Pártszavazás után, értelmezési harc előtt

2011. június 28. 17:08

A pártszavazás után továbbra is bizonytalanság jellemzi majd az MSZP belső életét.

2011. június 28. 17:08
Böcskei Balázs
IDEA

Ma ugyan lezárul az MSZP pártszavazása, azonban az eredmény és annak értelmezése kapcsán a párt első vonalbeli politikusai között várhatóan napokig tartó értelmezési harc kezdődik. A pártszavazás eredményességének megítélése a részvételi adatok napvilágra kerülése után sem lesz egyértelmű, a legnagyobb ellenzéki párt tagjainak valós létszámáról ugyanis nyilvános vita zajlik. Ez a bizonytalanság pedig alapvetően meggyengítheti „a pártszavazás elbukott” és a „pártszavazás sikeres volt” retorikáját egyaránt.

Az Intézet a Demokratikus Alternatíváért (IDEA) elemzése szerint a pártszavazás után továbbra is bizonytalanság jellemzi majd az MSZP belső életét. Az egység megteremtésére irányuló kongresszusi szándék két feltétel teljesülése esetén eredménytelenek bizonyulhat: egyrészt, ha a pártszavazáson valóban – egyelőre a sajtóban „félidei” adatként megjelent – több mint ötezren vesznek részt, másrészt, ha a résztvevők jelentős része igennel válaszol a kérdésekre. Utóbbiak teljesülésével Gyurcsány Ferenc és platformja megerősödhet pozíciójában, már amennyiben a párt vezetői nem képesek felmutatni az eddig csak a kifelé irányuló kommunikációjukban létező 32 ezer párttagot.

Nem ügydöntő, hanem véleménynyilvánító 

A pártszavazás nem ügydöntő, azaz politikai értelemben igen, a szervezeti logika mentén azonban nem értelmezhető a bukás és győzelem fogalma.1 Amennyiben az első – de nem végleges – információként megjelent közel ötezer tag jelentős része a Demokratikus Koalíció (DK) kérdéseit támogatja, úgy – bár az nem kötelezi politikai és szervezeti lépésekre a párt döntéshozói fórumait – gyengül a jelenlegi elnökség legitimációja. Egy olyan párt esetében, amelynek a vezetés által kommunikált taglétszáma nem bizonyított, és emellett több ezer tag a jelenlegi pártvezetés ellenében foglal állást – márpedig az „igen” szavazás üzenete ez lenne –, az eredményesség kritériumainak (azaz hogy a párttagok 50 százaléka voksoljon, és a résztvevők 50 százaléka ugyanazt válaszolja az egyes kérdések esetében) nem teljesülése még nem erősíti meg az egységet. A „néma többség” hangjának hiánya ugyanis kérdésessé teszi, hogy valóban létezik-e a 32 ezer párttag.

Számháború a párttagokért

Az MSZP 2010-ben jelentős választási vereséget szenvedett, és azzal párhuzamosan a pártszervezet és az infrastruktúra is folyamatosan amortizálódott. Mindez a jelenlegi pártszavazás megszervezésében is megmutatkozott, annak területi lebonyolítása is alapvető infrastrukturális nehézségekbe ütközött. A tagság létszáma az utóbbi években folyamatosan csökkent, ez a problematika folyamatosan belső napirenden volt. A párton belüli tendenciák (például kilépések, tagdíjfizetések elmaradása, elhalálozások) nem teszik egyértelművé a párttagok létszámát, azaz ebből a szempontból sem értelmezhető a bukás/győzelem értelmezés. A végeredmény interpretációját tehát nem a „ki nyert, és ki veszített? kérdése, hanem a következmények felől kell elvégezni.

Vesztes/győztes helyett cselekvőképes/bizalmat vesztő
Amennyiben abból az adatból indulunk ki, hogy a kedd reggeli, nem végleges számok szerint – azaz ennél várhatóan több lesz – közel ötezer párttag vett részt a szavazáson, úgy rögzíthető, hogy a párttagságnak körülbelül ekkora része tekinthető politikailag aktívnak, hiszen a nemmel szavazás lehetősége is adott volt. Elek István a HVG Online-on így fogalmazott: „Ha viszont mégis elmegy legalább a tagság többsége, és ezáltal érvényes lesz a pártszavazás, nehéz elképzelni, hogy a résztvevők többsége ne igennel szavazzon Gyurcsányék kérdéseire”2. Elemzői szempontból tehát a párttagok létszámából nem indulhatunk ki, hiszen az egyik oldal 32, a másik (a DK) ezzel szemben 12-15 ezer taggal számol. A fentiekből az következik, hogy 32 ezer tagja minden bizonnyal nincs az MSZP-nek, de a 12 ezres számmal kapcsolatban is komolyabb bizonyításra lenne szükség.

A kiindulási pont ezért az, hogy mit jelent a pártszavazást kezdeményezők számára több ezer MSZP-n belüli „szavazó”. Amennyiben a párton belüli DK-tagok többszöröse szavazott igennel, az a DK politikájának erős és számszerűsíthető párton belüli támogatását jelentheti. Az alsó végeken erősödhet a jelenlegi pártvezetéssel szembeni politikai ellenállás. Ennek következménye, hogy Gyurcsány nemcsak kommunikációs előnyét tartotta meg – azzal, hogy a médiaérdeklődés középpontjában továbbra is ő áll a baloldalon –, hanem bizonyíthatja párton belüli cselekvőképességét is. Egy kérdéses létszámú párttagság körében kapott több ezer „igen” szavazat a kezdeményezőket megerősítheti, a jelenlegi vezetőkkel szemben pedig bizalomvesztést eredményez.

Nincs vége vagy mégis?

E szerint az MSZP a jövőben továbbra is két hatalmi centrum mentén működhet, amely „gyakorlat” tartósan megoszthatja a pártot, gyengítve az ellenzéki politizálás hatékonyságát, illetve kitolva a megújulási folyamatot. A helyzet megoldását ebben a helyzetben a pártszavazásban megfogalmazott kérdések3 gyakorlati megvalósítása jelentheti.

Összesen 19 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
darkman29
2011. június 29. 10:01
Lehet, megint meg kéne próbálkozniuk a lejárt szavatosságú levespor - májkrémkonzerv osztásos szavazatgyűjtéssel. Lenne tag megint. A szanyi frakció meg Tipliket osztogatna.
wartog
2011. június 29. 06:58
Ki fogtok bukni a parlamentből. Meg fogtok szűnni. Ti is tudjátok?!
marós
2011. június 29. 06:34
A maszop politikusai hasonlóan, Gábor Zsazsának tulajdonított mondáshoz, "mindegy , hogy mit mondanak rólad, a lényeg az, hogy a címlapon legyél", elmélet követői. A szavazás után jön az értelmezés, erre majd mindnyájan ráharapunk, és ez ilyetén folytatódik tovább egy újabb, teljesen értelmetlen témával.
kordonbonto
2011. június 29. 05:48
A harc nem mai találmánya a maszopnak. Ugyanis az elődei a 99,9 százalékos szavazattal ( mivel nem volt más ) rendelkező mszmp ben is dúltak a harcok és az egymás nyírása. Tehát mindez örökölt hatalom elmezavar. Nincs még egy olyan párt, ahol a hatalomért kivégeztetné társait vagy a lopott, sikkasztott lovéért lelője párttársát ( Csepel ). Tehát ezek mindenre képesek a hatalomért és ezért jobb ha csak osztódással szaporodnak.
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!