A depressziós vagy szorongásos tünetek épp olyan gyakran fordulnak elő a közgazdász doktorjelöltek körében, mint a bebörtönzöttek között, azaz arányaiban ugyanannyi közgazdászhallgató mutat depressziós tüneteket, mint fogvatartott.
A Harvard Egyetem friss, 2018 novemberi tanulmánya amerikai közgazdász doktorhallgatók mentális és érzelmi egészségét tanulmányozta számos vezető amerikai egyetemről (Columbia, Harvard, Michigan, MIT, Princeton, UC Berkeley, UC San Diego és Yale), kilinikailag igazolt módszerekre építve.
A tanulmány eredményei szerint az amerikai hallgatók 18 százaléka mérsékelten vagy súlyosan depressziós (a háromszorosa az amerikai átlagnak). Az amerikai hallgatók 11 százaléka gondolt a felmérés előtti két hétben öngyilkosságra is.
A depressziós vagy szorongásos tünetek előfordulási gyakorisága a vizsgálatot végző harvardi kutatók szerint az amerikai közgazdászhallgatók között összehasonlítható a bebörtönzötteknél mérhető előfordulási gyakorisággal.
Ahogyan az általában jellemző, a hallgatóknál a depressziót az elszigeteltség és a magány érzése váltja ki. Ezek az élmények pedig annyira meghatározók a diákok esetében, hogy a felmérés szerint
Már tavasszal is jelent meg harvardi felmérés arról, hogy általában véve is jellemző a magasabb szorongás a közgazdasági mesterképzésben végzettekre. Ekkor a hallgatók egyébként létre is hoztak egy közös, egymást támogató önkéntes egyetemi csoportot.
A nők és a nemzetközi diákok esetében egyébként ennél még magasabb arányban mutatható ki a depresszió érzése. Érdekesség, hogy a megelőző két hétben öngyilkossági gondolatokkal küzdő hallgatók 26 százaléka az átlagosnál jobbnak ítélte meg a mentális jólétét.
Meglepő, hogy míg a teljes munkaképes korú népesség 63 százaléka úgy véli, hogy a munkája hasznos a társadalom számára, addig a közgazdasági doktorhallgatóknak mindössze 26 százaléka érzi azt, hogy mindig, vagy legalább az ideje nagyobb részében hasznos tevékenységet folytat.
A tanulmány kapcsolatot fedezett fel a hallgatók mentális egészsége és a munkájuk társadalmi hasznosságának érzete között. A kutatók feltételezik, hogy azon hallgatók mentális állapota sokkal jobb, akik úgy érzik, hasznos feladatokat végeznek napi munkájuk során.
A hallgatók 62 százaléka kifejezetten aggódik a munkája miatt akkor is, amikor nem dolgozik. Sőt, minden ötödik vizsgált hallgató túl fáradtnak érzi magát ahhoz, hogy a magánéleti helyzetével foglalkozzon vagy javítson azon. A közgazdászok 13 százaléka pedig azt mondta, hogy fontolgatja a PhD program idő előtti befejezését is.
A legtöbb megkérdezett diák bevallotta, hogy képtelen őszinte beszélgetést folytatni ezekről a nehézségekről az egyetemi professzorokkal (a munkájukat támogató konzulensükkel), például a karriercélok eléréséről, a munkaerőpiaci igények teljesítésére való felkészülésről és a saját tudományos kutatásának előrehaladásáról.
A Harvard Egyetem tanulmánya szerint
Míg az első évfolyamos diákoknak csupán 14,5 százaléka számolt be mérsékelt vagy súlyos depresszióról, addig a felsőbb évfolyamos hallgatóknak már 25 százalékánál volt ez tapasztalható.
Meglehetősen érdekes, hogy a hallgatók attól tartanak, hogy rossz benyomást keltenek a professzorokra és kétségeik vannak afelől is, hogy vajon tényleg színvonalas, eredeti ötleteik és elméleteik vannak. A tanáraikkal való konzultációk számát csökkenti, hogy sokan attól tartanak, hogy a konzulensükkel való előző találkozó óta nem haladtak előre érdemben a kutatásukban.
A tanulmány által vizsgált probléma nem új, a Harvard Egyetem például 2010-ben létrehozott egy „Center for Depression, Anxiety and Stress Research” elnevezésű intézményt, melynek munkatársai elkötelezettek a depresszió, a szorongás és az azzal kapcsolatos rendellenességek megértésében, illetve azok pszichológiai, környezeti és neurobiológiai okainak elemzésében.
A modern közgazdaságtan művelői elfelejtik, hogy tudományuk az erkölcsfilozófiából született. Bár a mai közgazdászok szinte kizárólag a matematika törvényeire hivatkoznak, a gazdaságról csakis a politika, a történelem, a vallás és a pszichológia összefüggéseiben lehet és érdemes vitázni.
Micheal O'Leary 2022-ben nem a megfelelő könyvet postázta Nagy Mártonnak.
A neki fenntartott területhez tartozik egy edzőterem, egy konyha, egy tévészoba és egy fürdőszoba, de ő levelezni akar.
Jó néhány iparágban, köztük az egészségügyben is több területen vehetik hasznát a szakemberek a mesterséges intelligenciának (MI). A folyamatos fejlesztésének és a különböző területeken történő tesztelésének köszönhetően újabban már a depressziót is képes hatékonyan felismerni az MI, akár MRI-felvételek elemzésével. Sőt, a kutatások szerint az okosóránk is képes előre jelezni a betegséget.
Kutatások szerint egyra nagyobb mennyiségű negatív hírt fogyasztunk, legyen szó akár háborúról, járványról, természeti katasztrófáról vagy a klímaválságról. Megnéztük, mindez, hogyan hat ránk.
A kismamák több mint 10%-át érinti. Utánajártunk a szülés utáni depresszió jelenségének!
Dubaj cáfolta, hogy mesterségesen kontrollálták volna az időjárást.
„Az egész romániai magyar politikát átszövi a külföldi pénz” – írta Tóta W. Árpád.
