Visszaerősödött a forint árfolyama, mutatjuk, mi lesz az olajárakkal

Bár a piac is kisebb lazítást várt, alacsonyabb kamatcsökkentést árazott be előzetesen, mégis: a döntés követő órákban hamar megnyugodtak a kedélyek. E cikk írásakor 381,67-re, hozzávetőleg a nyitáskori szintre erősödött vissza a forint–euró árfolyam. 

Suppan Gergely, az MBH Bank Nyrt. vezető elemzőjének kommentárja 

A kockázati környezet külső feltételei között bár az utóbbi hetekben megugrottak a gáz- és áramárak, továbbra is érdemben elmaradnak az év eleji szintekhez képest, az európai és hazai gáztárolók feltöltöttségi szintje megfelelő. A nemzetközi befektetői hangulat romlott, amit a geopolitikai feszültségek váratlan kiéleződése mellett a nagy jegybankok magas kamatok hosszabb ideig való fenntartása melletti elköteleződései okoztak, amit a fejlett piaci hozamok emelkedése kisért. Továbbra is belátható közelségben van a Fed kamatemelési ciklusának vége, míg az EKB igen nagy valószínűséggel elérte azt. A belső feltételek közül a hazai devizapiac kisebb kilengéseket mutatott, de sikerült szűk sávban stabilizálódnia, stabil maradt az állampapírpiac, az aukciókon megfelelő a kereslet, valamint érdemi javulás után pozitívba fordult a folyó fizetési mérleg egyenlege, míg az uniós forrásokhoz való hozzáférésről kedvező értesülések láttak napvilágot, azonban ez még nem következett be. A korábbi üzenetek szerint jegybank a továbbra kiemelten figyeli, hogy a külkereskedelmi, valamint a folyó fizetési mérlegben folytatódnak-e a pozitív tendenciák, tartós marad-e a cserearány javulása, fennmarad-e a piaci stabilitás a deviza-, az állampapír- és a swappiacokon, valamint hogyan alakulnak a jegybanki kamatpolitikák és a befektetői kockázatvállalás. 

Az MNB a legutóbbi prognózisában a korábbi 16,5–18,5 százalékos sávról 17,6–18,1 százalék közé szűkítette az idei inflációs várakozását, míg a jövő évit – főként az üzemanyagok jövedékiadó-emelése, valamint az olajárak növekedésének áthúzódó hatása miatt – 3,5–5,5 százalékról 4–6 közé emelte. Az idei GDP-növekedési előrejelzését 0–1,5 százalékról –0,5–0,5 közé, a jövő évit pedig 3,5–4,5-ről 3–4 százalékra rontotta. 

Kilátások 

Mivel a jegybank, valamint a mi várakozásunk szerint is az év végére igen meredeken csökkenhet az infláció, valamint a hazai gazdaság sérülékenysége, az év utolsó hónapjaiban az alapkamat mérséklésének folytatására számítunk, ami decemberre 11százalékra csökkenhet, esetlegesen minimális lefelé mutató kockázat mellett. A kamatmérséklési ciklus a jövőre is folytatódhat, azonban a jegybank a pozitív reálkamat fenntartását szükségesnek tartja, így a jövő év végére a várakozásunk szerint 6százaléékra csökkenhet az alapkamat. A kamatmérséklési ciklus azonban némileg lassabb, elnyújtottabb lehet, mivel egyrészt az üzemanyagárak megugrása miatt az infláció, másrészt a fejlett piaci jegybankok magasabb kamatok hosszabb ideig való fenntartása melletti elköteleződése által okozott nemzetközi hangulatromlás óvatosságot indokol.  

 Az irányadó kamat csökkentésének várható folytatása ellenére sem várunk jelentősebb gyengülést a forint árfolyamában. Egyrészt a külső egyensúly, a folyó fizetési mérleg markáns javulása ellensúlyozhatja a kamatcsökkenések hatását, támaszt adva a forint árfolyamának. Másrészt a kamatcsökkentési ciklust, a hazai kamatok normalizálódását már beárazták a határidős piacok. Harmadrészt a reálkamat már pozitívvá vált, az infláció meredek mérséklődése miatt pedig a következő hónapokban érdemben tágulhat, így az elvárt hozam is csökkenhet. Negyedrészt a hazai gazdaság kockázati megítélésének a javulása a kockázati felárak szűkülését eredményezheti. A forintot ugyanakkor az elmúlt hetekben gyengítette a fejlett piaci hozamemelkedések miatti nemzetközi hangulatromlás, azonban átmeneti kisebb kilengés után stabilizálódni tudott az árfolyama.  

 A forint árfolyama így a kettős hatások eredményeképpen az év végéig a 380–390-es sávban stabilizálódhat, az év végére pedig kismértékben, 378-ra erősödhet, bár kilengések nem zárhatók ki sem a gyengébb, sem az erősebb irányban, azonban jóval kisebb mértékűek lehetnek a tavalyi turbulenciákhoz képest. Gyengébb irányban esetlegesen nem várt nemzetközi piaci turbulenciák, erősebbe az uniós forrásokhoz való hozzáférés vezetheti az árfolyamát.