A vendégéjszakák számának növekedése októberben is folytatódott, a KSH éves alapon 5,1 százalékos bővülést mutatott ki. Ráadásul 6,9 százalékkal nőtt a vendégek száma, ami azt jelenti, hogy ebben a hónapban is rövidült a szálláshelyeken eltöltött átlagos idő.
Az elmúlt hónapok során inkább a belföldi vendégek által eltöltött vendégéjszakák számának csökkenése és a külföldi vendégéjszakák számának két számjegyű bővülése volt jellemző, most a belföldi vendégéjszakák száma is növekedni tudott – mondta el Regős Gábor, a Makronóm Intézet vezető közgazdásza. Ez utóbbi 1,2 százalékkal, a külföldi vendégéjszakák számának emelkedése pedig lassult, októberben már csak 9,1 százalékot tett ki.
Javulni kezdett a lakosság jövedelmi helyzete, így nőhetett belföldi vendégéjszakák száma. Szeptemberben ugyanis megállt a reálbérek csökkenése: a KSH már 1,7 százalékos reálbér-emelkedést mért.
A külföldi vendégéjszakák növekedésében továbbra is a koronavírus utáni újraindulás játszik szerepet – a forgalom csak fokozatosan éri el a 2019-es szintet, ugyanakkor az izraeli háború kitörése negatívan befolyásolhatta a forgalmat. Pozitívan hathatott viszont a vendégéjszakák számának alakulására az enyhe októberi időjárás.
A hozzánk irányuló nemzetközi turizmus adataiban több érdekesség is megfigyelhető. Minden kontinens esetében nőtt a hozzánk érkező vendégek által eltöltött vendégéjszakák száma.
A legkisebb növekedés Európa esetében történt, 2,4 százalék – bár értelemszerűen innen érkezik a legtöbb vendég. Ezen belül a kép vegyes: jelentősen, 17,8 százalékkal nőtt az Egyesült Királyságból érkező turisták száma, ellenben Csehországból 17,2 százalékkal kevesebben jöttek. Minden más térség esetében két számjegyű növekedést mért a KSH: Ázsia esetében 34,5, Afrikából 29,5, Észak-Amerikából 33,4, Közép-Amerikából 25,4, Dél-Amerikából 38,2, míg Ausztráliából és Óceániából 90,2 százalékosat. Ezen térségek közül jelentősebb küldőnek ugyanakkor csak Ázsia és Észak-Amerika számít.
A nemzetközi turizmus fokozódása elsősorban a budapesti adatokban látszik meg: itt 11,4 százalék volt a vendégéjszakák számának emelkedése – természetesen a koronavírus kedvezőtlen hatása is leginkább a fővárost érintette.
A többi desztináció vegyes képet mutat: a bük-sárvári régió 12,4 százalékos csökkenést mutat, ami nem független a cseh turisták alacsonyabb számától.
Szintén számottevő, 16,4 százalékos volt a visszaesés a pécs-villányi régióban, míg a legjelentősebb emelkedés a Mátrában ment végbe, 11,6 százalékos. A Balaton forgalma ugyanakkor 1,1 százalékos növekedést ért el.
Regős Gábor szerint a negyedik negyedévben a turizmus hozzáadott értéke tehát várhatóan pozitív irányban befolyásolja a GDP-t, és a nemzetközi turizmus élénkülése fontos exportbevételt jelent, így a folyó fizetési mérleg egyenlegét is javítja.
Címlapfotó: MTI
További cikkeinket, elemzéseinket megtalálják a makronom.hu oldalon.
A statisztikai hivatal ma reggeli előzetes adatai szerint éves alapon 1,7 százalékkal nőtt a magyar GDP, míg negyedéves alapon 0,8 százalékos volt a bővülés ez év első három hónapjában a szezonálisan és naptárhatástól kiigazított adatok alapján. Az elemzői várakozásoknál érdemben kedvezőbbek a számok – véli a Makronóm Intézet elemzője. Az év egészében 2,8 százalékkal növekedhet a gazdaság.
A hadijelentés szerint az orosz hadseregnek négy frontszakaszon sikerült előretörnie.
Idén éves szinten 12 százalékot meghaladó nominális béremelkedés várható a Makronóm Intézet friss, a mai KSH-adatokat értékelő elemzése szerint.
Nem lehet azt állítani, hogy a magyarok menekülnének az országból.
Az ipari termelői árak februárban is csökkenést mutattak éves összehasonlításban, amelyet az energiaárak stabilizálódása és a külföldi, valamint belföldi kereslet változásai együttesen befolyásoltak. Molnár Dániel, a Makronóm Intézet senior elemzőjének kommentárja.
Folytatódik a leszámolássorozat, a miniszterelnök is üzent.
A kórházban fekvő vele egykorú áldozata azt mondta, egyelőre fél visszamenni az iskolába.
