Olcsóbb lett az energia a 2023. januári árszinthez képest, az élelmiszerek pedig átlagosan csak 3,6 százalékkal drágultak egy év alatt. Így a 4,4 százalékos elemzői várakozásokkal szemben csupán 3,8 százalékos volt 2024 januárjában az infláció üteme. A Makronóm Intézet elemzőjének értékelése szerint nem fenyeget az infláció ismételt felpattanása.
Elemző: Molnár Dániel, a Makronóm Intézet senior makrogazdasági elemzője
Ismét érdemi, kellemes meglepetést okozott az infláció. Az várható volt, hogy januárban tovább lassul a pénzromlási ütem, azonban az elemzői várakozások ennél magasabb, 4,4 százalékos rátát jósoltak. Ehhez képest már januárban 4 százalék alá (3,8 százalékra), vagyis a jegybanki toleranciasávon belülre került az infláció.
Az éves fogyasztóiár-indexet három termékcsoport húzta felfelé: a szeszes italok, dohányáruk, a ruházkodási cikkek, illetve a szolgáltatások. Utóbbi kategória volt az egyetlen, ahol két számjegyű volt az áremelkedés. A szolgáltatások esetében a visszatekintő, inflációkövető árazási gyakorlatok játszottak szerepet a magasabb áremelkedésben. Ellenben mérséklődött a tartós fogyasztási cikkek, a háztartási energia és az egyéb cikkek, üzemanyagok ára is.
A járműüzemanyagok esetében az év eleji jövedékiadó-emelés ellenére, a magas bázisidőszaki árak miatt, jelentős, 11,9 százalékos árcsökkenést mért a KSH. A háztartási energia ára is 10 százalék feletti ütemben mérséklődött.
Emögött főként a takarékoskodás, valamint a háztartások által végrehajtott energiahatékonysági intézkedések állnak, amelyek miatt egyre kevesebben kerülnek át a magasabb, átlagfogyasztás feletti kategóriába, így pedig az energiáért kifizetett átlagos összeg csökken.
Az élelmiszereknél 3,6 százalékos éves áremelkedést mért a KSH. Termékcsoportonként itt is jelentős eltérések látszódnak.
A liszt ára közel 20, a tej, tejtermék, tojás átlagos ára pedig 10 százalék felett csökkent egy év alatt, de a zsiradékok és a cereáliák esetében is érdemi ármérséklődés következett be, miközben a húsok, a halkészítmények ára csak kismértékben nőtt. Ellenben a cukor, a gyümölcsök és a zöldségek esetében gyorsabb drágulást láthatunk.
Az ipari, mezőgazdasági termelői árak alapján a magyar gazdaságban nincs árnyomás, az energiaárak konszolidációja az új gáz- és elektromos év következtében már a vállalatoknál is megjelenik. Így költségoldalról nem számítunk az infláció ismételt felpattanására. Ezt támasztja alá, hogy januárban a havi pénzromlás rendkívül alacsony, mindössze 0,7 százalék volt, miközben az elemzők 1 százalék feletti havi áremelkedésre számítottak. A január, illetve az év első hónapjai kifejezetten fontosak az infláció szempontjából, tekintve, hogy sok vállalat csak az év elején áraz át, így ha ennek a mértéke az idén alacsony lesz, az kedvező hatással lesz az egész éves inflációra, és így a fogyasztáson keresztül a gazdasági növekedésre is.
Az infláció szempontjából a legnagyobb kockázatot egyrészről a világpiaci olaj- és azon keresztül az üzemanyagárak jelentik. A közel-keleti konfliktus eszkalációja jelentős rizikót rejt a világgazdaságra nézve, és ez a szállítási költségeken keresztül is begyűrűzhet az inflációba. Kockázatként megjelenik még a forint árfolyamának alakulása, valamint a vállalatok árazási politikája, azaz hogy a reálbérek érdemi emelkedése miatt felpattanó keresletre hogyan reagálnak.
Ár-bér spirál megjelenésére ugyanakkor nem számítunk, figyelembe véve a termelői árak, valamint az energia árának alakulását, vagyis a vállalatok a két számjegyű béremeléseket várhatóan az árak növelése nélkül is ki tudják majd gazdálkodni.
A következő hónapokban, ha az év eleji átárazások mértéke nem haladja meg a várakozásokat, tovább lassulhat a pénzromlás, ami az inflációs célt is megközelítheti. Az év egészét tekintve 5 százalék alatt alakulhat az infláció.
Címlapkép: shutterstock
A KSH friss adatai szerint a 30 év alattiak, valamint az 55 év felettiek körében emelkedett elsősorban az aktivitás az utóbbi időszakban – derül ki a Makronóm Intézet elemzőjének értékeléséből. A munkanélküliség továbbra is alacsony, főleg nemzetközi, uniós összehasonlításban.
Idén éves szinten 12 százalékot meghaladó nominális béremelkedés várható a Makronóm Intézet friss, a mai KSH-adatokat értékelő elemzése szerint.
Ötven bázisponttal, 7,75 százalékra csökkentette a jegybanki alapkamatot a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa keddi ülésen. A kamatfolyosó két szélét szintén ilyen mértékben mérsékelték. Molnár Dániel, a Makronóm Intézet senior makrogazdasági elemzője kommentálta a döntést.
Nyolc forinttal csökken a dízel ára, korábban a benzin is olcsóbb lett.
Péntektől lehet ezeken az árakon tankolni.
2025-re a Világbank és a Valutaalap szakértői 3-4 százalékos növekedést várnak, míg európai átlagban csupán 1 százalékot.
Fontos mérkőzéseket kell kihagynia Kerkez Milosnak.
Egy közeli évet jelölt meg a volt miniszterelnök, aki Magyar Péterről is elmondta a véleményét.
