy ha az árfolyam felmegy 180-ról 210-re, akkor senki sem tett zsebre 30 forintot.

Szintén negatív élmény, hogy szinte mindenki be van skatulyázva. Ha ennek az embere vagy, akkor mindig jót mondasz, ha meg annak, akkor mindig rosszat. Picit árnyaltabban kellene gondolkodni. Az viszont feltétlenül pozitív, hogy a válság hozzájárul ahhoz, hogy a bankrendszer és a gazdaság újra a földön járjon. Úgy gondolom ugyanis, hogy ami 2005 és 2008 között történt, az teljesen elrugaszkodott a valóságtól. A következő 1-2 év nem lesz könnyű, de a kiigazítás után talán már egy fokkal jobb lesz.”

az eredeti, teljes írást itt olvashatja el Navigálás

Összesen 46 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
mép
2011. december 23. 18:00
Az írás szerint nem tudjuk megérteni, hogy "ha az árfolyam felmegy 180-ról 210-re, akkor senki sem tett zsebre 30 forintot" Dehogynem. A 30 Ft -ot valaki zsebretette. Jó sejtés, hogy előre tudva, árfolyamot manipulálva. Őt kellene napvilágra hozni, nevén nevezni. És eddigi lehetőségeitől megfosztani.
novara
2011. december 23. 17:46
Ha senki nem keresett az árfolyamon,akkor csak pár kérdés: 1.mondjuk valaki 140HUF árfolyamon vette fel hitelét.Miért fizet 3x-os törlesztőt,mikor az árfolyam még a mostani sz@ron sem a duplája az akkorinak? 2.a Simor-i MNB kimutatása szerint sosem volt annyi CHF valutában Magyarországon,mint a kihelyezett hitelállomány alapján kiszámolták? 3.CHF alapu hitelét mindenki forintban kapta,és csak abban törlesztheti.Ha ez nem plusz biznisz a bankoknak,akkor miért nem engedik a CHF-ben való törlesztést?Az átváltáson még akarnak keresni? Persze,hogy szitokszó a bankár.Egy dolog a hitelezés,és másik az elvtelen,pénzhajhász átb.szás. Azonban az is igaz,apróbetű ide-oda,sehol nem hallottam olyan hitelfelvételről,ahol a felvevő fejéhez pisztolyt nyomtak volna...
Agricola
2011. december 23. 15:38
„Másrészt az is igaz, hogy a szabályozás is túl liberális volt: számomra valóban érthetetlen, hogy miért lehetett még Janka néninek is felajánlani a svájcifrank-alapú hitelt?" Ha Radovan Jelasity úr, aki közel fél éve van újra Magyarországon és tölti be az Erste elnök-vezérigazgatói posztját őszinte lenne, bevallhatná az olvasóknak, hogy minden hitelügylet profitot hozott a bankok számára. „ a devizahitelezés elszabadulásáért legalább annyira tehetnek az egymást legyőzni akaró bankok, a fogyasztási mámorba süllyedő lakosság, mint a vészjelzéseket figyelmen kívül hagyó kormányok.” Az anyagi ösztönzés (Lenini) elve, képes elvarázsolni még a legkitűnőbbnek tartott pénzügyi szakemberek gondolkodását is: Maga a híres-nevezetes Surányi György, a CIB elnöke 2004 novemberében megvédte a valutaalapú kölcsönnyújtást, azt hangsúlyozva, hogy a hosszú távú hiteleknél – így a lakáshiteleknél – nincs súlyos kockázat. Hasonlóan vélekedett 2005-ben Erdei Tamás, az MKB vezetője, vagy 2006 nyarán Patai Mihály, a HVB vezérigazgatója – a Bankszövetség jelenlegi elnöke. Mindketten azt hangsúlyozták, hogy a magas kamatú forinthitelekkel szemben jobb, érdemesebb devizában eladósodni. A Raiffeisen egyik vezető beosztású munkatársa szerint az állásával játszott az a bankvezető, aki óvatoskodott, nem teljesítette az eladási célterveket, és emiatt visszaesett a pénzintézet piaci részesedése. „A bankok nem makrogazdasági kutatóintézetek, nem szociális intézmények, hanem úgy működnek, mint egy bolt, amelyik el akarja adni az áruit, és ha van rá kereslet, el is adja” – mondta az osztrák tulajdonú bank szakembere, hozzátéve, hogy a fiókvezetők fizetésének 30-40 százaléka is a teljesítménytől függött, az értékesítés alapján kapták a jutalékaikat. 2005-ben a Raiffeisen bank infantilis hirdetésében a hitelelbíráló kisasszony befogta a fülét, és énekelt, amikor a kölcsönért folyamodó házaspár a havi fizetéséről szeretett volna beszámolni. „Minket nem a jövedelme, hanem az ingatlan értéke érdekel” – hangzott a válasszal egybekötött szlogen.
egysegelem
2011. december 23. 15:33
"Vagy azt, hogy ha az árfolyam felmegy 180-ról 210-re, akkor senki sem tett zsebre 30 forintot." Hat ez az, amit tenyleg kevesen fognak fel, hogy attol, hogy felment a frank ara, a bank semmivel nem jart jobban, mert azt neki vissza kell valtania, mielott o is torleszti a sajat hitelet.
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!