Csehországban az árak gyorsabban közelítenek az uniós átlaghoz, mint a bérek

Míg 2004-es uniós csatlakozáskor a csehországi életszínvonal az uniós átlag 69 százalékának felelt meg, mára 83 százalékra emelkedett. A statisztikai adatok azt mutatják, hogy az EU 28 tagállama közül Csehországban a legalacsonyabb a szegénységi küszöb alatt élők aránya, mintegy 9 százalék.

Ami a béreket illeti az utóbbi két év gyorsabb növekedése ellenére a csehek továbbra is jóval kevesebbet keresnek, mint nyugat-európai kollégáik és az EU-átlag. A 28-ak  évi nettó átlagkeresete 2017-ben már meghaladta a 25 ezer eurót, de Csehországban csak 10 ezer euró körül mozgott. A másik oldalon a csehországi keresetek magasabbak, mint a kelet-európai országok többségében. A csehországi vásárlóerő jelenleg a kimutatás szerint az európai uniós vásárlóerő 60 százalékának felel meg. 

A bérektől eltérően a csehországi árszínvonal már közelebb került az uniós átlaghoz: 2004-ben a csehországi árszínvonal az uniós átlag 58 százalékának felelt meg, jelenleg már 70 százaléknál tart. A csehországi élelmiszerárak az uniós átlag 83 százalékának, a ruházati cikkek és a lábbeli árai 93 százaléknak, az energiaárak pedig 87 százaléknak felelnek meg.

A cseh gazdaság az elmúlt másfél évtized alatt megerősödött, s elérte az átlagos uniós GDP 89 százalékát. 

A CVVM prágai közvélemény-kutató intézet legújabb felmérése szerint a csehek 68 százaléka elégedett az életszínvonalával, 2004-ben ez a mutató 62 százalék volt.

Csehország uniós tagságát az Eurobarometer 2019 tavaszi felmérése szerint a csehek 33 százaléka ítéli meg kedvezően, ami a 28-ak között a legalacsonyabb arány. A 2004-es csatlakozáskor ez az arány 41 százalék volt. A Csehország EU-csatlakozásáról megtartott népszavazáson viszont a választók 55,3 százaléka vett részt és 77,3 százalékuk a csatlakozás mellett tette le a voksát. Csehország kilenc további kelet-európai országgal 2004. május 1-jén lett az Európai Unió tagja.

(MTI)