A Neumann János Egyetem docense az új minisztérium gazdaságstratégiáért és -szabályozásért felelős államtitkáraként folytatja – jelentette be Palkovics László miniszter hétfőn. Portrénk.
György László oktatói-kutatói pályáját 2005-ben a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen kezdte, ahol tanársegédként, majd adjunktusként dolgozott, gazdaságpolitikát, külgazdasági politikát és nemzetközi politikaelméletet oktatott.
„Az egyetemen csakis gyakorlati háttérrel érdemes tanítani”
– írja már a Neumann János Egyetem docenseként az egyetemi bemutatkozó oldalán. Bevallása szerint ezért csatlakozott az ország első számú kormányzati tanácsadójához, a Századvéghez 2012-ben. Eddigi oktatói, kutatói és tanácsadói tevékenységét foglalja össze a 2017-ben megjelent Egyensúlyteremtés, a gazdaságpolitika missziója című könyvében, amelyben globális kontextusba ágyazva mutatja be a magyar gazdaságpolitika előtt álló kihívásokat. A könyv második kiadásánál jár és hamarosan angol nyelven is megjelenik.
2017 áprilisa óta a PADMA (a Magyar Nemzeti Bank alapítványa) igazgatójaként vett részt a Neumann János Egyetem építésében és az egyetemen létrehozandó új gazdasági képzések kialakításában.
Értelmiségi szerepfelfogása ismeretében érthetővé válik, hogy miért vállalta az államtitkári felkérést:
„Az értelmiségi nem az, akinek mindenre van egy kritikai észrevétele, hanem az, akinek mindenre létezik egy vagy több megoldási javaslata”
– fogalmazott könyve bemutatóján.
Az Innovációs és Technológiai Minisztérium felkért államtitkára Egyensúlyteremtés című könyvében kifejti, hogy a gazdaságpolitika célja az emberhez méltó életkörülmények biztosítása és fejlesztése, melyet jövőbeli munkája során elhatározásának tekint.
Ahhoz azonban, hogy most gazdaságfejlesztési kérdésekről beszélhessünk, először meg kellett teremteni az egyensúlyközeli gazdasági működés alapjait – fogalmazott az Európai Bizottság országjelentésének idén áprilisban rendezett vitáján.
A második Orbán kormány alatt nemzetgazdasági miniszteri tisztséget betöltő Matolcsy György idején olyan új gazdasági rend valósult meg, amelyhez hasonlóra korábban csak egy rövid időszakra, a 2000-es évek elején volt példa. Ugyanis míg korábban jellemzően vagy megszorítások mellett sikerült megteremteni közpénzügyeink egyensúlyát, vagy javult az életszínvonal, de ennek súlyos (külső) eladósodás volt az ára, addig a 2010 utáni érában immár hatodik éve fémjelzi közpénzügyi egyensúly és gazdasági növekedés a magyar gazdaságot – mondta a docens a vitán.
Az eddig elért eredményekben a gazdasági növekedést támogató monetáris politikán túl jelentős szerepet játszik az érdemei elismeréseként időközben miniszterelnök-helyettesnek kinevezett Varga Mihály vezette Pénzügyminisztérium is, amely a költségvetési stabilitás szavatolásával biztosítja a versenyképességi fordulat alapját – tette hozzá György László.
Miközben a leendő államtitkár elhatározásának tekinti, hogy a gazdaságpolitika eszközeivel az emberhez méltó életkörülmények fejlesztésén dolgozzon, gyermekkori álma a zenéhez kötődik. Szabadidejében az eredetileg három, most már négy tagúvá vált zenekarának, a Háromnak a dalszerzője, gitárosa és énekese.
„Ügyelek rá, hogy ez semmiképp se váljon szakmává” – fogalmazott azonban a zenéről az Echo Televízió Kettesben című portréműsorának vendégeként, ahol családról, értelmiségi szerepfelfogásról és közgazdaságtanról is beszélgetett Szabó Anettel. Itt mesélt arról is, hogy pályája kezdetén a zene mégis hosszú ideig a „szakmájának” számított: tíz évig öccsét, a jelenleg New Yorkban élő György Ádámot menedzselte, aki mára világhírű zongoraművésszé vált.
(Címlapkép: PT/tomipurger.com)
Két, egymástól elszigetelődő globális technológiai blokk van kialakulóban: egy amerikai és egy kínai vezetésű. A két nagyhatalom különféle módszerekkel erősíti a saját közösségi oldalait, keresőjét és technológiai óriásait.
Kell-e félnünk a mesterséges intelligenciától? Mi, emberek rendelkezünk-e felette? Elveheti-e a munkánkat? Milyen etikai kérdések merülnek fel az MI kapcsán? – szakértőt kérdeztünk.
Az ukrajnai harcok és a gázai konfliktus az emberiség történetében az első olyan háború, amelyben a mesterséges intelligencia által irányított fegyverek jelentős szerepet kapnak. A hadviselésben valami új kezdődött, semmi sem lesz már úgy, mint régen. A gépek vezérelte harcra – ami, ha lehet, még az eddigieknél is könyörtelenebb – a tudósok hiába figyelmeztettek: a gyilkos robotoknak az ember nem tud ellenállni.
Európa lemarad a mesterséges intelligenciáért való versenyben, de a hagyományos tudás oktatására továbbra is szükség van – vallja Edoardo Rafiotta olasz jogászprofesszor.
Bár a technológiai fejlődésre hajlamosak vagyunk úgy gondolni, mint ami a tudományból ered, a technikai újítások jellemzően megelőzik a tudományt. Az új technológiák elterjedését nem gazdasági tényezők magyarázzák: azért vezetjük be őket, mert lehetőségünkben áll – ott is, ahol semmi szükség rájuk.
Minél viharosabb egy nép, egy ország környezete, annál innovatívabb lesz. Interjú.
De hosszútávon ebből nem lehet országképviseletet csinálni – tette hozzá a frakcióvezető.
Mező Gábor hívta fel a figyelmet az 1976-os „Kisfiúk és nagyfiúk” című film egyik beszédes részletére.
