Makronóm Intézet: ez alapján állította a miniszterelnök, hogy a háború és a szankciók miatt 4,8 százalék növekedést veszít Magyarország 2023-ban

„A háború és a szankciók több szálon befolyásolják negatív irányba a gazdasági teljesítményt: magasabb alapanyag- és energiaárak, nagyobb kormányzati kiadások, illetve ehhez kapcsolódóan beruházások elhalasztása, alacsonyabb külső kereslet – hogy csak a legfontosabbakat említsük” – hangzott el a Makronóm Intézet mai tájékoztatóján.

Mivel sem a háborúnak, sem a szankcióknak nincs vége, ezért célszerű a gazdasági előrejelzéseket és várakozásokat alapul venni. 
Ezt tette a német IW gazdaságkutató intézet, amely Németországra számolta ki a háború és a szankciók gazdaságra gyakorolt hatásait. 

Ezek szerint 2021 májusában 2022-re 5,2, 2023-ra 4,1 százalékos növekedést várt a kormányzat a piaci előrejelzésekkel összhangban. 

A mostani várakozás ennél kedvezőtlenebb, rendre 4,5, illetve 1,5 százalék 2022-re és 2023-ra. 

Ugyanakkor ez még mindig magasabb, mint amennyit a magyar gazdaság a háború és a szankciók miatt veszítene. 

A Makronóm Intézet szakértői becslése szerint ugyanis a kormány gazdaságpolitikai intézkedései, mint

- az Energiaintenzív KKV támogatási program,

- a Gyármentő Program,

- a megújult Széchenyi Kártya Program és

- a Baross Gábor Újraiparosítási Hitelprogram

a 2022-es növekedést a háborúval és szankciókkal sújtotthoz képest 0,5 százalékponttal, a 2023-ast pedig 1,5 százalékponttal javítják. 

Az árváltozás hatásait kiszűrve, vagyis mindkét esetben az aktuálisan várt GDP-deflátorokkal számolva a háború és a szankciók nélkül 2023-ra 80 256 milliárd forint GDP adódik, míg 76 582 milliárd forint háborúval, de kormányzati segítség nélkül.  

ennyi tehát az az összeg, amelytől a magyar gazdaság elesik a háború és a szankciós politika nyomán 2023-ban.