Krisjanis Karins lett külügyminiszter is szívesen vállalná a pozíciót, amennyiben a kormány támogatná szándékaiban. Közben finoman belerúgott a bukott holland miniszterelnökbe.
Kisebb tumultus van kialakulóban Jens Stoltenberg NATO-főtitkár székének majdani utódlása körül. Az elmúlt hetekben egyre-másra jelentkeznek be a tisztségért az EU egyes tagállamainak kormányfői vagy miniszterei. Míg a pletykák még mindig szellőztetik Zuzana Čaputová szlovák, Kolinda Grabar-Kitarović volt horvát elnök, Mette Frederiksen dán kormányfő, és igen, még Ursula von der Leyen nevét is, vannak, akik már kiléptek a homályból, hogy megfogalmazzák az igényüket a szervezet legmagasabb politikai posztjáért.
A napokban a haderőfejlesztési trükkökben technikás észt miniszterelnök, Kaja Kallas jelentkezett be a posztra – neve már többször felbukkant Stoltenberg lehetséges utódainak listáján, az esélyeit pedig cseppet sem rontotta, hogy miközben a szankciók szigorításának leghangosabban kiabáló képviselője, a férje boldogan üzletelt Oroszországgal úgy, hogy egyik vállalkozásába maga Kallas is beszállt anyagiakkal. Az esélyeit növeli, hogy nő, széles körben elkezdett terjedni ugyanis az a vélemény, hogy a következő NATO-főtitkárnak egy hölgyet kell választani.
Ezt is ajánljuk a témában
Az Európai Unió legoroszellenesebb miniszterelnökéről kiderült, hogy férje lelkesen üzletel az oroszokkal. Kaja Kallas ráadásul 350 ezer eurót tolt a vállalkozásba. Bukik vagy sem a harcias észt?
A hírek szerint Németország és Franciaország azonban inkább a bukott holland miniszterelnök mellett tenné le a voksát. A Teflonember becenéven ismert Mark Rutte szerényen közölte, hogy ugyan nem fog harcolni a főtitkári székért, de ha megkínálják vele, örömmel beleül majd. Mint fogalmazott: „Nagyon érdekes lenne”.
Az esélyeit rontja, hogy a napokban kiszivárgott:
az amerikaiak (végül úgyis ők döntik majd el, ki legyen Stoltenberg utódja) nem favorizálják Rutte jelöltségét, miután a holland a rendelkezésére álló idő alatt sem érte el a NATO-elvárást, azaz a GDP 2 százalékának védelmi kiadásokba építését.
A 2 százalékos küszöb ráadásul mára már minimum- és nem maximumelvárás lett, így a NATO-n belül kezdenek befogott orral járkálni azok mellett, akiknek nem sikerült megugrani a szintet. Hollandia a 2014-es 1,5-ről az idei év végéig mindössze 1,7 százalékra emelte a védelmi kiadások összegét, így Rutte személyével kapcsolatban a legfőbb kritika maga a hiteltelenség.
És éppen ez az, amit a legújabb szereplő, Krisjanis Karins, a lettek nehézsúlyúja is bevet kampányelemként, amikor végre felfedi a kártyáit.
Ezt is ajánljuk a témában
Mark Rutte a saját maga által eldobott banánhéjon csúszik el a NATO főtitkári posztjáért folyó versenyben. Az USA nem szívesen látna valakit a székben, aki nem tett semmit a saját maga által is elfogadott célok eléréséért.
Egy Politicónak adott interjúban a miniszterelnökből külügyminiszterré avanzsált Karins elmondta: amennyiben a lett kormány is méltónak találja, harcba száll a főtitkári posztért. Ugyanitt elegánsan adott egy taslit holland versenytársának is, meglovagolva a 2 százalék körül felhabosított hullámot. Mint mondta, a következő NATO-főtitkárnak igenis olyan országból kell jönnie, amely teljesíteni tudta a minimális költségvetési szintet a védelmi területen, hiszen egy olyan embertől, aki a maga országában nem tudta megvalósítani azt, finoman szólva is visszás lenne a sürgető szavakat hallani a 2 százalék alattiaknak.
Karins más érveket is előhúzott kalapjából a balti vonal erősítésére. Ha valakiknek, hát nekik sokkal nagyobb előnnyel kellene indulni a posztért, miután Nyugat-Európával ellentétben hosszú évek óta kongatták a vészharangot Moszkvára mutogatva – fogalmazott.
„Előre szóltunk, hogy rossz irányba mennek a dolgok. Figyeltük Oroszországot: Csecsenföld, Grúzia, a Krím annektálása. Láttuk, milyen a tendencia, láttuk a negatív irányt, és tapasztalatainkat, információinkat meg is osztottuk szövetségeseinkkel”
– mondta, utalva arra, hogy a szövetségesek azonban a fülük botját sem mozdították a figyelmeztetésekre.
Karins szerint a balti országok javára szól a földrajzi elhelyezkedésük is, miután egy eszkaláció esetén ők lennének Oroszország hátsó udvarában. Néhány elemző szerint a Kreml kifejezetten provokációnak tekintené, ha a balti országok egyikéből választanának új főtitkárt, ám a lett diplomata szerint ez badarság, sőt a NATO-tagállamok közül leginkább a baltiak érintettek a stabilitás megteremtésében, ezért elemi érdekük a provokációk elkerülése.
Stoltenberg mandátuma jövő októberben jár le, de az információk szerint több NATO-ország azért lobbizik, hogy a bizonytalanság elkerülése érdekében minél hamarabb megnevezzék az utódját.
***
Ezt is ajánljuk a témában
Bár még nem érte el a 2 százalékos GDP-arányos védelmi költségvetést, Magyarország a tavalyi összeg 48 százalékát fordította haditechnikai eszközbeszerzésre és fejlesztésre, ezen a téren pedig abszolút listavezető a NATO-n belül.
Somkuti Bálint szerint Stoltenberg hiába ígér Ukrajnának új fegyvereket, „egyszerűen nincs mit szállítani”.
Ezt váltották ki a NATO-főtitkár szavai.
A szervezet főtitkára úgy látja: még tovább kell fokozni az Ukrajnának nyújtott támogatást.
Több lehetséges forgatókönyvet is felvázoltak a holland jelöltet ellenzők.
Ha nincs szankció, nincs jó együttműködés.
Mi történik akkor a nemzetközi jog szerint, ha Oroszország bármilyen okból is megöl Ukrajna területén egy NATO-katonát? Utánajártunk.
Egyre több ország küldene katonák Oroszország ellen.
Zelenszkijtől Babišig Kelet- és Közép-Európa számos országában próbálkozott már a politikai elit leváltásával a gazdasági vagy kulturális elitből érkező vadonatúj szereplő. Kohán Mátyás írása.
